Egy politikai célhoz (kivételes hatalom) gyártanak narratívát (muszlim invázió), ahhoz koncepciót (terrorista per), annak vezetőt (Ahmed H.) és felbujtót (Soros). 
Az Ahmed H. nevű szíriai embert 2015 őszén terrorizmus miatt 10 év börtönre ítélte egy magyar bíróság, mert részt vett 2015. szeptember 16-án a röszkei zavargásban, sőt ő irányította, hergelte a kerítést áttörő tömeget.
Ezután igen váratlan volt, hogy tavaly júniusban a másodfok megsemmisítette Ahmed H. ítéletét, és új eljárásra utasította a bíróságot.
Az újraindult perben az ügyészség ugyancsak azzal vádolja Ahmed H-t, hogy hangosbeszélőn hergelte a tömeget, a rendőrséget fenyegette, ultimátumot adott nekik – és ezzel terrorcselekmény bűntettét követte el.
A másodfokú ítélet dacára Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke kész tényként kezeli az ügyészségi vádat: szerinte Ahmed H. terrorista, amit az is bizonyít, hogy terrorszervezet tagja (amivel meg sem vádolták), továbbá a Röszkén hergelte a tömeget.
Magyarország kormánya ugyancsak holtbiztos a végkövetkeztetésben. A fideszesek által választott kormány szerint 
Ismert, hogy a röszkei zavargás volt az elsőszámú hivatkozási alapja a Fidesz-KDNP-nek, amikor 2 éve benyújtotta a törvényt, ami lehetővé tette volna a rendkívüli állapot kihirdetését és a rendeleti kormányzást gyakorlatilag korlátlan időre, parlamenti felhatalmazás nélkül.
- Ami Hitlernek a felhatalmazási törvény, az Orbánnak a terrortörvény – jogalap az önkényuralomhoz.
- Ami Hitlernek a Reichstag felgyújtása, az Orbánnak a röszkei zavargás (egy hónappal korábban a Keletinél semmilyen erőszak nem történt).
- Ami Hitlernek Marinus van der Lubbe (a Reichstag felgyújtásával vádolt holland kommunista), az Orbánnak Ahmed H.
Az ügyészség azzal vádolja a szíriait, hogy 1. erőszakkal (kődobálással) próbált rávenni 2. egy állami szervet (a rendőrséget), hogy 3. valamit tegyen (nyissa meg a határt), tehát terrorizmus cselekményében bűnös. Ám a másodfokú bíróság szerint ez egyáltalán nem bizonyított, sőt, lényeges momentumokat nem vett figyelembe az elsőfok (meg az ügyészség, de hát az természetes).
A Magyar Nemzet megkapta az eseményeket rögzítő térfigyelő-kamera 4 órás felvételének leiratát, amelyet a másodfok készíttetett, és ami magyarázatot ad arra döntésre, hogy miért utasítottak az eljárás megismétlésére.
Eszerint Ahmed H. ugyan valóban dobált követ, de az legfeljebb hivatalos személy elleni erőszak megállapítására alkalmas, mivel a terrorizmus tényállásának másik 2 feltétele nem áll fenn:
- Ahmed H. nem követelte, hogy a rendőrség nyissa meg a határt, mert az akkor már nyitva volt,
- továbbá egyáltalán nem követelt semmit a rendőrségtől,
- valamint nem hergelte és uszította a tömeget.
Ehelyett a következőt tette: passzívan szemlélődött és hallgatta a szónokot, még akkor sem tapsol, amikor a többiek igen. A kerítés áttörésében nem vesz részt, a megafont csak utána ragadja magához.
A tömeget nem hergeli, hanem ellenkezőleg: csillapítja.
A vádlott közvetlenül a rendőrsorfal elé megy, majd bal kezének mutatóujját kinyújtva a rendőrök felé mutogat. Ezt követően a rendőrök dobálása megszűnik.
Ez áll a lap által megszerzett bírósági jegyzetben. Ezután hátrálásra próbálja rábírni az indulatos tömeget:
a kordonhoz viszonyítva elfelé irányuló, hessegető, legyező mozdulatokat tesz a tömeg felé.
A rendőrök azonban egy idő után nem keresik a kompromisszumot, nem állnak szóba Ahmed H-val, aki
a kordonra könyökölve fejét a két kezébe temeti.
Nekilát az úttestről eltakarítani a törmeléket, majd sérülteket, köztük egy nőt, kísér a rendőrsorfalhoz. És csak miután meghiúsul a béketeremtési kísérlete, azután csatlakozik a dobálókhoz, és dob ötször a rendőrök felé valamit.
Ez kétségtelenül hivatalos személy elleni erőszak. De semmiképpen nem terrorizmus. (Bár az első tényállás is kérdéses, ha a Fidesz a 2006-2007-es zavarásokat illető semmisségi törvényére gondolunk.)
Ennek az embernek az életéből a magyar hatóságok ok nélkül elvettek most már több mint 2 évet egy teljesen légbőlkapott vád alapján. Ahmed H. magatartása – bírósági ítélet és irat alapján – semmiképpen nem igazolja, hogy terrorista volna.
Lehet amúgy, hogy egyébként terrorszervezet tagja, de ezt csak Németh Szilárdtól tudjuk, aki az ügyet illető más vonatkozóan egyértelműen hazudik, nincs okunk, hogy higgyünk neki.
A Fidesz politikusa, valamint Orbán-kormány (és ügyészsége) a röszkei ügyben egyszerűen hazudik.
Megvan rá az okuk: ők rendkívüli állapotot és kontroll nélküli teljhatalmat akartak, ehhez kreáltak egy eseményt, és egyszerűen fogtak egy arabot, bízva abban, hogy az ügyészség és a bíróság majd szintén eljátsza a nekik leosztott szerepet.
Más kérdés amúgy, hogy kétségtelenül volt egy figura, aki a kamerafeltétel szerint valóban hergelte a tömeget. Az események elején egy zöldpólós ember mászott fel a kerítésre, rángatta azt, uszította az embereket és mutogatott a rendőrök felé. Neki nem tapsolt Ahmed H. És ő nem vádlott ebben az ügyben.
Eltűnt. Ki tudja, talán ott se volt.
Ezek után igen nehéz elhessegetni a gyanút, hogy 2015 szeptemberében előre tervezett, kiprovokált esemény történt. De ha nem is, ha spontán alakultak így a dogok, politikai céljaik érdekében Orbánék – csatlósaik segítéségével – egy – a vádpontokban – ártatlan ember életének 10 éve árán szereznének maguknak nagyobb dicsőséget.
Egy politikai célhoz (kivételes hatalom) gyártanak narratívát (muszlim invázió), ahhoz koncepciót (terrorista per), annak vezetőt (Ahmed H.) és felbujtót (Soros).
Orbán néhány napja a muszlim inváziós interjújában azt mondta,
Magyarország a jogállam talaján áll.
És nem nevette el magát.
(Képek: MTI, Facebook, Index)