- Asselborn és Schröder sürgeti az európai szolidaritást, név szerint bírálva Magyarországot és Lengyelországot;
- Közép-Európa ukránokkal próbálja enyhíteni a kivándorlás és a demográfia okozta munkaerőgondokat;
- A szélsőjobbos Osztrák Szabadságpártnak sem kell a CEU.
Nemzetközi sajtószemle, 2018. március 14.
A luxemburgi külügyminiszter óva intette az uniós tagállamokat attól, hogy megkérdőjelezzék a nemzetközi egyezményeket és szabályokat. Asselborn az ország parlamentje előtt ismertette a kormány külpolitikai elképzeléseit és azt hangsúlyozta, hogy mind inkább támadások kereszttüzébe kerülnek a sokoldalú megállapodások, illetve szabályrendszerek. Korábban az EU pl. egységesen vélekedett arról, hogy a két állam-megoldást pártolja Izraelben, ám ebből többen kitáncolnak – főleg a mostani amerikai vezetés hatására. Vagyis – tette hozzá – egyértelműen látszik, hog egyes hatalmak a saját szakállukra akarnak eljárni, mint ahogy az is, hogy aláássák az emberi jogokat és a jogállamot. Ám az uniónak szembe kell szállnia az ilyen törekvésekkel. A miniszter bírálta azokat az államokat, amelyek – mint Magyarország – megakadályozták a bevándorlási gondok közös megoldását. Mint mondta, a tagok többsége, még mindig védelmet akar nyújtani a menekülteknek, az viszont nem megy, hogy bizonyos kormányok, amelyek a bőrszín vagy a vallás miatt nem kívánnak segíteni, rákényszerítsék akaratukat a többiekre.
A volt német kancellár mind inkább azt tapasztalja, hogy széttart Európa, gyengül a szolidaritás, viszont erősödik a nemzeti önzés, nem utolsósorban a magyar és a lengyel politika miatt. Schröder az európai helyzetről tartott előadást az osztrák parlamentben Schüssel volt kancellár és az Osztrák Külpolitikai Társaság felkérésére. Rámutatott, hogy az amerikai vezetés is a populizmust, a kirekesztést és a megosztást írta a zászlajára, de ő maga részéről nem adja fel a reményt, hogy az Egyesült Államok ismét vállalja a rá nehezedő globális felelősséget és visszatér a nemzetközi együttműködéshez. Amúgy a német szociáldemokrata politikus elengedhetetlennek tartja a francia-német motort. Egyben úgy látja, hogy az EU-nak egységes választ kell adnia az acélra és alumíniumra kirótt amerikai vámokra, de egy gazdasági háborúban egyik fél sem lehet győztes.
Schröder zsákutcának gondolja a földrész visszalakítását nemzetállamok sokaságává. Ettől még az EU-nak kevésbé kell beleszólnia helyi és regionális szinten a dolgokba, ám egyébként nagyobb cselekvőképességet kell kivívnia. Mert ha Európa globális szerepet akar betölteni, akkor közös hangon kell megszólalnia. Igen fontos a külső határok védelme és a biztonságpolitikai együttműködés.
Az újság az emeli ki Karácsony Gergely bécsi sajtótájékoztatójából, hogy az orbánizmus betegség és egyre több államot fertőz meg Európában. A MSZP és a Párbeszéd miniszterelnökjelöltje az osztrák szociáldemokraták vezetőjével, Kern volt kancellárral tárgyalt, Molnár Gyula MSZP-elnök társaságában. Azt mondta, hogy a baj bizonyos tüneteit már Ausztriában is tapasztalni és a jelenség nem csupán a tagállamokra, hanem egész Európára nézve káros. Saját magáról és a szocialistákkal kötött szövetségről úgy beszélt, mint demokratikus és EU-barát ellenpontról Orbán illiberális, euroszkeptikus irányvonalával szemben. Azt mondta: Magyarországon ma olyan értékekért kell harcolni, amiket korábban senki sem kérdőjelezett meg. Erős európai partnerek kellenek, ha aláássák a demokratikus normákat és intézményeket, a sajtó-, szólás- és tanszabadságot.
