- Az Európai Néppárt alighanem téved, amikor azt gondolja, hogy bent kell tartania a Fideszt és akkor meg tudja fékezni;
- A Kisgömböc most éppen a Hír TV-t falta fel, de étvágya csillapíthatatlan, ha bármiféle érdekeltséget lehet szerezni;
- Az Economist is aggódik a paksi bővítés miatt, mert az ugródeszkául szolgálhat az oroszoknak a beavatkozáshoz.
A lap arra következtet Orbán Viktor tusványosi beszéde alapján, hogy a miniszterelnök megindította a támadást Európa ellen. Igazából persze javarészt csak megismételte azt, amit már tavaly is mondott a liberalizmus ártalmasságáról és a földrész keresztény gyökereiről, ám szavainak most nagyobb a súlya. A nagy választási győzelem birtokában immár jelentősebb vállalkozásban gondolkodik: megcélozta a jövőre esedékes EP-választásokat, hogy megbuktassa az emberi jogokon, a jogállamon és a befogadó társadalmakon alapuló liberális politikát. Ezen a ponton csatlakozik Steve Bannonhoz, aki az európai nacionalisták támogatására létesített alapítványt Brüsszelben. A hasonlóságok Trumppal nyilvánvalóak: ő is határkerítést építtetett. A vér-és-rög nacionalizmust magasztalja a demokratikus értékekkel szemben. Szövetségeseivel együtt morog a sajtóbírálatok miatt és kirohan a „globalista” elitek ellen, amit könnyűszerrel lehet antiszemitának értelmezni.
Viszont az amerikai elnöktől eltérően több konkrét sikert tud felmutatni az illiberális program terjesztésében. Az utóbbi 8 évben erősen felmorzsolódtak a fékek és ellensúlyok. Az idén a Menekültek Világnapján fogadtatta el a „Stop, Sorost”. Egyre több a kérdőjel a magyar igazságszolgáltatás függetlensége körül. A sajtó nagy része az ő táborának a kezében van. Orbán új precedenst teremt Európa számára. A neves bolgár politológus, Ivan Krasztev szerint a kormányfő illiberális vonala várhatóan a fő alternatíva lesz a Nyugaton a liberalizmussal szemben az elkövetkező évtizedekben. Nem akarja az unió végét, de azon van, hogy annak működése jobban illeszkedjen az ő nacionalizmusához. Az EPP azt gondolja, hogy meg tudja fékezni, ám a politikus befolyása mind jobban nő, főleg a hagyományos konzervatív pártok körében, éspedig elsősorban annak kapcsán, amit a többség jogáról hirdet. Vagyis röviden: Orbán az újraéledő nacionalista jobboldalt vezeti, és programja egyre inkább fókuszba kerül.
Csak még tovább gyarapodik az Orbán Viktor által ellenőrzött sajtóbirodalom. Immár a Hír TV-nél is lezajlott a hatalomátvétel. Az irányváltást előre jelezte, hogy már az új, kormány közeli vezetés kinevezése előtt lecserélték a biztonsági szolgálatot egy olyan cégre, amely a Fidesz környezetéből való. Majd következett több, kritikus újságíró elbocsátása, ideértve a népszerű Kálmán Olgát. A televízió két tűz közé került, miután Simicska 3 éve összekülönbözött Orbánnal és azóta mindent elkövetett, hogy ártson ifjúkori barátjának. A hozzá tartozó sajtó elkeseredett harcot vívott a miniszterelnökkel, de kénytelen volt anyagi veszteségeket elkönyvelni.
A kormányfő győzelme után Simicska bedobta a törülközőt, de a Magyar Nemzet kisebb formátumban tovább él, rendkívüli nehézségek árán. Nemigen lehet csodálkozni azon, hogy a lap nem számíthat vonzó állami hirdetésekre. De a költségeket így is elő tudják teremteni, a munkatársak minimálbérért dolgoznak. A Hír TV ügyében olyan értesülések vannak, hogy a végső tulajdonos Mészáros Lőrinc lesz.
