Annyira túltolta az ÁSZ-biciklit a Fidesz, hogy most már úgy tolják a hülyeséget, ahogy a csövön kifér – hátha lesz, aki ezt is elhiszi. A legújabb: az Állami Számvevőszék szerint aki őket kritikával meri illetni, a jogállam alapjait veszélyezteti.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hosszú és alapos véleményt tett közzé, amelyben alkotmányos és törvényi szempontok alapján aggályosnak nevezte az Állami Számvevőszék pártoknak kiszabott büntetéseit. Érdemes pontról pontra végigmenni a TASZ érvein, ahogy tanulságos az ÁSZ reagálást is átfutni. Mindezek előtt azonban az állami intézmény reagálásának vége, vagyis a lényege: “ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas vélemények a magyar demokratikus jogállam alapjait, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságát veszélyeztetik.” Vagyis: aki kritizálni merészeli a fideszes vezetésű számvevőszéket, az aláássa a demokratikus jogállam alapjait. Ez aztán a demokratikus hozzállás.
Lássuk a TASZ főbb megállapításait:
– mivel az ÁSZ döntéseivel – és azok jogkövetkezményeivel – szemben az érintett nem fordulhat jogorvoslatért bírósághoz, sérül a jogorvoslathoz való alkotmányos jog.
– Minthogy a választások előtt kizárólag az ellenzéki pártokat vizsgálta az ÁSZ, felmerülhet a visszaélésszerű hatalomgyakorlás gyanúja.
– Mivel az ÁSZ korábban nem élt büntetés kiszabására vonatkozó jogosítványával, ismét csak felmerül a visszaélésszerű jogalkalmazás lehetősége.
– Az ÁSZ korábbi gyakorlatával ellentétben ezúttal határozataiban nem szerepeltet részletes indoklást, ami alapján megítélhető – és az érintettek számára cáfolható – lenne a kirótt büntetés megalapozottsága. Ez szintén erősíti a visszaélésszerű hatalomgyakorlást.
– Mindezek alapján az ÁSZ elmúlt hetekben mutatott működése ássa alá a közbizalmat a szabad és demokratikus választásokban.
(A TASZ ezek mellett sorra veszi a pártok előtt álló lehetőségeket is. Megjegyzik: az egyedüli esély az ügyek bíróságra terelésére, ha nem fizetik ki a büntetést és megvárják akár a Magyar Államkincstár, akár a NAV hivatalos lépését. Azonban a civil szervezet megjegyzi: egyik eset sem kecsegtet a siker legapróbb esélyével sem, azonban alkalmat ad arra, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak az érintettek.)
Kétségtelen, hogy a TASZ véleménye egyértelműen arra utal: az Állami Számvevőszék jelenlegi gyakorlata arra enged következtetni, hogy politikai megrendelést hajt végre. Ezt a gyanút pedig nem eloszlatja, inkább megerősíti az elnök, Domokos László Fidesz- és Orbán-hű múltja.
A kritikák elején azonban a TASZ, amely korábban a párt- és kampányfinanszírozás szigorításának volt az élharcosa: “Kiemelkedő jelentőségű minden alkotmányos demokráciában a pártok gazdálkodása törvényességének megfelelő ellenőrzése és a jogellenes gazdálkodás olyan szankcionálása, amely a politikai verseny jogtalan előnyszerzésből következő torzulásainak korrekciójához szükséges és azzal arányos.”
Az Állami Számvevőszék a kritikákra sajnos csak egy hisztérikus hangvételű közleménnyel volt képes reagálni – mondandóját kérdésekbe oltva:
– “a TASZ azt írja, hogy nem rendelkezik elégséges információval a pártok gazdálkodásáról, valamint a számvevőszéki ellenőrzésekről. Milyen alapon nyilvánít egyoldalú véleményt akkor a civil szervezet az ÁSZ jogszerű ellenőrzéseiről?”
A TASZ valójában ezt írta: “Nem rendelkezünk és nem is rendelkezhetünk elégséges információval a pártok vagyongazdálkodásáról ahhoz, hogy megítélhessük, az ÁSZ pártok ellenőrzéséről készített, 2017. decemberi és 2018. januári jelentéstervezeteinek, jelentéseinek megállapításai megállják-e a helyüket, és ennek fényében a szankciók érdemükben jogszerűek-e. Azonban az érintett pártok által nyilvánosságra hozott jelentéstervezetek és jelentések, ahogy az ellenőrzések időpontja is, mind azt a feltételezést erősítik, hogy az ÁSZ az említett időszakban visszaélésszerűen gyakorolta a pártok ellenőrzésére szolgáló felhatalmazását.” De mindez alapvetően mindegy is, hisz mindenkinek alkotmányos joga véleményt nyilvánítani például az ÁSZ működéséről.
– “a TASZ azt állítja, hogy a Számvevőszéknek egyoldalú és átláthatatlan politikai szempontokat kellett volna figyelembe vennie az ellenőrzések tervezése és elvégzése során?”
Természetesen ilyet sem állított a TASZ, mindössze azt vette fel: a számvevők tisztában voltak azzal, hogy 2018 tavaszán választások lesznek. Ha egy nem időközi országgyűlési választás az ÁSZ szerint átláthatatlan politikai szempont, akkor nagyobb a baj, mint hittük.
– “A TASZ álláspontja az, hogy Magyarországon a pártoknak a gazdálkodásuk során nem kell betartani a hatályos törvényi előírásokat? A TASZ valóban nyílt törvénysértésre és a jogállam kereteinek átlépésére buzdít egyes politikai pártokat.”
Mondanunk sem kell: sehol nincs, egyetlen, erre utaló sor se a TASZ állásfoglalásában.
– “Az ÁSZ nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy független a politikától, nem vesz részt a politikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel politikai szempontokat.”
Hát épp ez az, amit egyre nehezebben tudunk elhinni. Pontosabban: ez után a közlemény után már annyira sem, mint korábban.
– “Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas vélemények, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságát veszélyeztetik. Az ÁSZ független és szakmailag megalapozott ellenőrzési tevékenységének valós tényeket nélkülöző minősítése a feltárt törvénysértések, illetve a korrupciós helyzetek elfogadására, támogatására enged következtetni.”
A csúcs: aki kritikával illeti az ÁSZ-t, az aláássa a demokratikus jogállamiságot. Nem győzzük hangsúlyozni: ilyen az igazán demokratikus hozzáállás.
És amikor azt gondolnánk, ennél lejjebb már nem mehet a számvevőszék, akkor megteszik: “az ÁSZ megdöbbentőnek tartja, hogy a TASZ véleményének nyilvánossá tétele után anarchisták fizikailag is megtámadták az Állami Számvevőszék budapesti székházát.”
Egy civil jogvédő szervezet jogilag megalapozott kritikáját összekötni egy politikai akcióval, több mint aljas húzás, igazán habonyi koponyában született ötlet. Azt pedig külön nem értjük, miként veszi magának a bátorságot az ÁSZ, hogy anarchistának minősítsen bárkit – miközben saját magával szemben megfogalmazott kritika ugye a jogállam megdöntése maga.
Lehet, hogy le tudják mosni a székházról a narancssárga festéket, de magukról nem.