Orbán nagy ajándékot ad Merkelnek kettejük találkozója előtt

Orbán nagy ajándékot ad Merkelnek kettejük találkozója előtt

Ami nem fog tetszeni Putyinnak. h145m.jpg

Röviddel azelőtt, hogy a berlini kancellária hivatalosan is bejelentette, jövő csütörtökön fogadja a magyar miniszterelnököt Angela Merkel, a magyarországi honvédelmi minisztérium szerződést írt alá az Airbus nevű német-francia repülőgépgyártó céggel 20 új, többfunkciós katonai helikopter vásárlásáról.

A 2 esemény egybecsengése miatt nehéz elvonatkoztatni a köztük lévő összefüggéstől. Egy katonaieszköz-beszerzéshez nyilvánvalóan a miniszterelnök hozzájárulása (illetve mint azt a 17 évvel ezelőtti Grippen-vásárlás mutatja, egyszemélyi döntése) kell. Orbán Viktor a szerződés aláíratásával azt demonstrálta, hogy kormánya

Európa mellett kötelezi el magát a hárompólusú (Washington-Moszkva-Brüsszel) geopolitikai játszmában.

A honvédelmi tárca hivatalosan azzal indokolta az H145M-es gépek beszerzését, hogy 

a haderőfejlesztés terén régóta napirenden lévő és emellett elengedhetetlenül szükséges képességnövelő tényező a forgószárnyas, azaz a helikopterképesség megújítása. Ennek jegyében került sor a már hadrendben lévő eszközök nagyjavítására, azonban a meglévő Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét. Első körben ezek pótlásáról döntött a tárca az új helikopterek beszerzésével.

Ebben csak az nem igaz, hogy a H145M-ek képesek lennének kiváltani a Mi8/17-családot. Az utóbbiak ugyanis a közepes szállító helikopterek közé tartoznak (30 katonát képesek a fedélzetükre venni), míg az újak könnyűek: csak 9-10 gyalogos szállítására alkalmasak.

Amiből az látszik, hogy a 20 H145M inkább katona- és biztonságpolitikai döntés, mint stratégiai: Orbán Moszkva és Washington között az európai céget választotta.

Az Orbán-kormány 7(!) éve halogatja, hogy mi legyen a sorsa Magyarország forgószárnyas flottájának. Volt szó arról, hogy használt könnyűgépeket vásárol az Egyesült Államoktól (Hueykat), újakat Európából (de akkor még az Augusta Bell gépe tűnt a legesélyesebbnek) vagy újakat oroszoktól.

A nyomás a legerősebb Moszkvából lehetett, mert Orbán egyfelől elhalasztotta az új helikopterek beszerzését, másrészt a már meglévő felújításáról döntött, ami inkább

Putyinhoz közelítette az országot, mint a NATO/euroatlanti vonalhoz.

Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök (tavalyig menetrendszerű) találkozóin minden alkalommal felmerült (az atomerőmű-építés, a járműbeszerzések és az uniós kereskedelmi szankciók vétója mellett) a haditechnikai tender is, amin az oroszok is szívesen indultak volna.

Mert szerintük ez pusztán minőségi kérdés volt. Ugyanakkor senki más nem így látta, és alighanem mindenki másnak volt igaza: egy haditechnikai fejlesztés-eszközbeszerzés sokkal inkább (vagy legalább annyira) stratégiai és biztonságpolitikai döntés is, mintsem pusztán technikai jellegű beszerzés, mivel a vásárló utána logisztikailag ki van szolgáltatva az eladónak. (Az orosz érv ez ellen az volt, hogy ez nem releváns, mert úgysem esedékes egy háború a két fél között, de ha ez ilyen könnyen előrelátható volna, eleve nem lenne semmi szükség katonai eszközbeszerzésre.)

Orbánt eddig hintapolitikája (pávatánca) eddigi Moszkvához vitte közelebb: onnan vásárolt oktatógépeket és velük újíttatja fel a magyar Mi8/17 flottát is. A 20 H145M vásárlása viszont az ellenkező (és amúgy hivatalosan szövetséges) oldalra viszi: azzal, hogy tender kiírása nélkül német-francia helikoptereket vásárol az oroszok helyett (és helyére)

Orbán gyakorlatilag orrbavágta Putyint.

Az orosz elnököt leszámítva ez a döntés mindenkinek jó:

  • Orbánnak, aki az egyre erősödő európai nyomással szemben fel tudja mutatni elkötelezettségét,
  • továbbá az ilyenkor szokásos beszerzési költségek is jól jönnek majd feketekasszába (ezt amúgy minden féltől megkapta volna),
  • Merkelnek, aki fel tudja mutatni, hogy táboron belül tudja tartani a magyar autokratát,
  • Trumpnak, mert a beszerzés várhatóan százmilliárdos nagyságrendű költségével is tudja közelíteni a magyar kormány a katonai büdzséjének az amerikai elnök által elvárt GDP-arányos 2 százalékhoz.

Ráadásul – ha elfogadjuk tényként honvédelmi költségvetés további növeléséről szóló kormányzati ígéreteket – lesznek még beszerzések, így az amerikaiak sem esnek el végleg egy nagyszabású katonai üzlettől a magyar kormánnyal.

Azt amúgy sem a magyar honvédelmi tárva közleménye nem tartalmazta, hogy 1. mikor állnának hadrendbe az új helikopterek, 2. mennyibe kerülnek – és ami ezzel összefügg – 3. milyen felszereltséggel érkeznek, ami arra utal, hogy végleges és

részletes megállapodás még nem történt, inkább csak szándéknyilatkozatról van szó,

amivel Orbán az elkötelezettségét akarja mutatni, és azt elérni, hogy egyáltalán asztalhoz üljenek vele az ügyben illetékes döntéshozók.

Facebook Comments