- Orbán: Magyarország csak azért nem vétózta meg az oroszellenes szankciókat, hogy egyben maradjon az EU;
- Nem sok jót ígér a magyar kormánynak az uniós támogatások jövője kapcsán a német nagykoalíciós megállapodás;
- A szélsőséges osztrák Szabadságpárt Orbán példáját követné, ha sikerült volna megszereznie az egyeduralmat.
Magyarország hajlandó részt venni a kvótarendszerben, ha az EU nem írja elő, hogy kiket kell befogadnia. Ezt Orbán Viktor nyilatkozta a német konzervatív újságnak. Mint mondta, neki nem Brüsszellel, hanem az ottani politikusokkal és bürokratákkal van baja, mert úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének. A kormányfő a maga részéről a tagállamok vezetőit tömörítő Tanácsra hagyná a fontos döntéseket. Megjegyezte, hogy a magyarok többet konyítanak a migrációhoz, mint a németek, már csak földrajzi okokból is. De az ország szolidáris, csakhogy ezért bírálják. Pedig katonákkal védi az EU külső határát, noha ezért Berlin és az unió egy fityinget sem fizet, sőt még szidja is a magyarokat. Ugyanakkor azt mondta, hogy az olaszok és a görögök nem tartják be a kötelező schengeni előírásokat, ám a Bizottságot terheli a felelősség, hogy ezt megengedi. Márpedig ebből az következik, hogy lassan vége a szabad mozgásnak a szervezeten belül, hiszen le kell zárni a belső határokat, ha nem sikerül fenntartani a külső védvonalat.
Orbán szerint ő egyetért a pápával abban, hogy segíteni kell a menekülteknek, csak éppen a hogyan a kérdés. Hiszen pl. a szírek már biztonságban vannak török, görög, macedón és szerbe földön is, mielőtt elérnek Magyarországig. De úgy nem lehet a migránsokat támogatni, hogy az ember közben tönkreteszi a saját népét, első a családért, a nemzetért érzett felelősség. Egyébként is az érkezők többsége jelenleg megélhetési okokból akar bejutni. A miniszterelnök megismételte, hogy Magyarország ragaszkodik nemzeti-keresztényi gyökereihez, a Nyugat viszont nem, ellenben ezt liberálisnak és jogállaminak nevezi. A politikus Lengyelországnak kitartást és türelmet tanácsol Brüsszellel szemben. Egyúttal eszelősnek nevezte, hogy Putyint patás ördögnek tartják Európában, merthogy Oroszország a világpolitika szereplője, államfője pedig mindenekelőtt a birodalmat igyekszik egyben tartani. Csak éppen az EU nem érti Moszkvát. Nem fogja fel, hogy a Kremllel szemben egyszerre kell erőt és együttműködés készséget mutatni. Amúgy Magyarország csak azért nem akadályozta meg a szankciókat, nehogy arra rámenjen az unió. De ettől még nem fogadja el Kelet-Ukrajna megszállását.
A politikus elmondta, hogy a magyarok továbbra is nagyra becsülik Németországot, noha Berlin ezt mostanában nem viszonozza. Merkelnek viszont sokat köszönhetünk, pl. az európai gazdaság stabilitását illetően.
A magyar helyzetre rátérve, Orbán kifejtette, hogy csupán a Soros-hálózathoz tartozó civil szervezeteknek van bajuk a vonatkozó törvénnyel, mert be kell vallaniuk, hogy a milliárdos támogatja őket. Ő a maga részéről azt nem fogadja el, hogy ezek az NGO-k le akarják rombolni a határkerítést és másfajta bevándorlási politikát szeretnének. Ezt azonban nem lehet eltűrni. Egyúttal cáfolta, hogy a fellépésben bármiféle szerep jutna az antiszemitizmusnak. De miként bizonyítsa ezt, miközben az ország egyáltalán nem engedi meg a zsidóellenességet. Továbbá szabad a sajtó, amit tanúsít, hogy legalább annyi kormányellenes média van, mint hatalompárti. Itt inkább az a gond, hogy az ellenzék gyenge és ez zavarja a baloldali újságírókat. A Számvevőszék által kirótt bírságról a kormányfő úgy vélekedett, hogy fizetni kell, ha egy párt elnagyolja kampányfinanszírozást és a hozzátartozó könyvelést. A Fidesznél ez nem fordulhat elő. Arra a kérdésre, hogy ha tényleg jól megy a gazdaságnak, ahogyan azt a hivatalos propaganda állítja, akkor miért mennek el ennyien külföldre, Orbán azzal válaszolt, hogy még sok a teendő. De már jönnek haza a fiatalok.
