- A visegrádi államok már arról álmodnak, hogy az EU ne szóljon bele a dolgaiba, de Babis éppen azt bizonygatja Brüsszelnek, hogy ő ebben nincs benne.
- Bulgária nem tudja, Oettinger és Lázár honnan szedték, hogy Szófia növelné hozzájárulását a közös költségvetéshez.
- A populizmus legalább annyira esély, mint veszély, ha a hagyományos politika átveszi a másik oldal hasznosítható ötleteit, mert hogy törődni kell az emberek gondjaival, az nem kétséges.
Karácsony Gergely szerint ami Magyarországon van, az nem diktatúra, de nem is liberális, európai demokrácia, viszont aki győzni akar Orbán Viktor ellen, annak támadnia kell. A szocialisták és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a lapnak adott interjúban egymás után olvasta a hatalom fejére annak bűneit: így azt, hogy a kormányfő kemény kézzel irányít, ő a felelős a mindenütt jelenlévő korrupcióért, de azért is, hogy egy páran hihetetlen módon meggazdagodnak a hatalom környékén. A politikus azonban még az igazságtalan választási rendszer ellenére is hisz abban, hogy meg lehet verni a Fideszt, bár ezt a közvélemény kutatások nem támasztják alá. Jelen állás szerint a fiatal demokraták megszerezhetik akár a kétharmadot is.
A kihívó a második sorból, ellenszélben rajtol. Az előzmény az volt, hogy a szocialisták kicsinálták Botka Lászlót, éspedig úgy, hogy annak hívei úgy vélték: Orbán személyesen szította a párton belüli puccsot, hogy megossza a baloldalt. Az MSZP ezek után annyira kétségbe volt esve, hogy Karácsonyt választotta jelöltjének. Neki voltaképpen nincs esélye, mégis megpróbálja kiaknázni a lehetőséget. Számára már az is siker volna, ha fel tudná tartóztatni a szocialisták bukását. Egyben vissza akarja vezetni az országot a Nyugat felé. Ám pontosan tudja, hogy egyedül nem megy semmire. Mint mondja, meg kell nyernie szövetségesként mindenkit, aki változást szeretne. Az emberek 50 %-a elégedetlen, őket kell egyesíteni. Csakhogy az ellenzéken belül a Jobbik a legerősebb, de vele, mutat rá a miniszterelnök-jelölt, a demokratikus tábor nem közösködik. Ily módon viszont utóbbi csupán a szavazatok egyharmadára számíthat. Ám a politikus reményt merít abból, hogy a jogosultak másik egyharmada még nem döntött. És szerinte még a csoda is bekövetkezhet, mert a magyarok megújulást akarnak.
Megy a kötélhúzás a kevesebb EU-sürgető Visegrádi Csoport, illetve Berlin, Párizs, a Bizottság és az Európai Parlament között, amely határozottan elutasítja a négyek szándékát. Sokáig úgy tűnt, hogy a volt szocialista országok csupán a menedékkérők elosztását ellenzik, ám kiderült, hogy ennél többet akarnak. Nyugati jobboldali körök támogatásával olyan nemzetek Európáját képzelnek el, amely többé nem tudna beleszólni a tagállamok politikájába. Ez pont 180 fokban ellentétes azzal, amit Macron és Merkel hirdet. Orbán eheti bécsi mosolyoffenzívájától függetlenül egyre jobban kirajzolódik a négyek viszálya Brüsszellel és Strasbourggal.
Közben az osztrák konzervatívok EP-frakcióvezetője a keleti fejlemények láttán megfelelő szankciós mechanizmust szorgalmaz az unió részéről. Karas szerint nem csupán azt kell megakadályozni, hogy a visegrádiak befolyásolják a sajtót, a civil szervezeteket és az igazságszolgáltatást, hanem azt is, hogy alááshassák az európai demokráciát. A múlt heti V4-es csúcson ugyanis a részvevők amellett szálltak síkra, hogy a legfőbb kérdésekben csakis az állam- és kormányfők dönthessenek. Ott ugyanis az egyhangúság elve érvényesül, vagyis minden tagországnak vétójoga van. De a négyek korlátoznák az Európai Parlemnt jogkörét is, vagyis, ahogy egy német politikus rámutatott: mindenről a tagállamok vezetői határoznának, az EP ellenőrzése nélkül.
