Itt van Orbán és Trócsányi veszélyes terve: ez felháborító! (Direkt idéztünk az önmaga paródiájává váló kormánypropagandából.) Ha ezt az tervet megvalósítják, jogállami eszközökkel nem lehet majd a Fideszt felelősségre vonni, sem leváltani. 
Ha a fideszes ügyészség nem lenne elég, a Fidesz újabb gátat épít a rendszerbe, hogy legitimálja a maffiarendszerű lopást és megerősítse saját hatalmát. (Ugyanezért az intézkedésért áll a szőnyeg szélén Lengyelország az EU-ban: a független hatalmi ág, a bíróságok beszántása miatt.)
Nem elég, hogy Magyarország ellen rengeteg kötelezettségszegési eljárás folyik, ráadásul mind az Európai Parlament, mind a Bizottság belengette a 7-es cikkely érvénybe léptetését, ma miniszteri meghallgatásán Trócsányi László, leendő igazságügy miniszter belengette:
a magyar kormány a 2017-ben megtorpedózott új közigazgatási felsőbbíróság létrehozását tervezi.
Azt is bejelentette, hogy a Kúrián is várhatók változások, mert
„a legfőbb bírói fórum átalakítása befejezetlen munka volt”.
Nemrég itt írtunk arról, hogyan esett neki a Fidesz a Kúriának, mert „elvettek tőlük egy mandátumot” – ez valójában nem volt igaz, egyszerűen a Kúria nem a Fidesz szája íze szerint értelmezte a törvényt.
Hogy Trócsányinak mennyi sok bőr van a képén, azt mi sem illusztrálja jobban, hogy mindezek után megígérte: garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az elmúltnyolcévben ugyanis a Polt Péter-féle ügyészség védte meg a Fideszt a börtöntől: soha, semmilyen ügyben nem emeltek vádat semelyik korrupciós bűncselekményért, szabad volt a rablás. (Ahogy mi is megírtuk: Polt Péter tartotta a Fideszt hatalomban.)
Mindezek miatt az ügyészségre iszonyatos nyomás került, hiszen minden nyomozást visszautasítottak, amiben fideszest kellett volna gyanúsítani. Emiatt múlt év februárjában került elő az a javaslat, hogy segítsenek be a bíróságok is a fideszesek felmentésébe. Mindezt úgy oldották volna meg, hogy a hatalom számára kényes ügyeket tárgyaló, úgynevezett közigazgatási bíróságokat hoztak volna létre, párhuzamosan a jelenlegi bírósági rendszerrel. (Bővebben Trócsányi javaslata a HVG-n olvasható.)
Az eredeti tervek szerint a politikai indíttatású különbíróságok hatásköröket vonnának el már meglévőktől. Itt határozhatnának
- az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről;
- a közérdekű adatok kiadásáról (mennyit lopott valaki a közpénzből);
- a választási ügyeket is oda vinnék.
Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az állampártot (és a pártállamot) hiábavaló lesz beperelni bármiért is:
eltitkolhatják, mennyit loptak, szabadkezet kapnak majd a médiában és legitimálhatják majd a választási csalásokat is.
Ezzel a húzással a Fidesz hatalma teljessé válik: jogállami eszközökkel nem lehet majd felelősségre vonni és ha úgy akarja, leváltani sem. Gyakorlagilag a jogállam utolsó bástyáját számolja fel a Fidesz.
Mindezt a Fidesz az előző parlamenti ciklusban azért nem tudta meglépni, mert menet közben elolvadt kétharmados parlamenti többsége. Megpróbálták egyszerű többséggel is átnyomni a javaslatot, de ezt az államfői vétó nyomán az Alkotmánybíróság akadályozta meg. Ugyancsak kútba esett Handó Tünde totális hatalomátvétele a bíróságok felett. (Erről itt írtunk bővebben.)
Most, a kétharmad birtokában az állampártnak csupán arra kell ügyelnie, hogy ne kerülhessen Lengyelország mellé ebben a kérdésben is az EU-s szégyenpadra, azaz ne kerüljenek nyílt konfliktusba az Unióval. Trócsányinak ezért kellett már az elején leszögeznie, hogy nem avatkoznak be a bíróságok ügyeibe, nem sérül a bróságok függetlensége – csak éppen leválasztják róluk a kényes ügyeket.
Vagyis, mégis beavatkoznak; mégis sérül a bróságok függetlensége.
Ha az Alkotmánybíróság, vagy Áder János ismét keresztbe tenne a Fideszt minden bűne alól felmentő bíróságoknak, akkor valószínűleg újra módosítanák a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt – hogy mindez legálissá válhasson.