A mai állampártnak nincs szüksége belbiztonsági besúgóhálózatra, hisz ott az adóhatóság, az Állami Számvevőszék és a főügyészség. Nincs olyan – ember, párt, civil szervezet vagy cég –, akiket ne tudnának felkoncolni pillanatok alatt.
Az Állami Számvevőszék rendíthetetlen kereszteshadjárata minden ellenzéki formáció ellen jól mutatja, mennyire mélyen van jelen a pártállam – ismét – az állampolgárok életében. Az ÁSZ legutóbb, több kisebb párttal egyetemben – megbírságolta, pontosabban megbírságolni készül az Együtt Korszakváltók Pártját is. A határozat-tervezetben, amelyet nemrég juttattak el a pártnak, egyebek mellett az olvasható: “az Együtt nem a gazdasági esemény tényleges tartalmának megfelelően mutatta be a bevételeit, amikor 2015. évben öt fő által 62 ezer Ft tagdíjként befizetett összeget adomány jogcímen vett nyilvántartásba és mutatta ki a pénzügyi kimutatásában.”
A megállapításban nem az összeg kicsinysége az érdekes. Minthogy a törvények előírják, a pártoknak is – ahogy a vállalkozásoknak – minden fillérrel el kell tudniuk számolni. Az azonban már elgondolkodtató, sőt, egyenesen ijesztő, hogy az Állami Számvevőszék honnan tudja, ki a párt tagja? Az ellenőrzés során kizárólag a törvényben meghatározott dokumentumokat kérhette be a vizsgálatot végző szervezet a párttól, ezek között pedig nem lelhető fel a tagnyilvántartás. Ha viszont mégis a számvevők tudomására jutott, ki volt párttag 2015-ben, akkor azzal sértett törvényt, hisz ilyen szenzibilis személyes adatot nem kezelhetnek az ÁSZ berkein belül. Már ha egy pillanatra is komolyan vesszük még, hogy Magyarország jogállam.
Márpedig annak kell tekinteni, hisz maga az ÁSZ adott ki nemrég egy közleményt, amelyben leszögezik: “Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait veszélyeztetik. Az ÁSZ felszólítja az Együtt elnökét és a párt nevében nyilatkozókat, hogy tartózkodjanak a valótlanságok állításától.”
Azt talán hagyjuk is, hogy mennyire tekinthető a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézményének az a szervezet, amelynek határozatával szemben semmilyen fórumon nem lehet jogorvoslatot kérni. Főként akkor, amikor e garanciális intézmény élén Orbán Viktor személyes gyámolítottja, az évtizedekig kiemelkedően megbízható pártkatona, Domokos László áll. (Domokosnak sem hovatartozása, sem szakmai képességei nem képezik vita tárgyát – kedves, habzó szájú Gajdics Ottó. Csupán annyi: e legfontosabb garanciális intézmény pártutasításokat hajt -e végre? Ez pedig nem is kérdés.)
Érdekesebb az ÁSZ közleményében, hogy miközben valótlan állításokkal vádolja az Együtt politikusait, amikor rákérdeznek az idézetben rejlő – khmmm – ellentmondásra, maga egyetlen érvvel vagy ténnyel sem cáfolja, hogy állampolgárok legbelső, a lelkiismereti szabadság védelme alatt álló adatait birtokolják. Magyarázat nincs, csak kioktatás – igazi fideszes tempó. Nincs is több kérdésünk Domokos úr politikai szocializációjáról.
De hasonlóan izgalmas a NAV szerepe egy-egy ügyben. A Jobbik elleni gigabüntetés alapja egy adóhatósági vizsgálat volt egy magáncégnél. Az adóellenőrök, amint átnyálazták azokat a dokumentumokat, amelyek szigorú adótitkokat tartalmaztak, azonnal rohantak az ÁSZ-hoz, átadni minden anyagot. Hogy ez mennyire törvényes, az nem is lehet kérdés. Ha ugyanis a NAV emberei bűncselekményre utaló nyomokat fedeztek volna fel a cégnél, úgy saját hatáskörben kellett volna nyomozást indítaniuk. Ezt nem tették. Inkább stikában átjátszották a papírokat egy másik állami szervezetnek, amelynek – nem győzzük hangsúlyozni – határozata ellen sehol nem kérhető jogorvoslat. Vagyis ha törvénytelenül beszerzett bizonyítékok alapján dönt az ÁSZ, hát lelke rajta – nincs olyan hatalom Magyarországon, amely ezt megakadályozhatná.
Esetleg talán csak a legfőbb ügyészség, amely – látva a teljesen nyilvánvaló összejátszást – hivatalból indíthatna nyomozást adótitok megsértése vagy hivatali visszaélés miatt. De tudjuk jól: ilyenre 2010 óta nem kerülhet sor.
A főügyész Fidesz-tag és országgyűlési képviselő-jelölt volt. Az ÁSZ elnöke Fidesz-tag és megválasztott országgyűlési képviselő volt, önéletrajzában többször szerepel a párt neve, mint bármely más munkáltatóé. A NAV-ot pedig aktív Fidesz-tagként és országgyűlési képviselőként, kormánytagként vezeti a kiváló tehetségű Tállai András. Ilyen trió mellett igazán nincs szükség besúgó-hálózatra, és titkosrendőrségre.