- Az osztrák Kancellária szükségesnek tartotta rögzíteni, hogy Kurz szóba hozta a jogállammal és a sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat Orbánnak;
- Nagyon egy követ fúj a magyar miniszterelnök és az FPÖ vezére;
- Orbán és Kurz személyében Európa legveszedelmesebb politikusa és az a vezető találkozott, akinek megszűnnek a gátlásai, ha a hatalom a tét.
A kommentár szerint nem valószínű, hogy Trump megváltozna. Az elemzés onnan indul a State of the Union című mai, évértékelő beszéd előtt, hogy az elnök davosi felszólalása azért volt igen nevezetes, mert ezúttal nem tartalmazott semmiféle bődületes hazugságot. Ugyanakkor nem szólaltak meg azok a nemzetek, amelyeket legutóbb pöcegödörnek minősített, pedig ha igazságos volna az élet, akkor egyfolytában szapulnák a politikust. Viszont Trump egy szóval sem említette az Európában kavargó mozgalmakat, amelyek fenyegetik az emberi jogokat, és szembemennek azzal, ahogyan bánni kell a bevándorlókkal és a menekültekkel. Pedig pont ebben az ügyben nem szokott hallgatni. Egyfolytában kifejezi ellenszenvét a migránsokkal szemben, beviszi az idegengyűlöletet közvetlenül a Fehér Házba.
Davosban nem tért ki Orbán Viktor rezsimjére, amely despotába, illetve a Soros elleni gusztustalan támadásokkal, antiszemitizmusba hajlik. Szintén kimaradt Lengyelország, amely vidáman tér vissza tekintélyelvű és intoleráns múltjához. Sztálini módon törli Walesa munkásságát. Csehország megszállottan foglalkozik a feltételezett migránsfenyegetéssel, de az elnök erre sem térti ki. De hát a brutális tény az, hogy az elnök nem oktathat ki senkit, nincs abban az erkölcsi helyzetben. Még nem kudarc, de szégyen. Amit a svájci városban előadott, az agyrém. Az amerikai gazdaságot illetően azzal büszkélkedett, ami javarészt elődjének az érdeme. De mindegy is, milyen beszédet tart, ő a velejéig korrupt, hazug, szélhámos, terrorizál és érzelmileg éretlen. Amit Svájcban előadott, az olyan volt, mint amikor egy férfi átfésüli a haját, hogy ne látszódjon a kopaszsága.
New York Times/Washington Post/AP
A jelentés azt emeli ki az osztrák-magyar kormányfői tárgyalásokból, hogy Kurz támogatja a visegrádi államokat, amikor azok elutasítják a menedékkérők áttelepítését. Egyébként pedig közvetíteni igyekszik a V4-ek és a Nyugat között és abban is egyetért a volt szocialista országokkal, hogy erősíteni kell az unió külső határainak védelmét. Az együttműködést az összes érintett fél érdekének minősítette. A tudósítás a magyar vendégtől azt idézi, hogy Schengen csak akkor működik, ha olyan radikális lépésekkel óvják meg, mint a magyar határkerítés.
Reuters
Az osztrák kancellár és magyar kollégája azzal állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy szorosan együtt kíván működni, még ha nem is kötöttek formális szövetségeset. Mindketten egyébként keményvonalas álláspontot képviselnek a bevándorlás kérdésében. Az osztrák koalíció két pártja hasonló hangot üt meg a migráció és az iszlám kapcsán, mint a magyar vezető. A közel azonos nézetek alapján Kurz azt hangoztatta tegnap, hogy országa ingadiplomáciát folytathat Brüsszel és a Visegrádi Csoport között, mert főleg a menekültválság óta egyre nő a feszültség a földrészen. A Szabadságpárt vezére, aki szintén találkozott Orbánnal, azt sürgeti, hogy Ausztria távolodjon el nyugati szövetségeseitől, és csatlakozzon a négyekhez, ám Kurz és a magyar politikus szerint ők ketten erről nem tárgyaltak.
