Tombol a cenzúra! A jobboldalt elhallgattatják! A baloldali véleményterroristák elzárják a konzervatív eszméket az emberek elől. Ettől hangos egyként a magyar és az amerikai jobboldal. Érdekesség: a leghangosabban ajvékolók mind hatalmon vannak – mégis magukat sajnáltatják.

Elképzelni sem tudjuk, hogy akad-e olyan ember, aki ne tudná: a jobboldal iszonyatosan el van nyomva a világon. Ha erről nem értesült volna bárki, elág akár a magyar, akár az amerikai, magát konzervatívnak tituláló hangadókat figyelni másfél másodpercig. Ugyanis ilyen gyakorisággal szólalnak fel a legrosszabb kommunista időket idéző cenzúráról és balos véleményterrorról. Minthogy igyekszünk a nyomdafestéket eltűrő kifejezéseket használni, kénytelenek vagyunk annyit mondani: megmosolyogtató, hogy épp a hatalmon lévők siránkoznak a leghangosabban saját – állítólagos – elnyomásukról.

Ma a jobboldali szalonzsidózás egyik legelterjedtebb fedőtevékenysége a Facebook fikázása. A magyar, kormányhű propagandában – a teljesség igénye nélkül – ilyesmiket olvashatunk:

– A Facebook-cenzúra áldozata lett Kovács Péter is, a XVI. kerületi polgármester.

– Bármilyen, a liberális értékeken kívül eső személy, szervezet, oldal eltűnhet a virtuális semmibe. A Facebookról való kitiltás az elemi esélyegyenlőség és szólásszabadság szélsőséges korlátozása, egy virtuális agyonverés.

– Lassan nem múlik el nap, hogy ne alkalmazna durva cenzúrát a Facebook vállaltan jobboldali publicisták ellen. 

– A cenzor egészen biztosan egy magyar cenzor, aki szándékosan vadászott, vadászik konzervatív gondolkodókra.

– Tombol a liberális véleményterror.

Ez tehát a magyar adófizetők pénzén kitartott, a harmadik kétharmadát zsinórban nyerő állampárt sajtója.

“Ez nem helyes. Ez nem tisztességes. Lehet nem is legális, de majd meglátjuk. Csak tisztességet akarunk” – ez pedig a hivatalban lévő amerikai elnöke, Donald Trump legújabb kirohanása a Facebook és a Twitter ellen.

Bele sem merünk gondolni, mit rendeznének, ha véletlenül nem lennének hatalmon.

Amúgy épp azok a leghangosabbak, akiknek győzelméhez nagyban hozzájárultak a közösségi oldalak. Trump egyenesen bevezette a Twitter-kormányzást: előbb ismerik gondolatait (?), elképzeléseit (?), véleményét a követői, mint kormánya vagy pártja tagjai.

Ennyire el vannak ők nyomva.

De érdemes valamit azért helyre tenni: a Facebook egy magáncég. Kissé furcsa, hogy a magukat konzervatívnak, tehát a magántulajdon szentségét óvóknak kell ezt hangsúlyozni, de hát ilyen furcsa világban élünk. Vegyünk inkább számukra talán érthetőbb példát:

– senki nem kiállt cenzúrát, ha Habony Árpád lapjai (Ripost, 888) nem jelenítenek meg minden nap 4-12, az ellenzék által kiadott sajtóközleményt vagy az övéktől eltérő szellemiségű publicisztikát.

– Nem beszél cenzúráról sem Trump, sem más, amikor a Fox News (a magyar propaganda felületek amerikai megfelelője) csak és kizárólag a Trumpnak tetsző véleményeket közöl.

Ha ezt tennénk, azonnal megkapnánk: a magánkézben lévő médiumok olyan szerkesztési elvek mentén működnek, ami nekik tetszik. (Ez persze csak akkor lenne ténylegesen igaz, ha a habonyiták nem az állami, vagyis adóforintokat csepegtető csöcsön szopódnának, hanem ténylegesen, a piacra kilépve élnének meg.)

Orbán és sleppje akkor sem kiállt cenzúrát, amikor a közmédia csak bírósági feddésre hajlandó 5 percet adni a kormánynak nem tetsző véleményeknek. Pedig ez utóbbi esetben lehetne – hiszen mindannyiunk adójából szolgálnak ki egy 2 milliós szavazótábort. (Bezzeg, amikor épp nem ők támadták le az egész pályát, azonnal cenzúrát kiáltottak, ha nem őket mutatta a közmédia percenként.)

De vissza a Facebookra. Trump már belengette: saját közösségi felületet akar, vizsgálják is a lehetőségét, miként lehetne ezt megteremteni. Azt kell mondjuk: ez a helyes hozzáállás, nem pedig a cenzúra-kiabálás. Ugyanis – még egyszer –: a Facebook egy magántulajdonban lévő, üzleti vállalkozás. Nem közszolgálat, nem virtuális létezés nélkülözhetetlen oxigénje. Aki nincs fent az FB-n, az is létezik – képzeljék csak el. Sőt, még csak nem is kötelező az FB-profil. Nem lehet rajta hivatalos ügyeket intézni, nem éri jogi hátrány, aki nem onnan tájékozódik. Még azt is meg merjük kockáztatni: sokkal könnyebb megőrizni az egészséges világképet, ha nem a Facebook az elsődleges hírforrása az embernek. (Ehhez semmi köze az állítólagos cenzúrának, sokkal inkább a keresőalgoritmusok szolgáltatják ki a felhasználót saját vágyainak – de ez messze vezetne.)

Az FB azért jött létre, hogy a tulajdonosainak pénzt termeljen. Ennyi. Ha tevékenysége közben konzervatívok százmilliót sérti/alázza meg, annak az lesz az eredménye, hogy a megsértettek/megalázottak elhagyják a cég felületét. Kevesebb felhasználó, kevesebb reklám, kevesebb bevétel. Nem olyan bonyolult ez – talán még Trump is megértené. De a jelek szerint szó sincs erről. A Föld lakosságának jelentős része, hozzávetőleg 2 milliárd ember érzi úgy, hogy az igényeinek megfelel a Facebook. Bármennyire is szomorúak vagyunk ettől, a magukat lelkes demokratáknak is valló, állítólagos konzervatívoknak el kellene fogadniuk: egyéni sérelmeik nem általánosak, törpe minorítások ők egy gigantikus közösségben, amely egyként használja egy multicég termékét.

Tegyük hozzá: a magyar kormány ebben is Trump előtt jár, hisz komoly adószázmilliók gurultak az állami blogszolgáltatóhoz és az állami email rendszerbe is. Csak épp felhasználók nem.

Ezen kéne elgondolkodni, nem pedig önmaguk sajnáltatására pazarolni az adóforintokat a hatalmon lévőknek.