Ha Bruce Wayne gyerekkorában hondurasi denevérekkel találkozik, biztos, hogy nem denevérember lesz később. Már ha fontos neki, hogy komolyan vegyék. 
Akinek a denevér szó hallatára az éjszaka repülő titokzatos állat jut eszébe, az nehezen tudja összeegyeztetni a kialakult képpel ezt itt:
Akármilyen hihetetlen, ez egy igazi denevér. Még ha mindössze 5 cm-esre nő is meg, pisze orra van és fehér plüssbundája. Egyáltalán nem emlékeztet a legendák vámpírjaira vagy az igazságosztó Batmanre, inkább úgy néz ki, mint egy fehéregér, ami sikerrel teljesítette a pilótavizsgát.
A hondurasi fehér denevérek Közép-Amerikában élnek, és tündéri külsejük mellett további jó tulajdonságuk, hogy nagy növénybarátok. Először is azért, mert nem ragadozók, gyümölcsökkel táplálkoznak. Na jó, lássuk be, nehéz is lenne elképzelni őket, ahogy éppen vadásznak, és vérszomjas tekintettel űzik a zsákmányukat kifulladásig. A kedvenc növényük mégis a Heliconia, azaz a rákolló virág. A kis denevérek esztétikai érzéke nem túl fejlett, nem a látványos narancssárga virágzat érdekli őket, hanem a növény levelei. A sötétzöld, dúsan erezett levélzetet akkurátusan feltekerve sátrat hajtogatnak maguknak, és ott töltik a nap nagy részét. Ha az ember széthajtogat egy összepöndörödött heliconia-levelet, jó eséllyel egy kupac álmosan pislogó vattapamacsot talál benne. A fehér denevérek ugyanis csoportokban élnek, a csoporton belül pedig nagyrészt érintéssel kommunikálnak, ezért fontos számukra, hogy egymástól karnyújtásnyi távolságban maradjanak. Az összehajtogatott levél védelmet nyújt a napsugarak ellen, és a ragadozók is nehezebben találnak rá a kis csapatra.
A levélsátor egyébként igazi kis építészeti mestermű. Kívülről úgy néz ki, mintha csak magától kunkorodott volna össze, de közelről megnézve jól látszik, hogy a középvonal mentén két határozott bemetszést ejtettek a leendő lakók, így a saját testsúlyuk hatására éppen ott hajlik be a levél, ahol ráülnek. Itt érdemes megjegyezni, hogy a hatalmas testtömeg, amiről beszélünk, nagyjából 5 grammot jelent denevérenként, egy teljes kolónia együttes súlya így nem egészen egy fél tábla csoki tömegének felel meg.
Egy denevércsoportot egy hím és a háreme alkot, ami hat-hét nőstényt jelent. A család a párzási időszakon túl is együtt marad, a nőstények békésen élnek együtt, nem rivalizálnak egymással. A csapat nem véletlenül áll össze így: egy nőstény mindössze néhány hétig fogamzóképes egy évben, és csak egyetlen utódot hoz a világra. Így a hím számára a hárem az egyetlen megoldás, hogy genetikai állományát stabilan továbbörökíthesse. Szerencsére erre bőven van ideje is, mivel ezek a kis állatok meglepően sokáig, akár 15-20 évig is elélnek.
Felmerülhet a kérdés, hogy egy ennyire tündéri kis jószág miért nem lett közkedvelt hobbiállat? Azon kívül, hogy ritka és védett, viszonylag nagy területre és sok növényre van szüksége, hogy jól érezze magát, ráadásul egyedül nem tartható, csak kolóniákban. Szóval bármilyen aranyos is, a fehér denevérnek a legjobb helye eredeti élőhelyén van. De ha bárki Közép-Amerikában jár, és összepöndörödött levelet lát, érdemes széthajtania, mert kellemes meglepetés lapulhat a mélyén.
(Képek forrása: pinterest, animalspot.net)