“A lengyel és a magyar kormány rasszista” – Juncker nagyon kiakadt

“A lengyel és a magyar kormány rasszista” – Juncker nagyon kiakadt

  • A Bizottság elnöke közölte: ha Kelet-Európa nem áll be a sorba, többséggel döntenek az állandó kvótarendszerről;
  • Franciaország megismételte, hogy a visegrádiak búcsút inthetnek az uniós támogatások egy részének, ha nem szolidárisak;
  • Ausztriának nem kellene közelednie szutykos, keleti, utcagyerek szomszédaihoz.

kaczynski-orban-love.jpg

The Times

unnamed_8.png

A Bizottság elnöke rasszizmussal vádolta meg Lengyelországot, de a többi közép-európai államot is, amelyek nem hajlandó menekülteket befogadni az uniós kvóta alapján. Juncker azt mondta Brüsszelben a lengyel kormányfő tiszteletére adott vacsora után, hogy nem áll háborúban Varsóval, de ebben a kérdésben nem enged. Márpedig a magyar és a lengyel vezetés rasszista, amiért nem vesz át muzulmán menedékkérőket. Senki sem jelentheti ki, hogy nem akar színes bőrűeket, menekülteket, iszlámhívőket látni a területén, mert ez az európai alapértékeket veszélyezteti. A vélemény várhatóan kiélezi a kelet-nyugati feszültséget, miután Brüsszel eljárást indított Budapest, illetve Varsó ellen a migránsok, valamint az igazságszolgáltatás átalakítása miatt – jegyzi meg a lap.

Juncker úgy folytatta, hogy nem kíván vadul fenyegetőzni, mert nem szabad, hogy a közép-európaiak azt higgyék: a Nyugat egymaga vezeti az EU-t. A térségből főként a lengyelek jogosultak arra, hogy kivegyék részüket az irányításból. Ám aki ilyen szerepre vágyik, annak be kell tartania a játékszabályokat. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül egyetértésre jutni a menekültek jövőbeni elosztását célzó rendszerről. De ha nem – tette hozzá – akkor többségi döntéssel viszik dűlőre a kérdést.

 

Spiegel

der_spiegel.jpg

A francia kormány megerősítette, hogy nem volna jó a jövőben is milliárdos támogatásokat átutalni a visegrádi államoknak, ha azok nem sok szolidaritást tanúsítanak a maguk részéről. Az ország EU-miniszterasszonya úgy nyilatkozott, hogy a felzárkóztatási politika kétségtelenül gondot jelent, csak éppen senki nem beszél róla. Ám azt elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezek az országok a közösségi pénzeket ne az eredeti célnak megfelelően használják fel. Hangsúlyozta továbbá, hogy a segítséget a jövőben a többi közt a jogállamisághoz kell kötni. Azzal érvelt, hogy nincs abban semmi kivetnivaló, ha feltételeket írnak elő. Úgy tudni, hasonló véleményt terjeszt elő ma a Bizottság ülésén Jourová igazságügyi biztos.

A német diplomácia vezetője úgy látja, hogy az tagállamok nem egyszerűen eltérő sebességgel haladnak, hanem más és más utakon. Gabriel szerint azonban ha nem sikerül közös célokat meghatározni, akkor egyes államokat nehéz lesz rávenni, hogy több pénzt adjanak. A lap hozzáfűzi, hogy a következő költségvetésről csak egyhangúan lehet határozni, és az uniónak a Brexit miatt semmi sem hiányzik jobban, mint egy újabb kelet-nyugati ellentét. A britek ugyanis rögtön kihasználnák. A jelentés ezzel együtt rámutat, hogy Brüsszel egyre látványosabb vitába keveredik főleg Budapesttel és Varsóval menekültügyben. És a franciák mellett a németek is úgy gondolják, bizonyos követelmények betartását igazán elvárhatják a támogatásért cserében. Ebbe azonban az új tagok aligha mennek bele.