A házigazda arról próbálja meggyőzni az eddigi partnereket, hogy országa Európa-párti marad. Ugyanakkor a kvóta ügyében a visegrádiak oldalára állt. Viszont azzal egyetért, hogy az EU tegyen lépéseket Lengyelország ellen a jogállam és a demokrácia fenyegetése miatt. Továbbá voltak olyan húzásai, amelyek megnehezítik a közeledést Orbán Viktorral. Lásd Paksot és a vendégmunkások családi pótlékának tervezett csökkentését. A tegnapi megbeszélésen rögzítették a nézetkülönbségek tényét, de a magyar vezető közölte, hogy ő ezeket inkább európai, semmint kétoldalú ügyeknek tekinti. Egyébiránt pedig hálás Bécsnek a híd szerepért.
Közép-Kelet-Európa úgy ítéli meg, hogy pozícióit erősíti az új osztrák kormány. Ennek megfelelően súrlódásmentesen zajlott le Orbán Viktor bécsi útja. Ám Ausztria és a V4-ek közeledését jelentős nézetkülönbségek akadályozzák. Az már a választási kampány során kiderült, hogy mind Kurz, mind a Szabadságpárt első embere a menekültkérdésben tanúsított elutasító álláspontja miatt mintaképének tekinti Orbánt, noha az kegyvesztett lett jó pár más tagállamban. Viszont Budapesten éppen ezért fogadták lelkesedéssel a Néppárt és az FPÖ koalícióját. Nyugaton ellenben attól tartottak, hogy Ausztria orbanizálódik. Ennek megfelelően kísérte nagy érdeklődés a két kormányfő megbeszélését. A látogatás azt jelzi, hogy olvadás állt be a kétoldalú viszonyban, amely sokat szenvedett a menekültválság során.
A két politikus láthatóan azon volt, hogy aláhúzza a szoros kapcsolatokat, és a fő téma: az EU, illetve a migrációs politika kapcsán tényleg nemigen van köztük eltérés. Orbán úgy tekint Bécsre, hogy az pótlólagos súlyt ad a régiónak, amelynek ő maga meghatározó szerepet szán az unióban. Csak éppen elhibázott az elképzelése az új keletű szövetségről. Merthogy az osztrákok egy sor kérdésben egészen mást gondolnak, mint a V4-ek. Orbán szerint azonban a vitákat inkább európai szinten kell megoldani, azok nem terhelik a kétoldalú kooperációt. Inkább a Visegrád pluszt szorgalmazza, vagyis hogy vonják szorosabbra a regionális együttműködést és nagyon pártolja Ausztria hídfunkcióját is.
Orbán Viktor személyes rokonszenvről és politikai barátságról beszélt Bécsben, vendéglátója azonban ilyen messzere nem akart elmenni. Kurz inkább a jó viszonyt, illetve a szoros gazdasági együtműködést emlegette. A sajtóérdeklődés nagy volt, hiszen sok nyugati fővárosban is figyelik, az új bécsi koalíció nem állítja-e rá Ausztriát ugyanarra a vonalra, amelyen a magyar miniszterelnök csaknem 8 éve halad. Orbán főként a menekültek elosztását illetően számít a renitensek zászlóvivőjének. Viszont a házigazda retorikailag nyitva hagyott egy kiskaput, amikor azt fejtegette, hogy a „tiszta“ elosztás rendszere nem működik, de örül, hogy egyre több állam látja ugyanígy. Orbán szavai már kevésbé hangzottak derűlátóan. Viszont az osztrák határellenőrzésre célozva kijelentette, hogy a hidak csak akkor működnek, ha nincsenek lezárva.
Azt bizonygatta továbbá, hogy Magyarországon nincs egyetlen illegális migráns sem, ami üzenet volt Magyarországra. (Kiderült, hogy a kormány tavaly 1300 menedékkérőt fogadott be.) Bírálók ennek kapcsán kétszínűséget emlegetnek. Ezzel együtt nyitva hagyta a kompromisszum lehetőségét, itt meg az „illegálison“ volt a hangsúly. Vagyis hogy aki a határátkelőkön kopogtat, az igenis kaphat menekült státuszt.
Ausztria és Magyarország is nulla toleranciát hirdet az illegális bevándorlókkal szemben. A két miniszterelnök egyben megerősítette, hogy igen fontosnak tartja a külső határok őrizetét, amit a vendég megtoldott azzal, hogy enélkül veszélybe kerülne a szabad utazás a schengeni térségen belül. Kurz ugyanakkor szólt arról, hogy országa nem kíván társulni a visegrádi szövetséghez. Egyébként pedig mindketten azt szeretnék, ha az EU az alapfeladatokra szűkítené tevékenységét.
