Ismerős a recept? Széthúzó, tétova ellenzéki erők és a megfelelő időben odalépő Orbán.
A Mi vagyunk a többség! elnevezésű demonstrációsorozat szervezőinek ötletére azonnal lecsapott a Jobbik, de lehet, hogy az ellenzék hoppon marad és nem jön össze a kordonbontás.
Az egész ügy a kordonnal hamar eszkalálódott: a Mi vagyunk a többség! csoport által meghirdetett második ellenzéki tüntetésen bejelentették az ellenzéki civilek, hogy május 8-án, kedden, az új parlament alakuló ülésének napján újabb tömegdemonstrációt tartanak a Kossuth téren. A rendőrség válaszul megüzente, hogy részlegesen kordonokkal zárja le a területet. Majd a 444.hu birtokába jutott az Országgyűlési Parancsnokság határozata, amelyből az derül ki, hogy a hivatalos közléssel szemben nemcsak május 8-án reggeltől délelőttig részlegesen, hanem már hétfő estétől teljesen lezárják a Kossuth teret, megakadályozva az ellenzéki tüntetést. Erre a Jobbik kordonbontást hirdetett meg május 8-ára. Kiderült azonban, hogy semmi sem az, aminek látszik: az ötlet nem a Jobbiké és lehet, hogy a kordonbontás se fog sikerülni.
A Mi vagyunk a többség! elnevezésű demonstrációsorozat egyik szervezője ugyanis azt állítja: az ő ötletük volt a kordonbontás, de nem bánja, ha nem őket viszik érte a börtönbe. Hommonay Gergely Facebookon írta meg, hogy végigtelefonálta az ellenzéket a kordonbontás ötletével, de senki nem mondott határozott igent. A jobbikosok viszont vissza se hívták, csak egyoldalúan meghirdették a bontást. Ugyanezt az információt erősítette meg a B1 blognak az ellenzéki tüntetések egyik szervezője is.
„Nincs para, én ennek csak örülök, mert nem nekem kell megszervezni, nem engem visznek el a böribe 3 napra”
– vonta le Homonnay Gergely a következtetést a Facebookon, de azért neheztel a Jobbikra, továbbá a „minden közös megmozdulásnak keresztbe tevő” LMP-re. Szabó Gábor pártigazgató válaszul a Népszavának azt nyilatkozta, hogy „szimpla félreértés az egész, amit telefonom tisztáztam a szervezőkkel”.
Korábban a párt kiadott egy közleményt, miszerint az új parlamenti frakciójuk első „érdemi döntése” volt, hogy a párt képviselői az Országgyűlés alakuló ülésének napján lebontják a Kossuth teret körülvevő kordonokat.
„Meggyőződésünk, hogy a nemzet főteréről nem lehet kirekeszteni a magyar embereket, a kormányellenes tüntetőket sem”
– hangsúlyozta a párt. A Zoom.hu szintén végigtelefonálta az ellenzéket, akik a cikk megírásának pillanatáig nem tudták eldönteni, hogy részt vesznek-e a kordonbontásban, bár mindenki leszögezte, hogy elítélik a Parlament körbevételét.
Viszont nem biztos, hogy a kordonbontás sikerülni is fog: a Zoom.hu információi szerint ugyanakkor arra is van esély, hogy a tüntetők rendőrsorfallal és egy egyszerűen kihúzható rendőrségi szalagkorláttal találják szembe majd magukat, fém kordonok helyett. Ezt pedig nehéz elbontani, hiszen ott áll majd a rendőrség. Így a jelek szerint a demonstrálók csak tisztes távolból fejezhetik ki majd a nemtetszésüket, mivel a szokásos, csak az épület közvetlen közelére vonatkozó biztonsági zónát a Parlament védelméért felelős Országgyűlési Őrség jelentősen kiterjesztette – derült ki a honlapjukra feltöltött határozatokból.
Az őrség parancsnoka először – április 23-án – olyan határozatot hozott, amely szerint csak a Parlament előtti szűkebb részt (a zászlórúd és a látványmedence vonaláig) zárják le az ülés napján reggel 6 és délután 14 óra között, 3 nappal később viszont új határozat született, eszerint
már a teljes téret lezárják, méghozzá már előző nap, hétfő este 18 órától.
A területzárást elrendelő határozat indoklása szerint „a gyülekezési jog gyakorlására és egyéb nyilvános rendezvények megtartására” a kék vonalon kívüli terület – vagyis a Parlament épületétől távol fekvő, betorkolló utcák – áll rendelkezésre, mivel csak a lezárással biztosítható az alakuló ülésre érkezők „biztonsága és szabad mozgása.”
Ebben az esetben nemcsak a külső oldalon álló demonstrálók nem férhetnek az egyenruhások miatt a szalaghoz, tehát nem juthatnak be a térre, de még a mentelmi joggal bíró parlamenti képviselőknek sem lesz sok lehetőségük: amíg ugyanis egy „magára hagyott” fémkordont felkaphatnak és arrébb tehetnek, a rendőrökkel ők se tudnak mit kezdeni, ha ott állnak
– hacsak nem lesz forradalom.
Ilyen szimbolikus aktust (mint a kordonbontás) utoljára Orbán Viktor és fideszes képviselőtársai hajtottak végre 11 évvel ezelőtt a Kossuth téren, 2007. február 2-án. Akkor „polgári engedetlenségi akció” keretében távolították el alig 20 perc alatt az ellenzéki Fidesz országgyűlési és EP-képviselői a térről a kordont.
A kordont akkor a „sajnálatos” 2006. október 23-i események miatt állította fel a rendőrség, miután Gergényi Péter, budapesti akkori rendőrfőkapitánya elrendelte a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását. Ezzel védték a Parlamentet és a politikusokat a kormány távozását követelő tüntetőktől.
A rendőrök azon a 2007 februári napon felszólították ugyan a kordonbontó képviselőket, hogy az akciót fejezzék be, ám tevőlegesen nem léptek közbe, mivel a politikusokat mentelmi joguk védte. Ezt követően a rendőrség szabálysértési feljelentést tett rendzavarás és garázdaság miatt, a fideszesek pedig ekkor lemondtak mentelmi jogukról, mondván: vállalják a felelősséget. A bíróság végül több mint egy évvel későbbi jogerős döntésében felelősségre vonás nélkül megszüntette a Fidesz politikusai elleni eljárást.
A zoom.hu emlékeztet: tíz évnek kellett eltelnie, mire Orbán Viktor – immár kormányfőként – úgy találta, hogy a polgári engedetlenség, amire hivatkozva egykor az ő vezetésével lebontották a kordont, nincs is. „A magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen” – fejtette ki a Magyar Rádióban 2017 júniusában.