 

New York Times

new_york_times.jpg

A lengyel kormányfő lecserélte a kormány tagjainak egyharmadát. Távozniuk kellett azoknak, akik a legvadabbul unió ellenesek, hogy enyhüljön a feszültség Brüsszellel, csak éppen ettől még aligha módosul a varsói politika a viszály almájának számító igazságszolgáltatási reform ügyben. Ment a külügyek, illetve a védelmi tárca gazdája, ők voltak azok, akik idáig a legkeményebben szoktak beszólni az uniónak. Morawiecki ugyanakkor a változások bejelentésekor megerősítette, hogy hallani sem akar muzulmán bevándorlókról. A lap szerint a személycserék annak beismerését jelentik, hogy baj van az országról alkotott külső képpel, de a hatalom továbbra is Kaczynski kezében maradt. A jelentés a legfontosabb fejleménynek a külügyminiszter menesztését nevezi, aki sokszor igen élesen bírálta az EU-t. Utódja egyik eddigi helyettese, Jacek Czaputowicz lett.

 

Süddeutsche Zeitung

sdz.png

A lap úgy értékeli, hogy gurult a legnépszerűtlenebb lengyel miniszterek feje, de ettől még nem lesz változás a lengyel politikában, az továbbra is az ütközésen alapszik. Szóval nincs irányváltás sem odahaza, sem az EU-val szembeni álláspontban. Sőt, erősödik Kaczynski hatalma a kormányon belül., anélkül hogy a politikus reflektorfénybe lépett volna. Ha más vonalat akart volna, akkor tekintélyesebb reformereket állított volna a bel- és védelmi tárca élére. Azon kívül megszabadult volna a független bírósági rendszer sírásójaként fellépő igazságügyi minisztertől, Ziobrótól. Továbbá igazi, fajsúlyos diplomatát nevezett volna ki a külügyek irányítására. Azaz a kabinet – névlegesen Morawieckivel az élen – változatlanul a konfrontációt keresi majd. Folytatódnak a támadások az igazságszolgáltatás önállósága ellen. Sokat elárul, hogy a miniszterelnök első külföldi útja Magyarországra vezetett, ez arra utal, hogy bízik abban: Orbán Viktor megvétózza Brüsszelben a lengyelek szavazati jogának megvonását.

 

Independent

independent.jpg

Magyarország és Lengyelország egyre távolabb kerül az alkotmányos demokráciától, az európai normáktól. A nyugat döbbenettel és elkeseredéssel figyeli a keletiek által választott utat, hiszen az egy egészen más modell felé vezet. Ezeknek a kormányoknak a politikájában a „nemzet” vélt érdekei játszanak központi szerepet, a szokásosnál jóval kevesebb fék és ellensúly mellett. Orbán Viktor egykor a liberalizmus szószólója volt, ma az illiberális demokrácia értékeit hirdeti. Visszatérően úgy állítja be, hogy ő a „keresztény értékek” védelmezője, amiket szerint fenyeget a globalizáció, a tömeges bevándorlás és a pénzügyi világ vezetőinek feltételezett gonosz ügyködése. Különösen Soros áll az alaptalan támadások homlokterében. Egy sor volt szocialista állam, de főként a magyar és a lengyel vezetés elutasítja az emberi jogokra, a gazdasági átláthatóságra és a multikulturalizmusra épülő ideológiát. Ehelyett a „hagyományos értékek” és a nemzeti identitás felé fordul, de igencsak jellemzi a gyakran rendszerszintű korrupció és a mind inkább tekintélyelvű politikai kultúra.

Az okokat a kommunizmusban, illetve a még korábbi múltban kell keresni. Ezek a társadalmak – Csehországot leszámítva – nemigen tapasztalták meg a történelem során, hogy milyen is a demokrácia. Ez magyarázza, hogy a Fidesz miért tudta viszonylag könnyen kiiktatni a hatalmi ágat szétválasztását. A szavazók csak elvétve gondolták úgy, hogy nagyon fontos intézmények vesztek oda, amikor a hatalom drasztikusan korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét, a közmédiát pedig egyre inkább a saját szócsövének használta. A térség sérülésekkel teli múltja magyarázza azt is, miért nem akarnak befogadni nem európai menedékkérőket. A történelmi tapasztalatokat csak tetézte a náci megszállás, illetve utána a szovjet uralom. Egyik sem a nyitottságot erősítette. A gazdasági bajok, a sok szegény szintén elősegítette a jelenlegi politikai légkört. És akkor mindezt még csak súlyosbította a 89 utáni zűrzavar, az ütközés a liberalizmussal. Ez utóbbi mindenképpen belejátszik abba, hogy Közép-Európa az illiberalizmus felé tart.

