Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal – mondta a Magyar Időknek. Orbánnak még Navracsicsra is szüksége van, hogy ne zárják el a csapokat Brüsszelben. 
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, fideszes politikus hirtelen visszalépett a sorba a többiek közé, ahonnan a választások előtt kilépni látszott. Érthető: a Fidesz nyert kétharmaddal és 2019-ben lejár a mandátuma. Hogy újra őt jelölik-e uniós biztosnak, az csak Orbán Viktoron múlik – akit nagyon megsértett a választások előtt, háromszor is.
Ugyanakkor Orbánéknak is szüksége van Navracsicsra: pont az Európai Bizottság javasolta, hogy azok a tagállamok, akik nem tartják be a jogállamiság szabályait, ne részesülhessenek uniós pénzben. (Lásd a HVG cikkét itt.) Így a Magyar Idők interjúja után a magyar uniós biztos és Orbán újra egymásra találhatott, kéz kezet mos-alapon:
Navracsics maradhat uniós biztos, ha megvédi Magyarországot az Európai Bizottságban.
Navraciscs Tibor és pártja kapcsolata a múlt év őszén romlott meg. A fideszes politikus ugyanis megkérdőjelezte az egész Fidesz-kampányt, mert különvéleményt megfogalmazni, ráadásul a sajtón keresztül azt üzente haza:
túl sok a sorosozásból.
Arra is vetemedett, hogy szembemenjen a Fidesz alternatív valóságával. Tagadta, hogy a Soros-terv létezne, azt állította, ez csak egy kampányfogás. 2017 szeptemberében a HírTv-nek (pláne, az ellenzéki, Simicska-féle HírTv-nek!) nyilatkozva olyanokat mondott a Fidesz által bömböltetett soros-kampányzajban a Soros-tervről, hogy
„Én ezt a készülődő választási kampány retorikai elemének tartom. Az Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről és az Európai Bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat.”
Meg is lett az eredménye: Orbán először nem szólt vissza (azt rangján alulinak tartotta volna), a legfőbb helyettesét, Semjén Zsolot küldte harcba, hogy helyretegye az elkódorgott fideszest. Semjén a maga megszokott, visszafogott stílusában hisztérikus hangnemében a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában egyenesen lehazaárulózta, lesoroszsoldosozta az uniós biztost, korábbi minisztert.
Az a helyzet, hogy Soros György kezében és zsebében tartja azt a világot, amelyben Navracsics Tibor munkája van
– fogalmazott Semjén, hangsúlyozva azt is, hogy a hazájához hű az ember, egy szervezethez, munkaadóhoz lojális. Ennek értelmében arra kérte Navracsicsot, hogy a hűség fogalmát gondolja át a nemzet és egy nemzetközi szervezet között. Hozzátette, reméli, hogy ez a megszólalása csupán egy újságírói félremagyarázás következménye.
Semjén verbális ámokfutása után Navracsics beleállt a konfliktusba, novemberben egy kecskeméti fórumon újra megerősítette, hogy a Soros-tervet a készülődő választási kampány retorikai elemének tartja, sőt duplán beszólt: az egész Soros-kampányt handabandának minősítette:
Újságcikkeket nem szokott az Európai Bizottság munkaterv részévé tenni. Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén
– mondta Navracsics az N1TV videójának tanúsága szerint. Majd hozzátette, hogy
“az Európai Bizottság a saját munkarendje szerint halad. Az Európai Bizottságnak azok a lépései, amelyek a migrációs kérdéssel kapcsolatban születtek, ezek nagyjából már 2014-ben megfogalmazódtak”.
Erre már Orbánnak is válaszolnia kellett: csak annyit röffentett vissza a sajtón keresztül, hogy ő tudja jól, nem Navracsics:
Navracsics annyira bátor volt, hogy a hódmezővásárhelyi, időközi polgármester-választás buktája után harmadszorra is odaszúrt a pártjának. Egy újságírói kérdésre – miszerint mit gondolt, amikor meghallotta, hogy már fideszes körökben is soknak tartják a sorosozást – azt felelte:
„Amikor meghallottam, azt gondoltam, na ugye!”
Ezt a mondatot a hazai nyilvánosságban mindenki egyértelmű üzenetnek értékelte Orbán Viktor és a kormány felé.
Ehhez képest ma reggel a Magyar Időknek nyilatkozva Navracsics 180 fokos fordulatot vett.