A Lázár-féle videóról Karácsony kifejtette, hogy azon egész Magyarország csak nevetett. Ugyanakkor élesen bírálta a magyar kormányfő Európa-politikáját, mert az nem áll másból, mint hogy ellopja az európaiak pénzét és abból igyekszik unióellenes hangulatot kelteni a lakosság körében. A hatalom már lehívta és igen kétes célokra fordította a 2020-ig szóló EU-támogatások 96 %-át. A vendég azt is tisztázta, hogy pártszinten nem kíván együttműködni a Jobbikkal, mert az ellenségem ellensége még messze nem a barátom. De azért nem szomorkodna, ha a Jobbik elvenne egy pár mandátumot a Fidesztől.
Az Európai Unió belereszketett az olasz választásba, mármint hogy Rómában akár egy szélsőjobbos párt kaparinthatja a kezébe a gyeplőt. De az EU-nak reagálnia kell a fejleményre, leginkább úgy, hogy a szolidaritást teszi az együttműködés vezérelvévé. Ezt írja vendégkommentárjában az egyik londoni egyetem neofasizmus professzora. Persze az elitellenes erők nem az égből pottyantak le, kihasználják, hogy az emberek félnek az egyenlőtlenségektől, az állástalanságtól, a szegénységtől, továbbá, hogy elegük van a nagy pártokból. Az olaszoknál nagyon nyugtalanító az Északi Liga jó szereplése, mint ahogy az is, hogy az újfasiszta Olaszország Fivérei párt elnöke elzarándokolt Orbán Viktorhoz és erőlteti a kapcsolatokat már európai ultranacionalistákkal. Ez arra utal, hogy a populizmus ugyan előretört olasz földön, mégsem Olaszország a legproblémásabb tagállam, és nem is idegengyűlölőbb, mint más nyugati partnerek.
Fontos, hogy a szélsőjobbos mozgalmak sokszor a már jó ideje működő neofasiszta csoportok korszerű változatát jelentik, bár ma inkább populistáknak nevezik őket. De az ideológiájuk a fasizmusból született. Viszont, hogy tévesen újként kezeli a világ ezeket a szélsőséges eszméket, az egyfajta demokratikus legitimációt ad nekik. Ebből az következik, hogy az ilyesfajta szélsőjobb, a nacionalizmus, az etnikai politizálás akkor sem fog eltűnni, ha csillapul a jelenlegi, elitellenes hullám. A gazdasági válság csak ráerősített a gyűlöletre. Ebben a helyzetben az uniónak azt kell tennie, hogy gondoskodik az olaszoknál és görögöknél rekedt migránsok elosztásáról és nagyobb gazdasági mozgásteret kell adnia a tagországoknak. De e lényeg a szolidaritás.
A kommentár nagy aggodalommal fogadja, hogy az amerikai elnök menesztette a külügyminisztert és úgy gondolja, hogy Trump igenis árt Európának. Így csak vágyakozva lehet visszatekinteni azokra az időkre, amikor a Fehér Ház gazdája részéről még twitterezés volt a legrosszabb húzás. Az USA és az öreg kontinens között többrétű válság van kialakulóban, az eredményt azonban nem lehet megjósolni. A legújabb példa, hogy Trumpot nemigen nyugtalanították a bizonyítékok, mármint hogy Oroszország katonai ideggázt vetett be egy nyugati államban, viszont kitette Tillersont, aki volt olyan vakmerő, hogy kinyilvánította szolidaritását a britekkel a viszályban. Ugyanő volt az, aki hónapokon át próbálta megnyugtatni az európaiakat, hogy továbbra is szilárdak a transz-atlanti szövetség alapjai. Így távozása még inkább instabillá teszi a kapcsolatokat az óceán két partja között.