 

Die Presse

die_presse.jpg

1. Orbán Viktor január 30-án látogat Bécsbe, az új osztrák külügyminiszter-asszony pedig március elsején jön Budapestre. A magyar kormányfő Kurz kancellárral és annak szabadságpárti helyettesével, Strachéval tárgyal majd, akik a választási kampányban még azon vitatkoztak, melyiküket fűzi jobb kapcsolat a magyar vezetőhöz, az európai migrációellenes front zászlósfigurájához. Orbán munkamegbeszélést folytat Kurzzal, amit ebéd követ. Külön tárgyal majd az FPÖ vezérével, valamint Schüssel volt miniszterelnökkel. A vendég szeretne leülni van der Bellen államfővel is. A lap bizalmas értesülések alapján megírja, hogy vendéglátó kancellár még nem szeretné kikürtölni a készülő megbeszélések hírét, mert előtte igyekszik megerősíteni, hogy Európa-barát vonalat képvisel. Brüsszelt épp ezért már rögtön a beiktatása után meglátogatta, pénteken pedig Párizsba, Macronhoz megy. A következő szerdán, Berlinben Merkel szerepel az úti programban.

2. Az osztrák külügyminiszter-asszony a kapcsolatok erősítésének szándékával választotta első külföldi látogatásának célpontjául Pozsonyt, ám ott igen éles véleménybe ütközött, miután az új osztrák kormány lényegesen csökkenteni akarja a családi pótlékot a keleti uniós tagállamokból érkezett vendégmunkások esetében, ha azok családtagjai otthon maradtak. Korcsok külügyi államminiszter kijelentette: elvárják, hogy ne diszkriminálják azokat a polgáraikat, akik éltek az EU alapelvével, a szabad munkavállalás jogával és most legálisan Ausztriában dolgoznak és ott is fizetnek adót. A kérdést a két munkaügyi miniszternek kell tisztáznia. Ugyanakkor már nagyobb egyetértés volt a két fél között a migráció kapcsán. Kneissl emlékeztetett arra, hogy Kurz kancellár sem pártolja a menedékkérők áttelepítését. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Ausztria nem kíván csatlakozni a V4-ekhez, de azoknál sem tapasztalja, hogy bővülni szeretnének.

 

Der Standard

der_standard.jpg

Lebeszélné Ausztriát arról, hogy túlságosan keresse a visegrádi országok társaságát az Európa-jog egyik szakértője. Vendégkommentárjában Stefan Brocza szerint szó sincs arról, hogy a négyek természetes szövetségesek lennének Bécs számára. Csak az aktuális EU-politika köti össze őket, más nem. Az osztrákok amúgy nettó befizetők az unióban, keleti szomszédjai viszont folyamatosan csüngenek a brüsszeli köldökzsinóron. A támogatásokról kezdődő vita is azt igazolja, hogy nincs itt semmiféle közös nevező. Aki 2020 után is a GDP-je 3-5 %-nak megfelelő összeget akar kapni Brüsszeltől, annak nincs közös érdeke Ausztriával. A családi pótlék tervezett megrövidítése is főként a V4-eket érinti, csak Magyarországnak évente 80 millió euróval kevesebb jutna ily módon. Tényleg azt hiszi bárki, hogy Orbán Viktor ebbe belemegy?  

