Olyan hibák vannak az egyik idei szakmai érettségiben, amelyek miatt egy valamirevaló oktatási rendszerben érvényteleníttetnék a vizsgát. Itt nálunk senki nem szól egy szót sem. 
Május az írásbeli érettségik időszaka a középiskolákban. Ez a második tanév, hogy a szakiskolák és szakgimnáziumok tanulói saját szaktárgyaikból is érettségizhetnek. A tavalyi vizsgákat nem kevés izgalom kísérte, mivel a tanév elején még nem lehetett tudni az érettségi követelményeket, azok csak decemberre készültek el, így a gyerekeknek csak egy fél tanévük maradt a felkészülésre. Ez jól látszott az eredményeken is. Ezek után logikus lett volna, hogy az idei vizsgák szakmailag rendesen megalapozottak legyenek. De az EMMI, úgy tűnik, nem a logikus megoldások híve.
Nem állíthatjuk, hogy az összes szakmai érettségi tartalmaz hibákat. De egy egészen biztosan, és ráadásul olyan súlyosakat, amelyek felett lehetetlen elsiklani. A hang- film- és színháztechnika ismeretek középszintű írásbeli feladatlapja felvet néhány kérdést a vizsga szakmaiságával, és úgy általában a komolyságával kapcsolatban.
A feladatlap úgy néz ki, mintha valakinek csak egyetlen éjszakája lett volna összeállítani, és ezért kétségbeesésében gyorsan böngészni kezdte az internetet, hogyan oldhatná meg minél gyorsabban és fájdalommentesebben a problémát. Első lépésként fogta a tavalyi érettségit, és gyorsan variált kicsit néhány feladaton. Na, nem sokat, mert arra nem volt ideje. Más magyarázat nincs rá, hogy az első nyolc feladat kísértetiesen hasonlít az előző évi vizsga első nyolc feladatára. Olyannyira, hogy van, ahol a kérdés ugyanaz, és van, ahol a kérdés más ugyan, de a hozzá tartozó kép a tavalyi. Még a lapon is ugyanott van elhelyezve, így nem kellett túl sokat bíbelődni a szerkesztéssel sem.
Az alábbi képeken ez jól látszik.
A tavalyi feladatlap:
És az idei:
Miután nem volt több muníció az előző évi anyagban, de még mindig nem volt kész a feladatsor, más forrás után kellett nézni. Valószínűleg így történhetett meg, hogy a 11. feladatban szereplő definíció megjelenik az idei vizuális kultúra érettségi feladatlapján is (ott a 10/c feladatban). És ha az ember a meghatározás első mondatát beírja egy keresőprogramba, egy Wikipédia szócikk jelenik meg, ami – csodák csodája – szinte szó szerint ugyanaz, csak a mondatok sorrendje más. A definíció forrásaként sem a másik érettségi feladatlap, sem a Wikipédia nincs megadva. Így sajnos egyszerűen csak lopott anyagnak számít.
Ha egy diák ad le bármilyen iskolában egy ennyire összeollózott munkát, a tanár azonnal visszadobja, és megkéri, hogy legközelebb a saját gondolataival próbálkozzon. Az Emberi Erőforrások Minisztérumában, úgy tűnik, mások a szabályok.
A legfurcsább az egészben, hogy bárki keze munkáját is dicséri az összelopkodott vizsgaanyag, az nemcsak nem túl ügyes csaló, de semmi életösztön sincs benne. Az azonnali lebukás szinte garantált, nincs az az ember, aki észre ne venné a turpisságot. Ha a vizsgázó diák lelkiismeretesen készült az érettségire, akkor valószínűleg próbaképpen letöltötte és megoldotta a tavalyi feladatlapot: azaz rögtön feltűnhetnek neki a hasonlóságok. De ha ő esetleg nem is, a javító tanár biztosan észreveszi, hogy ezt már látta valahol, és innentől már csak két kattintás összevetni az idei vizsga anyagát az előző évivel. A kérdés már csak az: a szakmai érettségit összeállítókat ennyire nem érdekli az egész, vagy a “jó lesz az úgy, úgyis hülyék hozzá” magabiztosságával küldték tovább a munkájukat a hasonló hozzáállású hivatalnak?
Mert azt, hogy esetleg egyáltalán nem értenek ahhoz, amit csinálnak, igazán csúnya dolog lenne feltételezni. Még akkor is, ha az idei vizsga feladatsora ezt igazolja.
Kerényi Kata