Az új cseh miniszterelnök mosolyoffenzívával igyekszik elhárítani Brüsszel aggályait az ügyben, hogy ő és országa miként áll Európához. Babis nem üres kezekkel zarándokolt el a héten Junckerhez: arról igyekezett meggyőzni tárgyalópartnerét, hogy ő nem cseh Trump, nem populista és főleg nem EU-ellenes. Útja összefüggött azzal, hogy a Bizottság igencsak homrokráncolva figyelte Zeman újraválasztását, hiszen az elnök az unió és a migránsok elleni kampánnyal nyert, és kacsintgat afelé, hogy tartsanak népszavazást az uniós tagságról. A prágai Parlament elnöke aki szintén a hatalmon lévő ANO tagja, a héten ugyancsak a belga fővárosban bizonygatta, hogy az ország külpolitikáját elsősorban a kormány szabja meg, és az egyértelműen Európa híve. Tagadta ugyanakkor, hogy a párt populista volna. A csehek nem akarják, hogy úgy tekintsenek rájuk, mintha az Orbán és Kaczynski által vezetett front tagjai volnának. De a kvótát ők sem fogadják el. Az EU részéről azonban nagyobb aggály kelt a lehetőség, hogy a szélsőjobb, illetve a Kommunista Párt bekerülhet a koalícióba.
Bulgária cáfolja mind az illetékes uniós biztost, mind Lázár Jánost az ügyben, hogy hajlandó volna az eddigi nagyobb arányú befizetésre a következő költségvetési időszakban. A szófiai Pénzügyminisztérium szerint az emelésről idáig semmilyen formában nem volt szó az EU és a tagállamok között, ennek megfelelően bolgár fél nem is nyilvánította ki beleegyezését. Előzőleg a Budapesten tartott egyeztetés után Oettinger a Bizottság nevében köszönetét fejezte ki, amiért a 8 keleti ország 2020-tól kész többet beadni a közösbe, hogy segítsenek eltüntetni a britek távozása miatt keletkező lyukat. Azt már korábban tudni lehet, hogy a többlet a bruttó nemzeti jövedelem 0,1 %-át jelentené. A magyar kancellária miniszter tegnap a nap hatalmas sikerének nevezte a megállapodást. Jelenleg Bulgária látja el a közösség soros elnöki teendőit és a mostani szófiai közlemény szerint a következő büdzséről márciusban és júniusban konferenciát tartanak a 27-ek részvételével.
Nagyon sok taszító van abban, amit az európai populisták hirdetnek, de akad, amit érdemes ellesni tőlük. A kommentár szerint az EU úgy érezheti: megszabadult a populista hordától, ám még messze nem győzte le azt. A lázadók vannak hatalmon Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában, továbbá a múlt héten győztek a cseheknél is. Jók a kilátásai az Öt Csillag Mozgalomnak az olasz választásokon, sőt az ilyen pártok befolyása várhatóan csak erősödik a következő években. Ily módon a hagyományos politikai vezetésnek érdemes eltanulnia azt, ami jót kínálnak, a többi viszont mehet a kukába. A populizmus mögött persze ott van egy csomó demagóg csaló, ám támogatják reformerek és demokraták is. És a populista eszközök hasznosak lehetnek még az ellenfeleknek is, ha megfelelő kezekbe jutnak, és megfosztják mérgező összetevőiktől.
Először is igen határozottan kifejezésre juttatják az átlagválasztó elégedetlenségét. Pl. a politikai vezetés durva önzése miatt. Ahol jogos felháborodás, ott odafigyelésre és gyógymódra van szükség. Pl. a globalizáció kedvezőtlen következményei miatt, ideértve a többi közt a tömeges bevándorlást. Ha nem törődnek ezekkel a bajokkal, akkor az csak a demagógok kezére játszik. Utóbbiak felemelkedése felhívás a megújulásra a másik oldal számára. Bőven lehet találni olyat a populista ötletek között, amit hasznosítani lehet. Így kezelni kell, ha a migráció folytán valahol megnő a bűncselekmények száma. A széttöredezett társadalmak és a megosztott politika miatt nem valószínű, hogy a populizmus erősödése megtorpanna. De a túlzásait meg lehet nyesegetni, ha az irányzatot úgy veszik, hogy az a változásra ösztönöz. És mivel meghozza a gyümölcsét, ha megoldják az emberek gondjait, a populizmus épp annyira lehetőség, mint amennyire fenyegetés.
Facebook Comments