Az osztrák miniszterelnök a Magyarország iránti barátságát hangoztatta, de azért igencsak tartotta a távolságot. Orbán a látogatással azt akarta üzenni, hogy a két ország közel áll egymáshoz. Ám kiderült, hogy vannak törésvonalak a Duna mentén. A csaknem kétórás tárgyalás után, a sajtótájékoztató legfőbb témája az illegális migráció volt (Kurz), Orbán ellenben népvándorlásról beszélt. Úgy jelentek meg, mint ellenerők, akik szövetségben akarnak gondoskodni arról, hogy az ellenerők megerősödjenek a további menekülthullám elhárítására. A magyar vezető partnerre talált a kancellárban a külső határok védelméhez. Ám míg szerinte meg kell óvni a keresztény kultúrát, addig Kurz inkább azt hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a feszültséget Európában.
Itt nem csak az eltérő mentalitás, hanem az érdekek különbözősége is nyilvánvalóvá vált. Magyarország pl az uniós támogatások kedvezményezettje, Ausztria nettó befizető és nincs kedve még többet beadni a közösbe. Ily módon nem látszik megalapozottnak a félelem, hogy új tömb alakul ki Európa szívében. Kurz szerint az egészet csak a sajtó fújta fel, de semmi realitása sincsen. Mellesleg osztrák részről azt emelték ki, hogy Orbán útja munkajellegű volt, nem hivatalos, állami látogatás. És ezt megint csak elhatárolódásként lehet értelmezni. A magyar vezető már jó ideje békebontóként aratja sikereit, a kancellár ezzel szemben hídverőként igyekszik figyelemhez és befolyáshoz jutni. Ehhez mindenkivel jó viszont kell ápolnia, továbbá mozgástérre van szüksége.
Orbán Viktor szövetségest keresett Bécsben a migrációs politikájához. A lényeget tekintve egyet is értettek, bár a vendég keményebb hangot ütött meg, mint a kancellár. Mindenesetre a sajtó kiváncsisága hatalmas volt, több mint 100-an jelentkeztek be a sajtótájékoztatóra, de a szervezők mindössze 4 kérdést engedélyeztek. Magyar részről úgy értékelik, hogy az új bécsi kormány megalakulásával Ausztria egyenjogúvá vált Németországgal szemben, mivel Kurz Magyarország oldalára állt Merkel migránspolitikájával szemben. Orbán jól ismert migránsellenes álláspontjáról. A sajtóértekezleten a saját vállát veregette, mondván, hogy lezárta a balkáni utat. Kurz meg csak állt egész idő alatt, a vendég felé fordulva. Időnként biccentett egyet. 
Die Presse
1. Orbán Viktor némiképp a választási hadjáratot folytatta Bécsben is. A kormányfő először nem is akarta kitenni magát kellemetlen kérdéseknek, csak a hatalmas médianyomás láttán ment bele, hogy legyen egy rövidke tájékoztató a sajtó számára. Orbán jelezte, hogy pártelnökként már korábban is tárgyaltak. Ezúttal nagyon is egyetértettek abba, hogy az illegális bevándorlókat ki kell toloncolni. Mellesleg a magyar politikus vonattal érkezett, de hát áprilisban választás lesz, és mutatni kell, hogy ő nép egyszerű gyermeke. Majd arról is képet küldött haza, hogy az Operánál egy utcai elárusítónál éppen virslit evett.
2. Orbán csaknem euforikus mérleget vont bécsi megbeszélései befejeztével. A szélsőséges Szabadságpárt vezérével közösen rendezett sajtótájékoztatón új kezdetről beszélt, mert az előző osztrák kormány szerinte magyarellenes volt, de a mostani sportszerű. Strache előzőleg rózsákat szórt a lába elé. Kiemelte, hogy Orbán Európa nagy barátjaként járt el a menekültválságban, és ezért hálásnak kellett volna neki lenni, nem pedig kritizálni. Ők ketten nagyon egy követ fújtak. Orbán jelezte, hogy az eddiginél is szorosabb viszonyt akar az FPÖ-vel, hiszen azok irányítják a nemzetvédelem, illetve az infrastruktúra-fejlesztés tárcáját. Ezért máris elirányoztak szakminiszteri találkozókat.