Téved, aki azt gondolja, hogy a „migránselhárítás” áthidalja az ellentéteket. Mert az osztrákok és a szomszédok között még a válság tetőpontján sem voltak azonosak a törekvések. Ausztria célország volt, a többiek egy részén csupán átvonult a tömeg. A négyekhez egyetlen épeszű menekült sem menne a saját akaratából. Bécsnek ily módon inkább olyan partnert kell keresnie, amely esetében azonosak az érdekek és az értékek. Pl. a svédeket és a finneket, akikkel egyszerre lépett be az EU-ba. És nem lehet megkerülni a németeket, valamint az olaszokat sem. Szóval, nem érthető, mi vonzza az osztrák kormányt kezdettől fogva és minden indok nélkül a szutykos közép-európai utcagyerekekhez?

 

FT

financial_times.jpg

A lap szerint hosszú, elhúzódó, de nagy harcra kell felkészülni az unióban a következő pénzügyi időszak költségvetési tervezete ügyében. A britek távozása évi 13 milliárd eurós lyukat vág a bevételi oldalon. A tárgyalások májusban indulnak, és különösen négy területen várható igen heves vita. Az egyik, hogy emeljék a GDP 1 %-a fölé tagállamok hozzájárulását, ami főként a németeket és a franciákat érinti. A másik, hogy elkerülhetetlen a csata a nettó befizetők, illetve az olyan szegényebb tagok között, mint Magyarország és Lengyelország, amelyeket a pénz segítségével próbálhatnak meg bekényszeríteni a vonal alá. A francia elnök nemrégiben azzal vádolt meg bizonyos kormányokat, hogy azok nemzeti célokat finanszíroznak a közösségi támogatásokból, pl. az adócsökkentéseket, amivel hátrányos helyzetbe hozzák a rivális nyugati cégeket. Elképzelhető, hogy a jogállam betartását a jövőben feltételül szabják a kohéziós források folyósításához. 3. az ellentétek 3. forrása, hogy az eddigi 7 év helyett rövidebb időre szabják meg az előirányzatot. Leginkább 5 évet emlegetnek. 4. Biztonsági alapot hoznának létre az euró védelmében. Juncker már figyelmeztette a nem tag államokat, hogy ráfizethetnek, ha nem lépnek be sürgősen, mert a tortából csak kisebb szelet jut nekik a jövőben.

 

Economist

economist_1.jpg

A hetilap azt jósolja, hogy Zeman elveszti az elnökválasztást, amelynek első fordulója most péntek-szombaton lesz, de az eredmény nem befolyásolja majd Babis erőfeszítéseit a kisebbségi kormány megalakítására. Az államfői tisztséget illetően az elemzés a liberális független jelöltet és politikai újoncot, Jirzsi Drahost, a Cseh Tudományos Akadémia korábbi vezetőjét tartja esélyesnek. Zeman főleg a vidéki lakosságra támaszkodik, amelynek elege van a politikai elitből. Ezen kívül euroszkeptikus és ellenzi a bevándorlást. Az államfő megnyilatkozásai segítenek legitimálni a szélsőséges pártokat, amelyek közül a Szabadság és Közvetlen Demokrácia 10 %-kal be is került a parlamentbe. Drahos ellenben az ország nyugati orientációját hangsúlyozza, de a kvótákat is elutasítja, ebben igazodik a közvéleményhez.

Ha mégis Zeman nyerne, az idővel csak még inkább rontana az ország megosztottságán. Ráadásul várhatóan megpróbálna az eddiginél is jobban beleavatkozni a politikába. Babis már eddig is bírálta, hogy az elnök kínai beruházókat igyekszik becsábítani. A kormányfő – már csak a saját üzleti érdekei miatt is – az euróövezeti tagságot szorgalmazza. Drahos alatt ugyanakkor valószínűleg jobban tudna működni a végrehajtó hatalom. A miniszterelnök jelezte, hogy meg akarja tartani a három lépés távolságot a Visegrádi Csoport illiberális tengelyével, Budapesttel és Varsóval. Azaz szeretne szoros kapcsolatokat az EU magországaival, nehogy a csehek kimaradjanak a legfontosabb döntések meghozatalából, különösen a többsebességes Európa ügyében. E célokat könnyebben el lehet érni, ha Drahos az államfő. Viszont Prága a jövőben sem szeretne menedékkérőket befogadni.

Facebook Comments