- Ha sokat makacskodik, Magyarország nem csupán a támogatások egy részéről mondhat el, hanem a befektetőket is maga ellen fordítja;
- Orbán Viktor szellemi kútforrás volt a választások meghamisításáról készült brit könyvhöz;
- Az osztrák kancellárnak nagy tervei vannak, hogy hidat építsen a Kelet és Nyugat között, csak kérdés, mire jut, miközben a koalíciós partner FPÖ szépíteni próbál a róla alkotott képen.
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke lát esélyt arra, hogy az alkudozások miatt ne legyen semmi a Bizottság tervéből, mármint hogy a támogatások visszafogásával bírja jobb belátásra a renitens tagállamokat, ám szerinte ez esetben az EP képes volna kellő hatást kifejteni. Mégpedig oly módon, közölte Gräßle, hogy addig megállítja a költségvetés jóváhagyását, amíg nem jön létre az új szankciós mechanizmus. Magyarország és Lengyelország ugyanis berzenkedik és megtehetné, hogy addig nem járul hozzá a következő hosszú távú büdzséhez, amíg nem veszik le a napirendről a héten ismertetett brüsszeli tervet, amelynek lényege, hogy vagy együttműködsz és tisztességesen kormányzol, ami ez esetben a bíróságok függetlenségét jelenti, vagy kevesebb pénzt kapsz. A politikusnő azt tapasztalta magán közvélemény kutatása során, hogy a képviselők többsége nagyon is pártolná ezt a megoldást.
A magyar és a lengyel kormányt ez különösen érintené, hiszen már eddig is összecsapott az EU-val a szabad sajtó, illetve a civil szervezetek korlátozása miatt. Amihez járult még a vita a bevándorlás kapcsán. Kovács Zoltán gyorsan megkérdőjelezte a vázolt mechanizmus törvényességét. Csakhogy Gräßle szerint a legutóbbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy az unió a magyaroknál, szlovákoknál és románoknál nem kellő határozottsággal lépett fel a demokratikus visszalépés megakadályozására, a jó kormányzás azonban alapvető ezen országok fejlődése szempontjából. Hozzátette, hogy idáig a szervezet fogatlan oroszlán volt a küzdelemben, ez azonban megváltozna, ha elfogadják a javasolt rendszert. Ráadásul, ha 2020-ig nincs megállapodása költségvetésről, akkor a szegényebb régiók nem kaphatnak pénzt új programokra. Az ING Németország fő közgazdásza hozzátette, hogy a szubvenciók megvonása kihatna a növekedésre és az már a külföldi befektetők kedvét is lelohasztaná.
A lap a zsarnokok kézikönyvének nevezi azt a most megjelent kötetet, amely szerint a világban jelenleg hat módszer létezik a választások manipulálására. A szerzők, két brit professzor, úgy látják igen alapos kutatásaik alapján, hogy a demokrácia már legalább 10 éve mindenütt visszaesőben van, gátlástalan és befolyásos emberek hatékonyan élnek vissza a választási folyamat minden elemével. Az autokraták többé nem félnek az urnákhoz szólítani az embereket, mert előre be tudják biztosítani az eredményt. A választás fontos biztonsági szelepként működhet, de nem határozza meg, hogy ki irányítsa az országot, ha a győztes-mindent-visz elv van érvényben. Ennek érdekében átalakítják a szavazókörzetek határait, voksokat vesznek. Ezt ott lehetséges, ahol nem ellenőrzik szigorúan a kampányköltségeket. Azután ott az elnyomás, ami a fizikai megfélemlítéstől a bürokratikus intézkedésekig terjedhet.
Továbbá digitális eszközökkel befolyásolni lehet a vitát, de az eredményt is, utóbbi főleg szovjet utódállamokra jellemző. Végül pedig meg lehet téveszteni, illetve vesztegetni a nemzetközi megfigyelőket. Ezzel együtt a könyv azt állítja, hogy az önkényurakat le lehet győzni, főleg ha az ellenzék egyesül és a nemzetközi ellenőrök végzik a dolgukat. Csak éppen az emberek egyre kevésbé vágynak a demokratikus viszonyokra, miközben nagy civil kurázsi kellene a megfelelő választások kikövetelésére. Az olyan erős vezetők, mint Erdogan, Orbán és Putyin a jelek szerint még sok-sok évig hatalmon maradnak. Kitapasztalják, hogy melyik módszer működik. A demokraták viszont még csak nem is próbálkoznak.