De egész ügyesen: egy szót sem szólt a Soros-tervről, visszont arról beszélt, hogy a migráció lesz mindenhol a kampánytéma az európai parlamenti választásokon jövőre. Nyilván, a kétharmados győzelem után már nem ugrál az ember csak úgy: kifejezetten pozitívan nyilatkozott a Fideszről, Orbánról és a magyar jogállamiságról. Elmondta, a választások után felhívta telefonon Orbán Viktort, gratulált neki a győzelemhez, sőt folyamatosan tartják a kapcsolatot, akárcsak más fideszes politikusokkal. Sietett megerősíteni, hogy jó a viszonya a Fidesszel.
“Soha nem támadtam senkit, a viták pedig természetesek egy párton belül. Olyan pozícióban vagyok, amely miatt elkerülhetetlenek a nézeteltérések, hiszen uniós biztosként más szemszögből látom ugyanazokat a dolgokat”
– mondta egy olyan pártról, amiben soha, senki nem volt ennyire bátor, hogy a sajtón keresztül a mainstreamtől ellentétes véleményt merjen megfogalmazni – retorzió nélkül.
Sőt, az uniós biztos akkorát mismásolt a 7-es cikkely ügyében, hogy a fal adta a másikat. A Magyar Időknek azt állította, hogy 7-es cikkely elindítása a bizottságban „még nem téma”. Ehhez képest maga az Európai Bizottság költségvetési tervezésért felelős tagja, Günther Oettinger egy hónapja már olyanokat mondott, hogy a jogállami elvek tiszteletben tartásához kötné az Európai Bizottság az EU-támogatások felhasználását.
Vagyis Navracsics meghazudtolta a kollégáját is azért, hogy visszakerülhessen Orbán kegyeibe.
(Az Európai Parlament egyik bizottsága elég csúnya dolgokat szedett össze Magyarországról, ezt a bizottságban is olvasniuk kellett az uniós biztosoknak. Részletek itt és itt.) Orbán és Navracsiscs is felmérték: ebben a helyzetben szükség van mindenkire, egymásra is, hogy Brüsszel nehogy elzárja a pénzforrást. Hiszen nem lenne tovább miből lopni, stadionokat építeni.
Navracsics tehát meghazudtolva a kollégjáját, arra a kérdésre, hogy ha mégis felmerül az ügy a bizottságban, akkor milyen álláspontot képvisel majd, azt a lavírozós választ adta, hogy “meg kell nézni a joganyagot”. Sőt, Navracsics még pr-munkát is végzett Orbánéknak.
Azt állította, nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal Magyarországon.
(Ez megint szembemegy az EP-jelentéssel, sőt, az Európai Bizottság álláspontjával is.) Itt látszik, mekkora a baj: Orbán elengedhette volna Navracsics kezét, hogy másik mamelukot jelöljön 2029-től a posztra, de kénytelen volt megbocsájtani volt miniszterének, hogy az cserébe védhesse őt a bizottságban. Navracsics cserébe pedig ilyeneket nyilatkozott, hogy az egyelőre csak egy ötlet, hogy a jogállamiság érvényesüléséhez kötnék az uniós kifizetéseket. Ezzel kapcsolatban ezt nyilatkozta:
A vitában azt az álláspontot képviseltem, hogy a meghatározó feltételek között rögzítsük: a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az Európai Bíróság döntéseit. Ez azért is fontos, mert a jogállamiság tekintetében legtöbbször emlegetett államok – Magyarország és Lengyelország – kitűnőre vizsgáznak ebből a szempontból. E két tagállam minden bírósági ítéletet végrehajt, miközben ismerünk több olyan uniós országot, amely szavakban a jogállamiság elhivatott védelmezője, az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtásában azonban hátul kullog.
A riporter meg is jegyezte, hogy nem volt mindig harmonikus a viszonya a kormánnyal az elmúlt hónapokban, felhozta a hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás utáni nyialtkozatát is („Na, ugye!”) Navracsics szerint akkor sem üzenet Orbán Viktornak, aki így értelmezték a kijelentését, azok tévedtek.
“Aki ismer, az tudja, hogy nem szoktam üzengetni, a véleményemet viszont mindig elmondom, amikor kérdezik.”
– lavírozott ügyesen a Magyar Időknek.
Az egész interjú akkor kerül szép, érthető keretbe, amikor Navracsics arról beszélt: 2019 utáni uniós biztossága a miniszterelnök úron múlik.
Az biztos, hogy akár folytatom 2019 őszén, akár befejezem, elégedett lehetek, mivel én vagyok a 28 bizottsági tag közül az egyetlen, aki egyértelmű nyertese a következő hétéves pénzügyi kerettervnek.(…) A folytatás azonban nem rajtam múlik. A kormány és a miniszterelnök úr dönt majd a jelölt személyéről.