A politikusnak jól jönnek az szövetségesek az EU-ban. Ezért keresi az osztrák kabinet barátságát. Meg is hívta viszontlátogatásra Kurzot, aki azonban kitérően reagált. Aligha lehetett igazán kedvére ez a nagy összeborulás a vitatott jobboldali-populista vendég részéről. Ő például az újságírók előtt nem emlegette a személyes rokonszenvet. Viszont kerülte a legcsekélyebb bíráló megjegyzést is. Egységet tanúsítottak ugyanakkor a migráció és Európa ügyében. Az újság megerősíti, hogy Orbán hétfő este együtt vacsorázott Pecinával, vagyis azzal az üzletemberrel, aki bezáratta a Népszabadságot.
3. Osztrák szociáldemokrata és zöld EP-képviselők hevesen bírálták Orbán bécsi látogatását. Az SPÖ helyettes frakcióvezetője nem tartja jó jelnek az utat, mert mint mondta, Kurz és Strache igyekszik a vendég kedvében járni, pedig hát a magyar kormányfő tényleg példakép volna Ausztria számára? Weidenholzer riasztónak nevezte, hogy az új koalíció két pártvezetője nem rejti véka alá, mennyire csodálja a tekintélyelvű miniszterelnököt. Ám az már rég túlfeszítette a húrt. A magyar kabinet évek óta csüng az európai pénzügyi támogatáson. Az emberek egyre szegényebbek lesznek, a korrupció elképesztő méreteket ölt és a félelem ural el mindent. A zöldek delegációvezetője kijelentette: minden ok megvan annak feltételezésére, hogy Kurz folytatja Ausztria orbanizálását. Az út előbb egy nappal derült ki, hogy a magyar miniszterelnök fogadta a holland jobboldali-populisták vezérét, aki hősnek és mintaképnek nevezte őt a migráció elleni küzdelem élharcosaként. Wilders a saját könyvét ajándékozta Orbánnak.
Der Standard
1. Az osztrák kancellári hivatal megerősítette, hogy Kurz a tárgyaló asztalnál szóba hozta mind a jogállammal, mind a sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat. Ugyanakkor Orbán azzal igazolta találkozóját a Szabadságpárt első emberével, hogy az FPÖ a felelős legfőbb biztonsági kérdésekért. Egyébként a sajtó előtt a politikus úgy értékelte, hogy a liberálisok mindig akkor beszélnek a demokrácia végéről, amikor nincsenek hatalmon. Ám egyetlen politikai irányzat sem tekintheti magát a demokrácia letéteményesének.
2. Az újság szerint a magyar ellenzéknek csak akkor van esélye a választásokon, ha összefog az egyéni körzetekben. Az orbáni rendszer azért is működik ennyire jól, mert a Fidesz négy éve kétharmadot szerzett és minden választás előtt hozzáigazították a vonatkozó törvényt a párt érdekeihez. A nagy sajtófölény sem teszi lehetővé az igazi versenyt. A felmérések szerint Orbán támogatottsága jelenleg meghaladja az 50 %-ot, ez pedig a választási rendszer folytán elegendő a minősített többség eléréséhez. Az ellenzék széttöredezett, pártjai rendkívül bizalmatlanok egymással szemben.
Aki végighallgatta Kurz sajtóértekezletét, annak a lelki szemei előtt egyfolytában hidak jelentek meg, de nem lesz könnyű hidat építeni az elitista Nyugat és az önfejű Kelet között. Mind a két politikus igyekezett a közös eredményeket kiemelni, mindkettő úgy gondolja, hogy az ő érdeme volt, hogy lezárult a balkáni menekülő út. Viszont Paks és a családi segély alaposan megterheli a viszonyt. Az osztrák politológus, Pelinka érti, hogy a két vezető az egyetértést hangoztatta, ám szerinte csak PR-trükk, hogy a kancellár hidat akar verni. Hiszen az atomerőmű bővítése ügyében a legnagyobb ellenzőnek számít.
