Tényleg ezt a kérdést tette fel a kormány, konkrétan az EMMI az iskoláknak és az óvodáknak; fel kell készülniük a terrortámadásra, fél évet kaptak, hogy Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak.
Első látásra még hasznosnak is tűnhet az intézkedés, hogy mindenki tudja a dolgát, mi történik, ha terrortámadás történik egy iskolában. Margit néni majd párba állítja a gyerekeket és együtt kiszaladnak a hátsó udvarra? Ede bácsi, a karbantartó pedig az elektromos fűnyíróval addig feltartja az MP5-ös géppisztollyal és repeszgránátokkal felszerelt terroristákat. Esetleg Ede bá’ mellkassal visszaüti az oviba rohanó teherautót, mert ugye, a legegyszerűbb módja manapság egy terrortámadásnak, ha az ember egy lopott teherautóval behajt a tömegbe.
Mindez persze rettenetes vicc, rossz poén.
Elképzelte?
Na, ugye.
Az oktatási intézményeknek a programban tényleg le kell írniuk, hogyan készítik fel saját oktatási intézményüket egy ilyen helyzetre. Azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, akkor két magyarázat létezik a HIT bevezetésére:
-
egyszerű idiotizmus;
-
fideszes kampányfogás.
Könnyedén beláthatjuk, hogy egy baranyai óvodát kevés terrorista fog elfoglalni és akkor sem a középső csoportosok lélekjelenlétén fog múlni, vagy éppen az óvónénin, esetleg Ede bácsin, hogy hány áldozata lesz a terrortámadásnak.
Akkor mégis, mi szükség lehet arra, hogy bevezessék ezt az intézkedést? Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára december 31-én, miközben éppen arról adott elő, hogy hogy megerősödött az ország, kérdésre válaszolva közölte, hogy “az oktatási intézményekben egy NATO-kötelezettség miatt” kell honvédelmi intézkedési terveket készíteni. Dömötör Csaba szerint azért vezetik be az új rendszert, mert
„a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni, hogy terrorcselekményt követnek el.”
Ezt az egész hablatyot a Népszava írása szerint a NATO diplomatikusan cáfolta. Az EMMI pedig azóta se nagyon találja azt a NATO-szabályzatot, ami ezt előríná a tagállamoknak.
A még független magyar médiának nyilatkozó szakértők szerint az intézkedéscsomag mögött egyértelműen a politikai félelemkeltés húzódik meg.
Megszólaltatták
- Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt; nem tud olyanról, hogy a NATO-nak ilyen előírásai lennének és elmondta a Népszavának: szépen csendben is meg lehetett volna ezt az egészet oldani, nem egyből terrorfenyegetettségre hivatkozni;
- Molnár Zsoltot, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökét; nem tud megnövekedett terrorfenyegetettségről (főképp nem az ovikban és iskolákban) és egyszerűen hisztériakeltésnek minősítette az intézkedést;
- Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét, aki a HVG-nek elmondta:
“Az rendben van, ha a kormány a megelőzésre készül, csak nem tudjuk, hogy a HIT mit is fog takarni. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy egy szabolcsi, baranyai kicsi iskolába járó gyerek terrortámadásnak legyen kitéve.”
A Tanítanék Mozgalom pedig úgy kiosztotta a kormányt, mint a sicc:
„Az EMMI Köznevelési Stratégiai Főosztályának 2017. december 22-én keltezett leirata hadüzenet az iskoláknak.”
Felhívták a figyelmet: az Emmi leiratában igen elnagyoltan szerepel, hogy mikor kell életbe léptetni a Honvédelmi Akciótervet. Így a kormány akkor is rendkívüli állapotot vezethet be, amikor csak „potenciális veszélyhelyzet van”.
Egy ilyen lépés
könnyen kiválthat hisztérikus megnyilvánulásokat és erősítheti az idegenellenességet és gyűlölködést.
A Tanítanék szerint a kormány tevékenysége az erőszak felerősítése felé mutat, aminek mutatója, hogy nemrég Őcsényben már tömeghisztéria alakult ki, amivel megakadályozták néhány gyermek pár napos üdültetését. Ugyanilyen hatása lehet annak is, hogy a kormány lőterek felállítását tervezik az iskolákban.
Végül azt írták:
“Az erőszak eszkalálódásának újabb és újabb jeleivel szembesülünk. Őcsényben hisztéria támad néhány ártatlan gyermek pár napos üdültetését megakadályozandó, lőterek felállítását tervezik iskolákban, és a sor hosszan folytatható. Mindegyik esetben közös az állam cselekvő részvétele, a kormányzat felelőssége. Tragikus, hogy a bajt saját államunk gerjeszti. Ez fölveti a polgári engedetlenség szükségességét és lehetőségét. Egy civilizált világ polgárai meggyőződéssel vallhatják, hogy vannak erkölcsi, sőt, nemzetközi jogilag védett emberi jogi előírások, amelyek alapján felülvizsgálhatók az elnyomó állam intézkedései még akkor is, ha azokat a hatalom birtokosai saját törvényeikkel aprólékosan alátámasztják. Demokrata meggyőződésű polgárok komolyan veszik Martin Luther King intelmét: „Minden, amit Hitler tett, törvényes volt.“ (”Everthing Hitler did was legal.“)”