Elemelkedett beszédet mondott a magyar miniszterelnök Tusványoson, amiben mindössze egy-két üzenetet küldött a magyar választóinak, akiknek mindössze egy darab sorosozással kellett beérniük. 
Orbán Viktor tusványosi beszédét mindig hatalmas várakozások előzik meg, hiszen itt szokta bejelenteni az aktuális politikai irányvonalát (mint pl. az illiberális Magyarország eszméjét). Aki nagy bejelentésekre várt, annak csalódnia kellett: Orbán nagyrészt külpolitikai elemzésekkel, világpolitikai összefüggésekkel foglalkozott, a híveinek be kellett érnie pár migráncsozással és mindössze egy darab soroszással.
Mindebből az látszik, sőt, Orbán Viktor explicit ki is mondta:
Magyarországon már megszilárdult a rendszer és a miniszterelnök most a külpolitikai kérdésekre koncentrál.
Értsd: nem kell többet attól félnie, hogy a hatalmát bárki is veszélyezetetné, ezért azt kiterjesztheti az ország határán kívülre is. Víziójában megvalósul a Kárpát-medencére, majd később Közép-Európára együttműködése 2030-ra, a magyarság vezetésével.
A miniszterelnök a beszédét két részre osztotta: a „békésebb vizekre” és a harcosabb témákra. A békésebb vizeken Orbán világpolitikai elemzéssel fárasztotta a tusványosi hallgatóságát és a királyi tévén őt követőket. A harcosabb megszólalásaiban hitet tett a keresztény-illiberális állam, a hagyományos családmodell és a konzervatív értékek mellett.
A világpolitikai elemzés meglepően objektívre sikerült, ahhoz képest, mekkora logikai bakugrásokat és marhaságokat lehet hallani egy-egy kormányhoz közeli elemzőtől, vagy kormányzat szereplőtől. Szó sem volt migráncsok erőszakos betelepítéséről, sőt, a miniszterelnök a „Soros-tervet” egyszerűen úgy jellemezte, hogy az a multikultit preferálja a nemzeti, keresztény kultúra helyett; az „összevissza kapcsolatokat” a férfi és a nő házassága helyett, illetve a keresztény Európa meghaladását.
Orbán több fontos külpolitikai üzenetet fogalmazott meg:
- a liberális Európa végét, ezen belül, hogy az Európai Bizottság ideje lejárt (már csak 300-valahány napjuk van hátra – számolta ki Orbán Viktor) – ezzel készült az európai uniós választásokra, aminek a tétje szerinte végre nem egy belpolitikai kérdés, hanem a migráció;
- a liberális Európa „buta Oroszország-politikáját”, amivel az orosz embargó feloldása mellett érvelt, üzenve Putyinnak, hogy még mindig a hűséges pincsi szerepét töltjük be Európában;
- illetve a Kárpát-medence és később Közép-Európa újjáépítését, közösen a szomszédos országokkal;
Európa és az Európai Unió végig negatív szövegkörnyezetben szerepelt, mert Európa most liberális, multikulti és migránsbarát; de Orbán szerint már bekövetkezett a jobbratolódás, sorra vette a közelmúlt német, osztrák, vagy olasz választási eredményeit, ahol a populista, bevándorlásellenes pártok győztek.
Orbán elegánsan megfeledkezett arról a tényről, hogy a populizmus most éppen jobboldali és bevándorlásellenes; de amint fordul a széljárás, a populizmus azonnal baloldalivá válhat, vagy éppen bevándorláspártivá, attól függően, hogy mit szeretne hallani az egybites választó. A miniszterelnök gyakorlatilag összemosta a kereszténydemokráciát és a jobboldaliságot a populizmussal, ami azért elég komoly hazugság.
Orbán Viktor azért megfogalmazott pár üzenetek a magyar választóknak és a belpolitikának is.
- Nem éri be döntetlennel:
„16 évet voltunk ellenzékben, 12-t kormányon, ha Isten engedi és élünk, akkor a mostani ciklus végén helyreáll az egyensúly, de a mostani kormány sportemberekből áll, és nem érjük be döntetlennel.”
Orbán szerint a keresztény – nemzeti politikai rendszer megszilárdult, jöhet a korszaképítés.
- Megvolt a szokásos hurrápropaganda is:
Sok „adattal” részletezte a gazdasági fejlődést 2010 óta. Többen dolgoznak, magasabbak a bérek, nő a termékenység, a GDP, még orvosból is több van, de bűnözőből kevesebb. Színházlátogatóból pedig sokkal-sokkal több (ahogy a 444 megjegyzi: ezt a részt nagyjából a februári évértékelő beszédéből vette át.) Magyarul: az ország egy megvalósult Kánaán. Ehhez hozzátesszük, hogy nem sokkal később Orbán egészen durva ígéretetket tett, amiből az látszik, hogy mégsincs itt a Kánaán:
- az EU 5 legjobb országa közé tartozzon Magyarország,
- a népesedési hanyatlást állítsuk meg,
- gyorsforrgalmi utak legyenek az államhatárokig
- legyen energiafüggetlenség, készüljön el Paks,
- új magyar honvédség,
- népbetegségek legyőzése.
„A legfontosabb innen (Tusványosról nézve): újjá kell építeni a Kárpát-medencét. Van erőnk, pénzünk, erőforrásaink és bebizonyítottuk a szomszédainknak, hogy jól jár aki a magyarokkal együttműködik.”
- Kiállt a kultúrharc mellett, ami ezek szerint nem a Magyar Idők spontán akciója volt:
2010-ben új rendszer épül, új alkotmányos és gazdasági rend. 2014-től kezdődött a stabilizálása ennek, a 2018-as választás pedig felhatalmazás egy új korszak kiépítésére. Egy korszak több mint politikai rend, ez kultúra, ízlésvilág, viselkedési mód is.
Nem meglepő, hogy napjaink legizgalmasabb közéleti vitája a kultúra területén robbant ki. Ez érthető és jól is van így, valóban új kulturális megközelítésre van szükség.
Szeptembertől nagy változások előtt állunk!
– mondta, nem részletezve, hogy miben, de valószínűleg a kulturális életben.
Orbán a beszédét természetesen a következő választásokra, az eu-parlamenti választásora húzta fel. Mostantól erre fog ráállni a Fidesz – és az egész Kárpát-medence is, hiszen az ország már szűk lett Orbán Viktornak.
(Fotó: Index)