Van valami, amit senki sem írt meg a józsefvárosi választás tanulságaként

Van valami, amit senki sem írt meg a józsefvárosi választás tanulságaként

Csúnyán elbukott a fideszes jelölt is a nyóckerben. Csak ezt senki sem hangoztatja. sara_botond_gyori_peter_joszefvaros_valasztasi_plakat.jpg

Teljes érdektelenségbe fulladt a választás, dacára annak, amit a kormánypárti propaganda üvölt: hogy kétharmaddal nyert Sára Botond.

  • A Magyar Hírlapban a fideszes nyalonc politológus kapják ki egymás kezéből a diktafont, hogy elemezzék az ellenzék teljes összeomlását;
  • A 888-on „elsöprő Fidesz-győzelemről” és „ellenzéki csicska-gyászról” írnak,
  • míg az Origón a kirendelt komiszár, Kovács András ír nyilvánvaló képtelenségeket „Csúfos bukást hozott az ellenzéki trükközés” címmel.

Még a Munkások Újságja írta meg a legpontosabb  – és egyben legelszomorítóbb – helyzetelemzést a választásról. 

A történet előzménye, hogy három önkormányzati választást tartottak vasárnap: Budapest VIII. kerületében és Árpáson polgármestert, a főváros V. kerületében pedig egyéni képviselőt választottak. A legnagyobb figyelmet a józsefvárosi polgármester-választás kapta, amiről mi is írtunk.

A választást megelőzően alaposan kielemeztük a helyzetet: azt írtuk, hogy az ellenzék független jelöltje olyan,

mintha direkt fideszes céltábla lenne,

ráadásul semmilyen kampánypénzt nem kapott az ellenzéki pártoktól. Levontuk a következtetést: az egész választás így a demokrácia megcsúfolása, egy paródia. A választást tétjét az sem emelte, hogy az új polgármester csak egy rövid ideig, a 2019-es őszi önkormányzati választásig tölti be a tisztséget.

Ahogy megjósoltuk, a Fidesz-KDNP jelöltje, Dr. Sára Botond nyerte a józsefvárosi időközi polgármester-választást; 100%-os feldolgozottságnál a szavazatok 62,85%-át, míg kihívója, az összellenzéki Győri Péter a szavazatok 36,39%-át kapta. Másképp: több mint 8 ezren Sára Botondra szavaztak, míg Győrire valamivel több mint négy és félezren.

Ahogy megírtuk, nem volt kérdéses, hogy az alpolgármester be tudja-e húzni a kerületet. A Fidesztől mindent megkapott:

  • ingyenes kiadványokat,
  • naponta jelentkező interjúkat,
  • Kocsissal közös rendezvényeket,
  • az összes lehetséges állami médiafelületen való megjelenést.

Az iszonyatos fideszes nyomulást persze túl is tolták, az összellenzéki kihívó lejáratása már a bohózat szintjére húzta le a kampányt.

A győzelem óta a Fideszes média egy emberként éljenez, újabb kétharmadot emlegetnek, sorra születnek a cikkek az ellenzék teljes megsemmisüléséről. Ha csupán a szavaztok megoszlását nézzük, valóban azt láthatjuk, hogy Sára megkapta a szavazatok kétharmadát. De ha megnézzük a részvételt (amiről a diadalittas cikkek elegánsan hallgatnak) akkor láthatjuk, hogy a szavazásra jogosul polgárok 23%-a jelent meg az urnáknál, összesen 13 ezren.  

Vagyis:

senkit sem érdekelt a választás.

Ennek több oka is van:

  • egyrészt az emberek nem hülyék, pontosan tudták, hogy kik a jelöltek; érzékelték, hogy az ellenzék alapvetően feladta a harcot egy időre és a legkényelmesebb megoldásként húzták elő a kalapból – céltáblának, baleknak, mártírnak – Győri Pétert;
  • éppen csak vagyunk túl az újabb választási kampányon; a fideszes szavazókat csúcsra járatták félelemmel, gyűlölettel, hisztériával, az ellenzéki szavazók pedig hiába szavaztak orrot befogva taktikailag helyesen, a saját pártjaik hagyták őket cserben. Tehát mindkét oldal kifulladt érzelmileg;
  • a teljes a politikai apátiához az is hozzájárul, hogy uborkaszezon van; mindenki nyaral, focit néz, vagy a kert végében nézi a gyereket, ahogy a felfújható medencében pancsol;
  • az új polgármestert kicsivel több, mint egy évre választották. Ez neki jó belépő, de egy év múlva a Fidesz előhúzhat egy újabb arcot, aki hűségesebb, vagy közelebb van a tűzhöz, az ellenzék pedig kiállíthat egy (több) jelöltet, akik alkalmasabbak és karakteresebbek lehetnek. egy év alatt ráadásul alig lehet valamit végigvinni a kerületen;
  • ha valaki nem ront el nagyon valamit, akkor általában polgármesterként újraválasztják; elég, ha időnként megjelenik a kerületi sajtóban, felavat, fát ültet és megsimogatja a kisgyerekek búráját az évnyitókon, meg avatásokon. Kocsis Máté utódja mindezt képes volt gond nélkül megugrani, a fideszes kemény mag el is ment leszavazni rá.

De a megrendítő többség otthon maradt.

Nem kétharmados győzelem volt ez, hanem hatalmas bukta.

És ez sehol, semelyik fideszmédiában nem szerepel: ha a szavazást közevélemény-kutatásnak fogjuk fel, akkor a “nem szavaz/nem tudja”-kategóriát behúzók aránya (ők a kiábrándultak, az apátiába esettek tábora) immáron közelíti a 80%-ot. Nem csak az ellenzék bukott hatalmasat, hanem a Fidesz is, amelyik, dacára az iszonyatos kampánynak, képtelen volt mozgósítani az embereket. De azért most verik a mellüket a nagy győzelemre. Kérdés, hogy meddig vevő még bárki is a két oldal teljes értelmetlen, terméketlen és konstans kampányára, idegebetg háborújára, uszítására. Ideje lenne valamit kezdeni az országgal – mondják a racionálisabb elemzők lassan 6-7 éve. A sorosozásból ugyanis nem lesz jobb versenyképesség, olcsó euró, vagy éppen több magyar gyerek.

Facebook Comments