Elemzések a hódmezővásárhelyi választás után – mi történhet április 8-án?

Elemzések a hódmezővásárhelyi választás után – mi történhet április 8-án?

Senkinek nincs türelme végigolvasni az összes elemzést, ugyebár. Elolvastunk egy rakat véleményt és elemzést, és desztilláltuk egy cikkben.

marki_zaj_peter_mosolyog.jpg

Számos vélemény és elemzés olvasható a (még független) magyar sajtóban a hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelemmel kapcsolatban.  Kiválogattuk azokat, amelyeket a legrelevánsabbnak éreztünk.

 

A HVG összeszedte, kik nyerek és kik buktak nagyot vasárnap. A lap szerint Vona Gábor és a Jobbik nagyot nyert a polgármester-választással.

Eszerint a polgármester-választás győztesei:

  1. Vona Gábor – ők vették rá a jelöltet, hogy induljon, de meghúzódtak a háttérben; Márki-Zay a bizonyíték arra, hogy a kiábrándult fideszeseket jobboldali politikus tudja leginkább megszólítani.
  2. Gulyás Márton és mozgalma – Az vált valóra, amit Gulyás Márton papol hónapok óta. Egy jelölt kell, aki az adott területen a legjobb eséllyel pályázik. Mostantól még nehezebb lesz visszautasítani Gulyásék koordináló szerepét.
  3. A kormányváltást akaró szavazó – A Facebook valósággal szétrobbant a kárörvendők és triumfálók hadától. A néhol ízléstelenségbe is hajló ünneplés azt bizonyítja, mennyire frusztrált és reményét vesztett volt az a szavazói tábor, amely alig tudja kivárni Orbán Viktor bukását.

És a vesztesek:

  1. Lázár János – sokszor kacsingatott azzal, hogy hátralép az országos politikából, hogy egyszer még esélye legyen előbbre lépni, a kormányfői székig. Azt gondolta, hogy ő majd kibekkeli, amíg Orbán Viktor leamortizálódik. Nos, nem érzett rá, mikor kellett volna lépnie. Az esélyeit elbaltázta. Jelenleg Lúzer Jánosnak csúfolják az interneten.
  2. Habony Árpád és propagandastáb – A választási kampányra kitalált politikai termék (Soros/migránsok) és az ehhez gründolt kormányzati média bármilyen hangos is, fegyvernek messze nem olyan hatékony, mint a rezsicsökkentés. Az 1300 befogadott menekült és az OLAF-jelentés után a Stop Soros-törvénycsomagot erőltették, semmi újat sem találtak ki. A fantomellenséggel folytatott harc sokáig tökéletesnek tűnt, mert nem tud visszatámadni. Hódmezővásárhely után viszont azt is kimondhatjuk: egy fantom ellen győzelmet is nehéz felmutatni.
  3. A küszöb alatti pártok – az ellenzékiek is, akiknek a vasárnap egy vereséggel ér fel: a Liberálisok, az Együtt, vagy a Momentum. A kialakult együttműködési kényszerben ugyanis az erő számít, a gyengébb szereplőknek nem osztottak szerepet.

Tanulságok, amiket érdemes továbbgondolni:

Megmutatkozott a rendszer gyengesége: dacára a félelemnek, a hazugságoknak, a médiafölénynek, egy pénz és hatalom nélküli ember pusztán a hitelességével és bátorságával győzött. A gondosan felépített látszat ellenére bizony ez a hatalom nem bírja a nép többségének támogatását.

A propagandamédia teljesen csődöt mondott vasárnap este: nem voltak felkészülve arra, hogy nem ők győznek. Mikor a független média már tele volt az ellenzéki győzelemről szóló hírekkel, a lakájmédia oldalain még mindig süket és zavart csend honolt.

Nem biztos, hogy a közvélemény-kutatásoknak hinni kell: ez nem azt jelenti, hogy az elemzők mind kóklerek. Az autokrata rendszerek esetében nem működnek ugyanazok a szabályok, amelyek egy rendes demokráciában igen.

Az összefogás működik – vagy mégsem? Az az ellenzéki összefogás, ami mögött hiteles jelölt van és okos taktika, működik. Más elemzők azt hangsúlyozzák: a hódmezővásárhelyi receptnek nincs megfelelője az országos választásokon. A jelölt ugyanis vállaltan jobboldali, a körzet szintén. Az ellenzék minden ereje kockázat nélkül megtehette, hogy lemond a saját ambícióiról, hiszen nem volt vesztenivalójuk, viszont annál többet nyerhettek. De ugyanezt nem lehet mindenhol megismételni. Bíró-Nagy András is azt mondta a HVG-nek: amíg az egyéni körzeteknél nem változik a helyzet, nem lehet országos következtetést levonni a hódmezővásárhelyi eredményből. Ez egy helyi választás, ami mutat egy működő receptet. Ugyanakkor elég valószínű, hogy nem tud és nem fog a hátralévő hat héten 106 közös helyi jelöltet találni, amennyi akár csak a Fidesz megszorításához elég.

Ha a Fidesz tovább megy a szélsőséges irányba, rosszul jár. Rájöttek már, hogy a fantomellenséggel való küzdelem igen szűk réteget fog meg, így a sorosozásról már lemondtak. Hiszen, míg a migráncsozás-sorosozás az, ami összetartja a táborukat, de a társadalom nagyobbik részéből ugyanakkor ellenszenvet válthat ki. Jól járhatnak, ha alacsony a részvétel, nagy az apátia, viszont a március 15-ére meghirdetett Békemenet pont az ellenkező irányba mutat. Ez kapkodásra vall a Fidesz részéről. Orbánnak a szavazói tűzbe hozása lehet az érdeke, de nehéz lesz ezt úgy megoldani, hogy ne mobilizálja még jobban azokat, akik kormányváltást akarnak. A kérdés egyszerű, kik lesznek többen.

Az ellenzék akkor jár jól, ha a fű alatt megegyezik és okosan terelgeti a szavazóit az esélyesebb jelölt felé. A vasárnapi eredmény legnagyobb hatása épp az lehet, hogy az ellenzéki szavazók hitet kaptak. Ha az ellenzéki pártok nem rontják el, és szélesítik a koordinációt, akkor nagyobb számban mehetnek el szavazni.

Olyan kristálytiszta képlet, mint amely Hódmezővásárhelyen előállt, nem ismétlődhet meg az egész országban. Egy MSZP-Jobbik közös listát már a választási szabályok szerint sem lehet elképzelni, ahogy azt sem, hogy mind a 106 körzetben koordináljanak. Az valószínű, hogy a legtöbb helyen állva marad a baloldali és a jobbikos jelölt, de valamilyen úton módon meg fogják jelölni, melyikük az esélyes mondta az elemző a HVG-nek.

A kulcs a magas részvétel. A választás nagy kérdése – ahogy az április 8-inak is az lesz –, hogy hányan mennek el szavazni. A Fidesz nem tud mit kezdeni azzal, ha csalódott és eddig passzív tömegek elmennek szavazni. A kérdés, hogy összegyűlik-e annyi téma, botrány, amitől összejöhet országosan is egy ennél magasabb részvétel.

Facebook Comments