Orbán arra a kérdésre, hogy miként kaphatott menekült státuszt 1300 migráns, amikor Magyarország nem hajlandó a menedékkérők átvételére, úgy reagált: hogy nem szeretnék, ha felhígulna a nép. Nem volna jó, ha kevert, keresztény-muzulmán társadalom jönne létre, és az ország a jövőben sem fogad be migránsokat. Azaz teljesen félretette a békülékeny hangot, miután találkozott Strachéval.
Európában már elhallgattak azok a hangok, hogy a Brexit és Trump győzelme miatt össze fog omlani az EU, napjainkban inkább arról megy a vita, hogy milyen irányban haladjon az összefogás és kinek a nevében. Brüsszelben az a felfogás járja, hogy az arany páros, Merkel és Macron új életet lehelhet a német-francia motorba, csak éppen a Visegrádi Csoport botot dug a küllők közé. A magyar külügyminiszter egyszer úgy nyilatkozott, hogy ők az unió rossz fiúinak tekintik magukat, mert felszólamlanak az olyan brüsszeli rendeletek ellen, mint a kvóta. Ezek az országok azonban nem euroszkeptikusak, igencsak sokat profitáltak a közösségi pénzekből. Talán inkább úgy lehetne őket jellemezni, hogy Brüsszel-szkeptikusak, mert eltérő mértékben ugyan, de nem kérnek a jogkörök központosításából.
A magyar és a lengyel kormány az utóbbi hónapokban a szalagcímekbe került, mert fittyet hány a közös jogra és szokásokra. Ők olyan Európában gondolkodnak, amelyben a nemzetállam erős és független. Mráz Ágoston Sámuel, a hatalom közeli Nézőpont Intézet vezetője úgy látja, hogy elkerülhetetlen a nézetek összecsapása a V4-ek és az integráció elmélyítésének hívei között, de már terjed a visegrádiak meggyőződése. Az EU bizonyosan aggódik, hogy másokat is megihlethet az Orbán által meghirdetett illiberális demokrácia. Kurz esetében pl. még senki sem tudja, hová teszi le a garast. Kettejük találkozóját Paul Lendvai úgy jellemzi, hogy Európa legveszélyesebb politikusa (Orbán), illetve az a politikus (Kurz) jött össze, aki nem ismer gátlást, ha a hatalomról van szó. De persze Macron és a magyar miniszterelnök felfogása között még sokféle nézet lehetséges. Egyelőre nem világos, hogy kik töltik be az űrt a britek távozása után: a szövetségi Európa támogatói, a pragmatisták, vagy inkább a nacionalista gondolkodású hatalmak. 
A bevándorlás-ellenes, szélsőséges cseh párt is beszállt a közép-európai törekvésekbe, hogy korlátozzák a Soros által támogatott civil szervezetek tevékenységét. A Szabadság és Közvetlen Demokrácia, amelynek több mint 10 mandátuma van a 200-tagú prágai törvényhozásban, azzal vádolta meg az üzletembert, hogy az nemzetek feletti kormányt akar rákényszeríteni az országra. A tömörölés jelezte, hogy a támogatja a lépéseket, amelyek célja, hogy megnyirbálják az ilyen csoportok befolyását. A nyilatkozat felszólítja kormányt arra, hogy az szintén vigye ki az országot az unióból. Egyben jelzi, hogy pártolja Orbán Viktor lépéseit, vagyis hogy a kampányt a Soros elleni hadjáratra építi, ugyanakkor orosz mintára törvényben bélyegezte meg a külföldi támogatást élvező NGO-kat.
A cseh párt szerint ezek a non-profit szervezetek közvetítik a megfelelő politikai és ideológiai programot, azon kívül anyagilag és személyileg is kötődnek a Soros-hálózathoz. Céljuk az, hogy megsemmisítsék a nemzeti identitást, a kulturális és társadalmi értékeket, erőltessék a pozitív diszkriminációt, valamint a bevándorlást a globális világrend szolgálatában. A hírügynökség megjegyzi, hogy az állásfoglalás tükrözi a politikai légkör változását Csehországban, amely immár közeledik a magyar, lengyel és román lázadáshoz az EU liberális, multikulturális értékeivel szemben. Orbán Viktor közpénzből folytatja hadjáratát a befektető ellen, a „Stop Soros” pedig hírek szerint arra szolgál, hogy visszaszorítsa az emberbarát milliárdos befolyását.