A védővámok az első konkrét amerikai támadást jelentik az európai érdekek ellen, mintha nem is szövetségesek lennének. Nem kétséges, hogy ez fordulópont az EU számára, mert a lépés célja az, hogy kárt okozzon a szervezetnek. Persze igaz, hogy az elnök a hazai közönségnek játszik, de ettől még olyan körülményeket teremt, hogy megossza az európaiakat. A britek térden járulnak majd elé, különleges elbánásért esdekelve. Trump azt akarja, hogy a nacionalista lengyel rezsim álljon ki Németország mögül az autókivitel és más ügyletek kapcsán. És biztosan az is ott motoszkál az agyában, hogy bátorítson egy nacionalista-nativista kormányzatot. Abban persze nincs semmi új, hogy az elnök ellenséges, illetve közönyös az európai tervvel szemben, beleértve a gazdasági erőt és a liberális, demokratikus értékeket. Az sem titok, hogy gyűlöli Merkelt. Hogy ebben a helyzetben Európa egységes tud-e maradni, az kulcskérdés. Akkora válság készülődik, hogy még az Irak miatt bekövetkezett törésnél is nagyobb lehet.
A kommentár szerint a szélsőjobbos Steve Bannon Amerikában ugyan már kikopott mindenhonnan, de Európában még adhatja a hőst. Az elmúlt héten győzedelmes túrát bonyolított le az öreg földrészen, olasz, svájci és francia szélsőséges pártok szervezésében. Beszédeiben méltatta a szélsőjobbos populista erők előretörését a nyugati választásokon, és ünnepelte a keleti, nacionalista politikusokat. Orbán Viktort, aki elutasítja a migránsokat és az uniót is, hősnek és hazafinak nevezte. A meleg fogadtatás igencsak különbözött attól, hogy kirakták a Fehér Házból, majd még jobban elidegenedett Trumptól, amikor könyvet írt az elnök kaotikus első évéről, miközben ő maga volt a zűrzavar fő oka. Azután mennie kellett a Breitbart News-tól is. Európában azonban joggal érezhette otthon magát, hiszen ideológiai hitvallását sok tekintetben az itteni szélsőjobbtól kölcsönözte. Mint ahogy a retorikáját is. Majd meghonosította az elnöki hivatalban ezt a programot, amivel tovább bátorította a hasonszőrűeket az óceán innenső partján.
A hazai kudarcok ellenére arról biztosította az európai közönséget, hogy nagy tervei vannak, ideértve, hogy a Breitbarthoz hasonló portálokon kívánja terjeszteni a szélsőséges üzeneteket. Egyértelművé tette, mennyire fontosnak tartja ezeknek az erőknek az összefogását, az állandó nyomásgyakorlást. Meg hogy ne törődjenek azzal, ha a liberális ellenfelek rasszistának és idegengyűlölőnek nevezik őket, sőt, inkább legyenek büszkék rá. A baj az, hogy a bujtogató megosztás, amelyet Bannon ünnepel, valóban igencsak megerősödött mind Európában, mind az Egyesült Államokban. És a konzervatív amerikaiak közül mind többen vallják azt a világnézetet, amelyet Bannon, de Trump is védelmez.
A prágai egyetem rektora arra figyelmeztet, hogy ha megbukik a szlovák kormány, euroszkeptikus pártok léphetnek a helyére és így Szlovákia csatlakozhat Magyarországhoz és Lengyelországhoz, sőt lehet, hogy Csehország is követi őket, ami azután végképp igen veszélyes helyzetet teremteni az egész térség számára. A szlovákoknál teljesen fejre állt a helyzet a kettős újságíró gyilkosság után. Fico a politikai túlélésért harcol, noha országa idáig a stabilitás öble volt a régióban, ahol nacionalista vezetők fordultak szembe az EU többi részével.
A politikus úgy állította be, hogy ő az ellenpólus a V4-eken belül az olyan populista erős emberekkel szemben, mint Orbán és Kaczynski. De most már ő is ott tart, hogy azt hangoztatja, amit magyar kollégája: hogy ti. ellenfelei Soros közreműködésével próbálják megbuktatni. Paul Lendvai ezt úgy fogalmazza meg, hogy Fico nemrégiben Európa-barát szigetként jellemezte országát Közép-Európán belül, ám nem lehetsz a demokrácia zászlóvivője, ha közben derékig süppedsz a mocsokba. Így elképzelhető, hogy csupán hónapok kérdése, és az urnákhoz kell járulniuk a szlovák választóknak miután tömegek követelik a miniszterelnök távozását a hatalmas korrupció miatt. Az Európai Parlament ténymegállapító bizottságának vezetője úgy jellemezte a helyzetet, hogy az emberek elvesztették bizalmukat az intézményekben, a hatóságokban. Az ország mélyen megosztott.