FAZ
Az osztrák kancellár arról álmodik, hogy hidat épít Európa két fele között, ám ez nem ígérkezik egyszerűnek. Kelet és Nyugat között az élezte ki a vitát, hogy mitévők legyenek a menekültekkel. De egyre inkább úgy látszik, hogy átmegy a máltai javaslat, miszerint amelyik ország nem akar menedékkérőket átvenni, az kompenzálhatja ezt pl. úgy, hogy fokozottan támogatja a külső határ védelmét. De Kurz úgy tesz, mintha erről mit sem tudna, számára az a fontos, hogy országa erős szerephez jusson. Viszont az már egy számmal nagyobb feladat volna, amit szintén megcélzott a bécsi koalíció, hogy ti. nyugvó pontra jutassa a kapcsolatokat az EU és Oroszország között. Ez a program azonban már 1955, vagyis az orosz megszálló hatalom távozása óta napirenden van. Annak idején az osztrákok a szükségből kovácsoltak erényt, hogy megnyugtassák Moszkvát. És a hideg háború idején valóban fontos közvetítőnek számítottak.
A jelek szerint a kormányfő most ezt a csillogást akarja visszahozni. A migránsok ügyében a terhek elosztása helyett arra kívánja helyezni a hangsúlyt, amikor a 2. félévben Ausztria lesz az EU soros elnöke, hogy a tömegek egyáltalán ne jöjjenek a földrészre. A kérelmeket adják be már Európán kívül, az ott létesítendő központokban. Az ötletet sokan támogatják, Keleten is. Ugyanakkor az oroszok ügyében Kurz érzékeli, hogy a Krím megszállása után megmerevedtek a frontok, ezért igyekszik minden párbeszéd-lehetőséget megragadni a Kremllel. Lehetőleg nem reflektorfényben. És itt tényleg sikerülhet egy minihidat építenie. Putyin a maga részéről szereti Ausztriát.
A szélsőséges osztrák Szabadságpárt már egy ideje próbál új fazont adni pártjának, ám ez nem megy simán. 8 éve még az volt, hogy ellátogatott Jeruzsálemben a Yad Vashem emlékhelyre, de egy olyan kalappal a fején, amelyet annak a szélsőjobbos diákszervezetnek a tagjai hordanak, amelyhez Strache is tartozik. Azaz provokálta az osztrák zsidóságot, ugyanakkor üzent a saját híveinek. Az idén viszont már nyíltan az antiszemitizmus ellen foglalt állást, amikor felszólalt az ilyen diákszövetségek bálján. A váltást az magyarázza, hogy az FPÖ bekerült a kormányba és szeretne megszabadulni rossz hírnevétől, főleg külföldön. Csak éppen ez nem egyszerű, amikor pl. a frakcióvezető arról nyilatkozik, hogy Soros Györgynek szerepe lehet az illegális migráció gerjesztésében és a pártelnök igazat ad neki. Ily módon azonban kiteszi magát a vádaknak, hogy antiszemita összeesküvés elméleteket terjeszt.
Ez részben taktika, részben ügyetlenség. Ami Sorost illeti, az ellene irányuló kijelentés a bázis megnyugtatására szolgált, de a hasonszőrűek örülhettek Magyarországon is: az eredeti állítás ugyanis Orbán Viktortól származik. Ma egyébként Strache beszédet mond, amikor az államfő és a kancellár társaságában megkoszorúzza Bécs közpöontjában a háború és a fasizmus ellen állított emlékművet. Utána Kurz tovább megy Mauthausenbe, hogy részt vegyen a láger felszabadulásának ünnepségein. Strachét azonban kifejezetten megkérték, hogy ne kísérje el.