Kínában a politikus nagy lehetőséget lát, Peking felülmúlhatatlan feltételeket kínál, igen egyszerű vele együttműködni. De Európának is érdeke, hogy Magyarországnak jól menjen a sora. Orbán itt megismételte, hogy 2030-tól a Visegrádi Csoport a németekkel együtt finanszírozza majd az EU-t.
A lap úgy látja, lehet abból valami, hogy Németország a szolidaritáshoz akarja kötni az uniós támogatásokat. A berlini egyeztetések nyomán körvonalazódik az újabb nagykoalíció és ez reményt ad az uniónak, mert a német vezetés aktívan ki akarja venni részét az új Európa megteremtéséből és ez ismét cselekvőképessé teszi az EU-t. Persze tény, hogy a németek körében is terjed unióellenes gondolkodásmód. A kereszténypártok és az SPD azonban vagy két tucat pontban állapodtak meg európai ügyeket illetően. Így a többi között abban, hogy Európát építeni és nem visszafejleszteni kell. Hogy a szolidaritás elvét erősíteni kell, és ez az EU-költségvetés esetében nyílt üzenet az olyan politikusoknak, mint Orbán és Kaczynski, akik évek óta éppen a szolidaritással szórakoznak a menekültek elosztása kapcsán.
Új fejlemény volna az EU számára, ha az európai alapértékek betartásától tennék függővé a pénzek elosztását. De nem lehet megkerülni, ha a szervezet meg akarja őrizni szavahihetőségét. Nagyon is elképzelhető, hogy európai reálpolitika lesz a három német pártvezető terveiből. Először is megvan rá az anyagi forrás. Azon kívül a németek csaknem kétharmada támogatja a több integrációt. Végül pedig Macron tudja, hogy Berlin nélkül nem tudja végrehajtani az unió reformját. A német válasz most megszületett és kedvező, mivel erősíteni kívánja az európai együttműködést.
A csehek Oroszországról is véleményt mondta, amikor jelentős vezetéshez jutatták a hivatalban lévő államfőt a választások első fordulójában. Zeman ugyanis bevallottan Putyin partnerének tekinti magát Európában, hozzátéve, hogy a moszkvai kapcsolat tízszer fontosabb, mint, mondjuk, a francia szomszédság. Egyúttal népszavazást szorgalmaz az uniós és Nato-tagságról. Mára már elhalványult az emlék, hogy az oroszok 68-ban harckocsikkal rohanták le a prágai tavaszt, jó páran úgy látják, hogy az EU és az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete uralja az országot. És bár a lakosság többsége úgy gondolja, hogy bent kell maradni az unióban, sokakat felháborított a kvótadöntés, és nem kérnek az euróból sem.
Egy befolyásos kisebbség egyre inkább úgy látja a szervezeten belül, hogy jobb kapcsolatokat kell kialakítani a Kremllel és akkor ellensúlyozni lehet az erős nyugati államokat. Orbán Viktor megengedte az oroszoknak, hogy új reaktorokat építsenek. A politikus gyakran találkozik Putyinnal, és modellnek tartja Európa számára az orosz demokráciát. Az Amerikai Vállalkozási Intézet egyik szakértője azt mondja, hogy napjainkban Moszkva nem jelent közvetlen fenyegetést, és az emberek felejtenek.
A kisebbik osztrák kormánypárt nagyon sajnálja, hogy az FPÖ-nek nem sikerült abszolút többséget szereznie, mert akkor ugyanazt csinálnák, mint Orbán Viktor. A szélsőséges Szabadságpárt vezére a hagyományos évindító ünnepségen szólalt fel és nem győzte dícsérni a koalíciót. Pedig a párt vezetői korábban nem épp a legnagyobb tisztelet hangján szóltak Kurzról, az immár szövetséges konzervatívok vezetőjéről. Annál inkább szidta viszont ezúttal is Strache az ellenzékbe szorult szociáldemokratákat. Egészen odáig, hogy szerinte mostanság a néhai baloldali kancellár, Kreisky is az FPÖ-re voksolna. Amire az SPÖ úgy reagált, hogy ilyen szociálpolitika láttán Kreisky forogna a sírjában. Haider pedig, ha élne, valószínűleg a szociáldemokratákat támogatná, mert nem ment volna bele a jólétkorlátozó intézkedésekbe. A párt főtitkára hozzátette, hogy a politikus még kézben tudta tartani a szélsőjobbos, nagynémet nacionalista diákszervezeteket.