A miniszterelnök szótárában nem szerepel a konszolidáció kifejezés – így, aki azt várta, hogy visszavesz az uszításból, nem ismeri igazán Orbánt. Ám az a verbális ámokfutás, amibe most kezdett, valóban példátlan.
Őszintének ható lelkesedéssel vetette bele magát a kormányfő a kampányba. Orbán országjárásba kezdett, és ahol meg méltóztatik állni, ott a fideszes önkormányzatok, Mészáros Lőrinc vagy Andy Vajna tulajdonában álló médiumoknak interjút kell készíteniük vele. Ehhez újságíró ugyan nem, de mérhetetlen mennyiségű mikrofonállvány a rendelkezésre áll.
Így történt csütörtökön is, amikor Orbán Miskolcot részesítette abban a kegyben, hogy személyesen ellátogatott a városba. Mondta is a szokásos sületlenségeit Sorosról, a mindenkit felfaló migránsokról, no meg az világot végromlásba döntő ENSZ-ről, a legújabb ellenségről. Az elcsépelt mondatok – gondolhatta – akkor hatnak igazán, ha nagy hévvel és helyi színekkel gazdagítja. Ezért bukhatott elő őméltósága fogai kerítései közül:
“Miskolcon tudják az emberek, mi az a bevándorlás. Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak. Látták, mi lett belőle. A miskolci emberek pontosan tapasztalták már, mi van akkor… pedig azok az emberek, akik ide bejöttek, ők Magyarország területéről jöttek Miskolcra. Most képzeljék el, mikor az országhatáron kívül érkeznek kultúrájukban, szokásukban, életfelfogásukban tőlünk teljesen különböző emberek.”
Minthogy alig hisszük el, hogy immár a nyílt rasszizmus húrjait pengeti a miniszterelnök, vegyük sorra mondandója lényegét. Orbán – és a legújabb Fidesz kampányvideó – lényegében Magyarország megsemmisítését vizionálja a migráció miatt. Ha ide csak egy migráns is beteszi a lábát, elpusztulunk – állítja. Majd egy laza mozdulattal ezzel állítja párhuzamba azt a migrációt, amit már megtapasztalt egyszer Miskolc, és “látták, mi lett belőle”. A kérdés egyértelmű: kire, kikre gondolt Orbán, amikor korábbi, miskolci tapasztalatokról beszélt a belső migrációval kapcsolatban, ami majdnem olyan szörnyű volt, mint ami most fenekedik. Jobb megoldásunk sajnos nincs, mint a háború után, az erőszakos és ostoba iparosítás miatti munkaerőhiányt romákkal igyekeztek pótolni. Vagyis a romák megjelenése a városban 60 éve, közel olyan pusztító volt, mint a most – szerinte – fenyegető migráció? Nem merünk tovább menni ezen a gondolati úton.
Mindössze egyetlen napot kellett várni Orbán újabb megszólalására. Ezúttal az adófizetői pénzből fenntartott közrádió mikrofonállványának szolgáltatásait vette igénybe a kormányfő. Itt egy pillanatra – rendőrségi szakzsargonnal éve – beismerésben volt, amikor kijelentette: a hódmezővásárhelyi választás az országgyűlési voksolás főpróbája volt. Kívánjuk: a próféta szóljon belőle.
Persze nem tartott sokáig a tisztánlátás – nem szokott nála. Ugyanis a csúfos vereségét olyanokkal magyarázta, hogy az ellenzék a háttérben titkos “paktumot” kötött. Mire gondolhatott? Elképzelésünk sincs. Az ellenzék ugyanis minden egyes lépését jó előre bejelenti – már csak azért is, hogy legyen ideje kihátrálni belőle. Az összellenzéki összefogást sem titkolta senki, egyetlen pillanatig sem, ahogy azóta se nagyon szólnak másról a hírek, minthogy ki kivel hajlandó tárgyalni, kinek a javára vállalják a visszalépést. Ha ez Orbán szerint a háttérben zajló paktum, akkor tényleg nem tudni, mit gondol a nyilvánosságról.
Ahogy arról sem, milyen szemüveget viselt, amikor látta “Soros György pénzét a háttérben, látom a mesterkedéseket”. Minthogy erről többet egy szóval sem mondott, a sejtetés, az üres vádaskodás és a hangulatkeltés talaján maradt. Még szerencse, hogy rögtön ezután hozzátette: ezekkel “szemben az egyetlen orvosság a nyílt, egyenes, őszinte beszéd.”
Így aztán bizton számíthatunk Orbán csúfos vereségére az április 8. választásokon. Hisz “nyílt, egyenes, őszinte beszédre” ő már évtizedek óta nem képes.