FAZ
Kelet-Európában robog a gazdaság, csak éppen nincs elég szakember, úgy hogy már külföldről toboroznak utánpótlást. Ám mivel Afrika és Ázsia a lakosság ellenállása folytán nem jön szóba, Ukrajnában keresnek vendégmunkásokat. Lengyelországban már ők alkotják a legális bevándorlók 75 %-át, a cseheknél 40, a szlovákoknál pedig 30 % ez az arány. Magyarországon 50 ezren vannak. De a tényleges szám ennél magasabb lehet, mert az ukránoknak már nem kell vízum az EU-ba. Náluk az átlagbér különben 236 euró, a magyaroknál és a lengyeleknél 1000, a cseheknél 1200 euró.
Az agyelszívás a kelet-európai felzárkózást veszélyezteti. A térségben egy sor ország kitűnő exporteredményeket tud felmutatni, csak éppen a fejlődést megakasztja a munkaerőhiány. Túl sok, tehetséges fiatal ment Nyugatra. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet úgy számolja, hogy a régiónak hat éve nem ment olyan jól a sora, mint napjainkban. Az új tagoknál az idén átlagban 3,9 %-kal bővül a gazdaság, és jók a kilátások a jövőben is. A gyárak csaknem teljes kapacitással működnek, újabb és újabb üzemek épülnek, a külföldi beruházások sok helyen gyorsabban nőnek, mint a GDP. Csakhogy igaz az állítás, miszerint Kelet-Európa csupán a Nyugat meghosszabbított munkapadja, mert a hozzáadott érték csekély. Viszont már nincs elég munkáskéz és a hosszú távú demográfiai adatok sem rózsásak. A következő esztendőkben tovább csökken a lakosság száma. A kivándorlás pedig csak súlyosbítja a helyzetet. A gondokon a nagy számban érkező ukránok enyhítenek. A hiány miatt azután nőnek a bérek, bár belátható időn belül nem érik el a nyugati szintet.
Soros György azzal kacérkodik, hogy 99 évre bérbevesz egy bécsi ingatlant a CEU új kampuszának, miután az általa alapított egyetem jogi vitában áll a magyar kormánnyal. Az osztrák főváros önkormányzata azt közölte, hogy hamarosan aláírják az egyetértési nyilatkozatot és annak értelmében a Közép-Európai Egyetem megkapja használatra az Otto Wagner kórház több szecessziós épületét, a kozzátartozó kerttel együtt, amely nagyjából akkora, mint a londoni Hyde Park. Orbán Viktor támadja a befektető-emberbarátot, mivel az tanintézmények és civil szervezetek útján segíti a nyílt társadalmat. Az EU szerződésszegési eljárást indított Magyarország ellen a tanszabadság megsértése miatt. A CEU rektora azonban azt mondta, hogy az egyetem bázisa továbbra is Budapest marad.
A szélsőséges osztrák Szabadságpárt teljesen nélkülözhetőnek tartja, hogy a Közép-Európai Egyetem részleget nyisson Bécsben. Az FPÖ fővárosi oktatási felelőse ezt azzal indokolta, hogy Soros György fölöttébb vitatott személyiség, az alapítványánál pedig nem az objektív tudományos munka a fontos. Szerinte a többi párt csak azért tapsol a tervnek, mert képmutató módon viszonyul a pénzhez. És minden másról megfeledkezik, ha a tőke elérhető közelségbe kerül. Krauss azzal vádolta a Nyílt Társadalom Alapítványt, hogy az leginkább hangulatot igyekszik szítani az olyan mozgalmak ellen Európában, amelyek nem kérnek az ellenőrizetlen bevándorlásból és a nyitott határokból.