A jelenlegi ellenzék “abszolút reménytelen társaság”, soha nem dönti meg se a Fideszt, se Orbánt, de ezzel együtt az orbáni autokrácia egyenesen halad egy új rendszerváltás felé.
Legalábbis így látja Raskó György közgazdász, agrárvállalkozó. Az Antall-kormány minisztériumi tisztviselője, később MDF-es, majd MDNP-s országgyűlési képviselő a 24.hu-n Nagy Józsefnek adott interjút, amelyben sok szó esik az agráriumról, meg a magyar vidékről, de a végén szerencsére rátérnek időszerű politikai kérdésekre is.
Mivel jórészt urbánus olvasóink közül feltehetőleg keveseket érdekel a mezőgazdaság viszonyok és a falu életének terjedelmes fejtegetése (akit mégis, az feltétlen olvassa el a teljes szöveget), Raskó mondataiból inkább a politikailag tanulságosabbakat mazsoláztam ki.
Íme a 10 legerősebb gondolat a 6 legérdekesebb témában:
Az Orbán-rezsimről
Egy versenyre épülő piacgazdaság sokkal jobb, hatékonyabb, ezáltal életképesebb berendezkedés, mint egy félfeudális autokrácia a maga mesterségesen teremtett, a versenyt nem ismerő, vagy csak negligáló vállalkozóival,irányított közbeszerzéseivel, az állami vagyon pofátlan lenyúlásával.
Az LMP-ről
Ha az LMP nem a Fidesz által mozgatott párt lenne, össze is jöhetett volna a dolog (a kétharmad megakadályozása – B1 blog). Már 2010-ben, amikor az Lehet Más először jutott az Országgyűlésbe, hallani lehetett, hogy Orbán körei finanszírozzák a pártot. Egy nagyvállalkozó mesélte, annak idején igen magas helyről kérték meg, hogy segítse az LMP-t a kopogtatócédula-gyűjtésben. Amit pedig a most tavaszi választási kampányban művelt ez a társaság, nyilvánvalóvá tette, kinek tartozik elszámolással. (…)
Nem kérdés, hogy az LMP 2018 tavaszi szándéka az volt, hogy az MSZP és a DK tűnjön el vagy legalábbis végzetesen gyöngüljön meg, s a helyüket ők foglalják el. Orbán ismételt kétharmada nem számított Szél Bernadettéknek.Pedig elég lett volna, ha a párt hat-hét fővárosi választókerületben visszalépteti a jelöltjét, a legesélyesebb ellenzéki jelölt javára, de nem tette. Most meg mennek a belső harcok, fegyelmi eljárások, amire a külső szemlélő azt mondja: ezek nem komplettek, ledarálják saját magukat.
A demokráciáról
Demokrácia, sajtószabadság, fékek és ellensúlyok meg kultúrharc, faluhelyen abszolút lényegtelen és értelmezhetetlen fogalmak. A magyar vidék jobb híján Orbán-párti, mondják, a Fidesz legalább teremt új munkahelyeket, emeli a bért, rendet tart, nem enged be idegent. (…) Demokrácia nincs, csak a demokrácia néhány díszlete van meg, ilyen a parlamenti ellenzék jelenléte az Országgyűlésben. Mindez egyetlen pártnak jó: a Fidesznek.
Az ellenzékről
Kivonulni a parlamentből. (…) Oszlassák fel magukat, a társadalomnak semmi szüksége rájuk, abszolút reménytelen társaság, soha életükben nem döntik meg se Orbánt, se a Fideszt. (…) Az ellenzéki pártok a puszta létükkel akadályozzák, hogy új mozgalmak induljanak, melyekből kompetens ellenzék fejlődhetne. Megjegyzem, a NER lebontására egyetlen közös ellenzéki mozgalomnak, pártnak lesz csak esélye.
Az emberek az erőhöz vonzódnak. Ha lesz egy potens, a szegényekhez empátiával forduló, politikája középpontjába az oktatást állító, a demokrácia iránt elkötelezett formáció, akkor nem marad levegő az extrém világoknak. Kell az új erő. Meggyőződésem, hogy az orbáni autokrácia egyenesen halad egy új rendszerváltás felé.
Az ország finanszírozásáról
Orbán bukása esetén a Mészáros Lőrincek vagyona maximum öt-tíz évig tartana, lásd Simicska esete, hiszen bevételük zömét az államtól és az uniótól szerzik, cégeik a piacon életképtelenek. Ha a nyilvánvaló visszaélések miatt a közbeszerzésekből kizáratnak, vállalkozásaik kártyavárként omlanak majd össze.
Az mindenesetre tény, hogy jelenleg az unió tartja fönn Magyarországot, évi nyolc-kilencmilliárd eurónyi pénz érkezik Brüsszelből, amit bármily pazarlóan használnak is föl, van gazdasági látszatja,születnek normális vállalkozások, van fedezet béremelésre.
A külföldi segítségről
Putyinnak elemi érdeke, hogy ne jöjjön létre a föderális Európa, mely politikai-gazdasági erejével Oroszországot marginális pozícióba szoríthatná. Helyesen ismerte fel, hogy Orbán hatékonyan képes gyöngíteni az európai egységet, s valóban, lassan Orbán lesz az egység megbontásának vezéralakja.
Egyetlen kurzus sem marad fönn örökké. Az elmúlt félévben legalább húsz nagykövettel és ismert nyugati politikussal tárgyaltam. Mind azt mondta, hogy a belpolitikai problémáit a magyar népnek magának kell megoldania, ilyen ügyekben ne várjunk segítséget Brüsszeltől, az Egyesült Államoktól, ENSZ-től, bárkitől. Legföljebb médiatámogatás lehet, civil szervezetek segítése, szaktanácsadás, külföldi ösztöndíjak tehetséges fiatal politikusoknak. Az új ellenzéknek segítség nélkül kell magát felépítenie, bizalmat ébresztenie a népben, elhitetni, hogy a magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva lehet tisztességesen is hazát építeni, országot kormányozni.