Magyarországon nem ér véget a média bedarálása: az Orbán-klán most a vele szemben kritikusan fellépő Hír Televíziót szerezte meg, pontosabban vissza. Simicska Lajos, a régi barát, aki három éve a miniszterelnök ádáz ellensége, feladta a küzdelmet. Olyan vezetést ültettek a csatorna nyakára, amely nyíltan aláfekszik a kormányfőnek és annak a stratégiának, hogy ő ellenőrizze a sajtóinformációkat. Csáky Zselyke, aki a Freedom House nevében vizsgálja Közép-Európában a civil szervezetek helyzetét, azt mondja, hogy az Orbán-Simicska viszály a választással véget is ért. Az üzletember komoly vereséget szenvedett azzal, hogy a Jobbik mellé állt. Az is világos volt többé-kevésbé, hogy a Hír TV-t vagy eladják, vagy bezárják. Amikor a Magyar Nemzetnél lehúzták a rolót, már akkor lehetett érezni, hogy valami hasonló sors vár a televízióra is.
A világ Oroszországra támaszkodik, amikor új atomerőműveket kell építeni, és Moszkva boldogan eleget tesz a feladatnak. Az ágazat egyébként pang Csernobil óta, amire Fukushima csak rátett egy lapáttal. Világszerte reaktorokat zártak be, a maghasadással előállított áram mennyisége két év alatt 11 %-kal csökkent és azóta sem érte el a korábbi szintet. Viszont az oroszok uralják a nukleáris blokkok piacát. Odahaza nem nagy a kereslet, ezért a Roszatom külföldön olyan államokat vett célba, amelyek sem a Kremlnek, sem az USÁ-nak nem szoros barátai. A munkálatok már folynak a többi közt Bangladesben, Indiában és Magyarországon, összesen tucatnyi helyen. A reaktorok szállítása kifizetődőbb, mint a szénhidrogének exportja. Nem befolyásolja a piaci árak ingadozása és hosszú évtizedekre Oroszországhoz köti a vevőt. A befolyás különösen ott lehet veszedelmesen nagy, ahol az új létesítmény jelentős hányadban járul hozzá az energiatermeléshez.
A sérülékeny országok már rég hozzászoktak ahhoz, hogy az orosz fél általában geopolitikai fegyverként veti be az energiát, bár a fenyegetések az utóbbi időben kifinomultabbak lettek. Szakértők szerint azonban a beavatkozásnak gátat szab a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete. És a hasadóanyagot másutt is meg lehet venni, az erőműveket hazai személyzettel is lehet működtetni. Ám az aggályok megmaradnak. A Roszatom Magyarországon azután vágott bele a beruházásba, hogy Orbán igen szívélyesen fogadta Putyint. A feltételek miatt vannak félelmek, hogy Moszkva diplomáciai célokra aknázza ki a vállalkozást. Az oroszok két okból tudják tartani magukat: egyrészt olcsóak a modellek, másrészt ott áll mögöttük az orosz állam. Így nincs komoly vetélytársuk egy olyan világban, ahol egyre több energiát kell megtermelni nukleáris úton, már ha komolyan veszik a széndioxid-kibocsátás csökkentését. És ez kijózanító.
Szerbiából a menekülteknek 6-8 ezer eurót kell fizetniük, ha Magyarországon át taxival akarnak eljutni Bécsbe. Ez derül ki az unió bizalmas dokumentumából, amely az embercsempészek módszereit térképezte fel a Balkánon, és amelyet megszerzett a lap. Eszerint a fő útvonal Albániára tevődött át, egyre többen próbálkoznak arrafelé, nagyobb számban családok is. Céljuk az, hogy Bosznián át bejussanak Horvátországba. Az első félévben 7100 migráns érkezett boszniai területre, míg tavaly egész évben mindössze 755 volt ez a szám. A migránsok Görögországból mennek át Albániába, onnan Koszovóba, majd vagy Szerbiába, vagy Montenegróba. A két út Boszniában találkozik, mert a hagyományos módszerekkel nehéz Szerbián át Magyarországra bejutni.
Az embercsempészek a közösségi fórumokon, helyi nyelveken kínálják a szolgáltatásaikat, főleg afgánoknak és pakisztániaknak. Mellesleg e tekintetben a pakisztániak építették ki a leghatékonyabb hálózatot, de azért vannak afgán és iráni bűnszövetkezetek is. A bűnözők sokszor besurrannak a hatóságok által fenntartott táborokba, és tekintélyüket bizonyítja, hogy általában semmilyen következményekkel nem jár rájuk nézve, ha ott embereket bántalmaznak. De a fő, hogy ott is toboroznak.