A Fidesz érdemi válasz helyett ellenstatisztikákkal altatja a problémát. A múltkor még az az egy menekült is kimászott a kerítésen.
A jelek szerint hiába ugrik a pannon tigris, Magyarország hiába teljesít jobban, Matolcsy György és Varga Mihály egymás selyemnyakkendőjét simogatva dicsérik a magyar gazdaságot, ez nem köti le túlságosan a magyarokat:
a lakosság egytizede, egymillió ember akar kivándorolni az országból
a Publicus Intézet felmérése alapján.
A közvéleménykutatók a Vasárnapi Hírek megbízásából augusztus 10. és 17. között 998 fő megkérdezésével készítettek reprezentatív közvéleménykutatást. A magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit vizsgálták, az eredmény pedig nem igazán a magyar kormány sikerpropagandáját tükrözi, vagyis ezt a hírt se fogja sokat olvasni a Magyar Idők címlapján.
Majdnem mindenkinek a családjában, közeli környezetében vannak kivándorlók.
- A 998 megkérdezettnek átlagosan majdnem hét közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és majdnem nyolc fő vállal tartósan munkát külföldön. (Pontosan: 6,9 fő)
- A válaszadók majd’ háromnegyede érintett (750 ember!), azaz és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse (pontosan: 7,9 fő).
- Mindkettő érdemi növekedés a tavalyi kutatáshoz képest, és nagyságrendileg megegyezik a Publicus két évvel ezelőtti kutatásában mértekkel.
- Míg a Publicus tavalyi kutatása komoly különbségeket mért a pártszimpátia alapján abban, hogy kit érint a kivándorlás, mostanra ez már elmúlt. Csak a korosztályi, valamint az iskolai végzettség szerinti különbségek maradtak. Míg 45 év alatt 80-82 százalékos az érintettség, addig, 60 év felett “csupán” 62 százalék – míg a nyolc általánost végzettek 59 százaléka számol be érintettségről, addig a magasabban kvalifikáltaknak 78-81 százaléka.
A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát.
Ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent.
Kik ők?
Főleg fiatalok: a körükben különösen magas és növekvő, 41 százalékos azok aránya, akik mennének. Ez kb. 580 ezer főt jelent. A fiatalok körében ráadásul az érték növekszik, tavaly 37 százalék volt. A középkorúak körében 10-20 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (1 százalék).
Miért mennének?
- A legtöbben az alacsony fizetéseket említették (59 százalék),
- de sokan érzik a jövőtlenséget (10 százalék),
- az előrelépés korlátosságát (9 százalék),
- valamint hogy elegük van a hazai politikai helyzetből (8 százalék).
A kutatás kimutatta: Orbán és rendszere miatt mennének el a magyarok külföldre.
A megnövekedett kivándorlásért a felelősek:
- a legtöbbek szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor (24 százalék),
- a magasabb külföldi fizetések (22 százalék),
- valamint az alacsony hazai fizetések (22 százalék)
A Publicus Intézet megjegyzi, hogy a tavalyi mérésük során még az alacsony fizetés volt az elsődleges ok (43 százalék).
Többen említették az okok között még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (3-6 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.
Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát, és politikai okot is a válaszadók egyharmada (34 százalék) említ. Tavaly majd’ kétszer annyi volt a gazdasági okot említők aránya (58 százalék), így idénre a politikai okok relatív súlya növekedett.
Érdemes megemlítenünk a kivándorlók által okolt Fidesz válaszreakcióit, ami leginkább struccpolitikához hasonlít – azaz mindenki tagadja, hogy az elvándorlás valós probléma lenne:
- Harrach Péter (KDNP) közölte, hogy növekszenek a bérek, ezért az emebrek haza fognak költözni, illetve a kivándorlás jelentősen, 15 százalékkal csökkent, illetve nőtt 9 százalékkal a visszatelepülőknek a száma”. A kormánypárti politikus az Eurostat adataira hivatkozva azt mondta, hogy 300 ezernél többen vállalnak munkát külföldön, ami 5,2 százalékos arányt jelent a magyar munkaképes lakosság körében. Szerinte Romániából, Bulgáriából vagy a Balti-államokból többen mennek külföldre dolgozni.
- Hazajönnek a fiatalok, ha ilyen ütemben fejlődik a magyar gazdaság, mondta Böröcz László, a Fidesz képviselője a Magyar Hírlapnak májusban. Szerinte nagyjából egyensúlyban van a Magyarországot elhagyó, valamint a hazajövő fiatalok száma, és arra számít, hogy a fiatalok kivándorlása hosszú távon meg fog állni.
- Tállai András szerint a magyar munkaerő a legkevésbé mobil a régióban és hatalmas különbség van azok között, akik szeretnének vándorolni, meg azok között, akik meg is teszik. A fideszes politikus az Eurostatra hivatkozva azt állította, hogy többen jönnek haza, mint mennek el.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2018. augusztus 10 – 17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 998 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.