Az Európai Tanács bírálja Magyarországot a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény miatt, a civilek a tétlenkedő Alkotmánybíróság után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. 
Ahogy az ötös számú párttagkönyv birtokosa, Bayer Zsolt is megmondta, „taknyukon és a nyálukon kellene kirángatni a civileket az országgyűlésből”. A “külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvénnyel és a Stop Soros nevű fércmunkával a civilek Magyarországon végképp veszélyeztetve érzik magukat.
Az Amnesty International például ilyeneket ír a honlapján:
“Az Amnesty International meggyőződése, hogy javaslatcsomagnak semmi köze az illegális migráció megállításához, a valódi célja, hogy fokozza a független magyar jogvédők és civil szervezetek zaklatását és megfélemlítését. (…)
Az Amnesty International teljes mértékben osztja azt a véleményt, hogy a javaslatcsomag:
Hazug – annak semmi köze az illegális migráció megállításához, a valódi célja hogy tovább fokozza a független szervezetek és a magyar civil szféra elnyomását. A civil ellenes hadjárat 2013-ban kezdődött, majd a tavalyi törvény elfogadásával és ezzel az újabb javaslatcsomaggal kapcsolt még magasabb fokozatba.
Önkényes – a kormánynak nincsen joga ahhoz, hogy megmondja, melyik szervezet munkája fontos vagy ehhez milyen forrásokat vehet igénybe. A nemzetközi és a magyar jog alapján is az embereknek joguk van szervezeteket létrehozni, és közösen dolgozni a céljukért a köz érdekében.
Káros – minden külföldi támogatást (is) kapó szervezet elveszítheti közhasznú státuszát. Ez rendkívül mértékben megnehezítené a tevékenységüket és visszavetné az általuk nyújtott szolgáltatásokat.”
A civilek tiltakoznak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán és az Alkotmánybíróságon az őket megbélyegző, diszkrimináló „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény és a Stop Soros-tervezet miatt.
Tegyük hozzá, 2016-ban az Orbán-kormány, miközben a hazug propagandát folytatta a civilek ellen, azt elfeljetette kommunikálni, hogy ugyanúgy együttműködik velük, mint korábban. A HVG összeállításából kiderül, hány milliót kaptak a civilek a kormánytól és az EU-tól a tevékenységük elvégzésére.
Tizennégy civil szervezet ugyanis közös közleményben jelentette be, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg, a civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Korábban a civilek együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz az őket megbélyegző törvény miatt. Az Alkotmánybíróság ugyan január elején elővette az ügyet, de nem jutottak messzire. A civilek pedig elvesztették a türelmüket, a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Azt írják: „a beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény ráadásul nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.
A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől fogva tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével.
A tilatkozók listája: Amnesty International Magyarország, Az emberség erejével – CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, Igazgyöngy Alapítvány, Jogriporter Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Magyar Helsinki Bizottság, Magyarországi Európa Társaság, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Ökotárs Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért.
Miközben a civilek tiltakoznak, az Európa Tanács (ET) erősen kritikus hangvételű országjelentést fogadott el Magyarországról- számol be a Népszava. A jelentést ráadásul a Fidesz európai pártcsaládjának tagja, az ET frissen megválasztott néppárti frakcióvezetője, a román Florin Preda írta; a Tanács parlamenti közgyűlésének néppárti tagjai is megszavazták.
A lap kiemeli: néhány pozitívum után az országtanulmány harminc oldala gyakorlatilag az orbáni Magyarországgal kapcsolatos súlyos problémák felsorolása, a jelentés végén az ajánlások hosszú listájával, amelyeket az ET hangsúlyozottan a „magyar hatóságok” figyelmébe ajánl.
A jelentéstevő „sajnálatosnak” nevezi a sajtó- és médiaszabadság csökkenését, illetve a médiapiac erős politikai befolyásolását. Megállapítja, hogy egyre jellemzőbb a civil szervezetek megbélyegzése és felszólítja a magyar kormányt, hogy a civiltörvényt – a jelentést még a Stop Soros-törvényjavaslat előtt írták – hozzák egyensúlyba az európai joggal, ahogy azt is szomorúnak tartja, hogy nem ítélik el eléggé a politikai szereplők által elkövetett gyűlöletbeszédet sem. A jelentés „aggasztónak” nevezi, hogy a Fidesz által levezényelt rohamos jogalkotás a demokratikus intézmények feletti politikai kontrollt szolgálják
A jelentés közvetlen, jogi következménye egyelőre nincs, így a monitoring bizottság az ajánlásai mellett csak annyit szögezett le, hogy a későbbiekben „igen fontos” a magyarországi fejlemények fokozott felügyelete. Ugyanakkor a Népszavának nyilatkozó szocialista EP-képviselő, Harangozó Gábor felhívta a figyelmet, hogy az ET-jelentés befolyással lehet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) égisze alatt készülő, márciusra ígért Sargentini-jelentésre. Várhatóan a nyáron az EP plénuma elé kerülő jelentés tétje az is lehet, hogy az Unió elindítja-e Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, ami rendkívül szélsőséges esetben akár az ország EU-ból való kizárását is eredményezheti.