Ő az, aki a szegregációban hisz. Vagy mégsem. Minisztersége alatt viszont a cigányok helyzete semmit sem változott. Maradt a nyomor és a kiszolgáltatottság. 
Nevetnénk, ha nem Magyarország legnagyobb kisebbségének sorsáról lenne szó, így viszont csak ámulunk: a Hivatalos Értesítőben jelent meg az a miniszterelnöki utasítást, amiben
Orbán Viktor roma felzárkóztatásügyi biztossá nevezi ki Balog Zoltánt.
És ezzel elengedte Farkas Flórián kezét.
Az utasítás szerint a volt miniszter feladata lesz, hogy
- koordinálja a magyarországi romákkal kapcsolatos társadalmi egyeztetést irányító tevékenységet;
- ellássa a roma felzárkózás kormányzati koordinációját;
- és részt vegyen a roma kultúra értékeinek megőrzését és terjesztését, oktatását szolgáló tevékenységekkel fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.
A munkáját a miniszterelnök irányítja. Ezután javaslatot tehet a roma integrációval kapcsolatos programokra és forrásbevonásra, valamint véleményt nyilváníthat a felzárkózással összefüggő szakpolitikai előterjesztésekről. Valamint figyelemmel kíséri a roma integráció fejlesztését szolgáló hazai és európai uniós támogatási programokat, és a pénzek felhasználását.
Mindennek az egésznek különös ízt ad az ex-emberminiszter „szakmai” múltja: nemrég még azt írtunk róla, mekkorát hazudott pont roma-ügyben.
2012-től 2018-ig vezette azt a minisztériumot, aminek például az iskolai szegregáció felszámolása lett volna a feladata, a cigányok felzárkóztatása, ehhez képest finoman szólva is ellentmondásos a kép:
- A miniszter még 2013-ban, egy iskola bezárásakor elmondta, hogy szerinte szegregált környezetben is lehet felzárkóztatást végrehajtani. Ehhez szerinte csak szeretetre, megfelelő pedagógusokra és jó módszerekre van szükség;
- Aztán a következő évben nemet mondott a szegregációra az akkor még kormánypárti InfoRádióban;
- 2015-ben szintén nemet mondott egy szegregált iskola létrehozására;
- Amikor 2016-ban kijött a döbbenetesen rossz PISA-eredmény, Balog az egészet a hátrányos helyzetű és roma gyerekekre kente, a következőképpen: “Amiről beszélünk, ami elrontja Magyarország eredményét, az a hátrányos helyzetű világ, a szegénységből jövő gyerekek világa, és a roma gyerekek teljesítménye.”
- Végül 2016-ban az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Az oktatási elkülönítés miatt még idén is komoly bírálatok érkeztek Brüsszelből.
Ha nem csak a felszólalásait nézzük, a kép tisztulni látszik: 2016-ban a Magyar Nemzet idézte a KSH felmérést, ami szerinta 15–64 éves roma népesség 80 százalékának még mindig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem roma lakosság esetében ez az arány 20 százalék.
„Egyebek között ez a megdöbbentő képzettségbeli hátrány érvényesül a munkaerőpiacon is: a lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint 2015-ben a munkaképes romáknak 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával”.
Tehát szögezzük le:
Balog össze-vissza beszélt a szegregációról, nem volt semmilyen kialakult koncepciója és semmit sem tett ellene hat év minisztersége alatt.
A feladata inkább abban merült ki, hogy hogyan pacifikálja az elégedetleneket és állítson fel olyan oktatási rendszert, ami még a reményt is elveszi a hátrányos helyzetű gyerekektől, hogy érettségit szerezzenek, nyelvet tanuljanak és normális életük legyen.
Balog viszont boldogan asszisztált a Farkas Flórián-féle Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gyanús költéseihez: amikor a cigány önkormányzat több, mint egymilliárd forintot bukott, az Emmi azonnal a segítségére sietett és 1,3 milliárd forintos támogatást adott a jelentős költségvetési csalással gyanúsított ORÖ-nek. (A Polt-féle ügyészség természetesen nem indtott eljárást az ügyben.)
Balog kinevezése a romaügyek élére tehát pont ugyanolyan trollpoén, mint Paolo Savona kinevezése az új olasz kormányban: Savonát az olasz államfő korábban túlzottan Európa-ellenesnek tartotta és megvétózta pénzügyminiszteri jelölését. Erre mit csináltak belőle? EU-ügyi minisztert.