Bokros is elsápadna a piacosítás mértékén: Orbánék kivéreztették, most eladják a felsőoktatást

Bokros is elsápadna a piacosítás mértékén: Orbánék kivéreztették, most eladják a felsőoktatást

Egy oldalra került a kormány Bokros Lajossal, a híres neoliberális közgazdásszal és ellenzéki képiselővel: privatizálni szeretnék az egyetemeket. 

bajuszadot.png

Amíg hatalomra nem kerültek, Orbánék mindent megtettek a tandíj és a felsőoktatás privatizálása ellen. Azóta mindent megtesznek érte.

Ha a hírek igazak, akkor Palkovics László – korábban felsőoktatási államtitkár, most pedig innovációs és technológiai miniszter -, Pécsen vetette fel azt a tervet pár napja, miszerint a kormány az egész magyar felsőoktatásra kiterjesztené a Corvinus-modellt.

Ugyan Palkovics a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt, de utána gyakorlatilag bevallotta, hogy erről szó sincs:

az állam megszabadulna a felsőoktatás finanszírozásától, megszűnne az államilag finanszírozott képzés és az egyetemek pedig átalakulnának forprofit, vagy nonoprofit alapokon működő vállalkozásokká.

(A Corvinust nemrég privatizálta magának Palkovics és amolyan ellen-CEU-t szeretnének belőle kialakítani. Az egyetem fenntartói jogai átkerültek át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a tervek szerint egy Corvinus-ösztöndíjat hoznak létre, erre pályázhatnak majd a hallgatók az államilag finanszírozott helyek hiányában; növelnék a külföldi oktatók és hallgatók számát is.)

Mindez azt jelenti, hogy a kormány teljesen privatizálná a felsőoktatást azzal a címszóval, hogy ez majd növeli a magyar egyetemek színvonalát – ami részben igaz is. A piaci modellben az állam megrendelőként működne, a felsőoktatási intézményekkel szerződést kötne, majd „az „elvégzett munka” mennyisége után fizetne az intézménynek” – írja a hvg.hu. Az intézmény aztán ebből a pénzből finanszírozhatja képzései költségét és ösztöndíjprogramjait.

Ahogy az utóbbi évtized felsőoktatásáról szóló, pont a Corvinuson publikált tanulmányban is olvashatjuk, az Orbán-kormányok keményen letörték az egyetemi autonómiát, az Orbán Viktor által kinevezett kancellárok döntötték el, mire költhetett egy-egy egyetem.

Palkovics bejelentése tulajdonképpen beismerése annak, hogy a kancellárok rendszere és az elmúltnyolcév fideszes oktatási stratégiája bukás. 

A piacosítás azt jelenti, hogy

  • a kevésbé tehetős szülők gyerekei végképp kiszorulnak a felsőoktatásból;
  • ha bevonnák a magántőkét, az egyetemi oktatók bére emelkedne;
  • ha bevonnák a magántőkét, az egyetemek szabadabban gazdálkodhatnának, a kancellári rendszer megszűnne;
  • megfordulna az a trend, hogy túlkínálat van egyetemi szakokból, bizonyosan csökkenne a helyek és az egyetemek száma is;
  • a megmaradó egyetemi képzések színvonala növekedhetne, hiszen valódi verseny alakulna ebben a szférában.

Nagy kérdés, hogy a kormány mennyire engedi majd be a magántőkét az egyetemek működésébe és mekkora autonómiát biztosít majd az egyetemeknek. 

Ha kicsit tágabban értelmezzük az egészet, úgy is fogalmazhatnánk, hogy sem a szocialista, sem az Orbán-kormányoknak nem sikerült kezelni a felsőoktatás problémáit. Orbánék próbálták elfojtani az autonómiát, közben hagyták lerohadni az egész felsőoktatást. Orbán egyébként már 1998-ban, sőt 2012-ben is kinyilvánította, hogy a teljes privatizáció híve; csak az intézkedések hatására elkezdődtek az egyetemi tiltakozások és Orbánék  maguk ellen fordították az egyetemistákat.

Mivel a kormány hibába próbálkozott a felsőoktatás fenntarthatóvá tételével (a kancellári rendszer kész katasztrófa, hiszen a miniszterelnök nem felétlenül hozzáértő bizalmasai ellenőrzik az egyetemeket, hogy ne költhessenek), ezért inkább eladják az egész rendszert, hogy mások hozzák meg azokat a népszerűtlen intézkedéseket, amiket ők nem akarnak. Ezt jelenti a neoliberális modell, amely általánosan elfogadott Kelet-Európában és Dél-Amerikában: egy-egy ágazatból kivonják a költségvetési forrásokat, hagyják lerohadni, majd privatizálják. Az állam fenntartó-ellenőrző szerepe megszűnik és a

„piac majd elrendezi”.

A kritikátlanul Fideszre szavazó tömegeknek nem fog feltűnni, hogy a pártjuk, ami a szavak szintjén konzervatív, a gyakorlatban neoliberális alapokon szabályosan kiárusítja az ország egyetemeit – vagyis, a szellemi utánpótlást. Mindez egyébként a klasszikus, 80-as évekbeli neoliberális politika forgatókönyve, ami ellen a Fidesz a 90-es évek végén, a „konzervatív fordulata” után többször tiltakozott, majd hatalomra kerülve nyíltan gyakorolták. (Tegyük fel az egymilliós kérdést, kik fognak befektetni a magyar felsőoktatásba, miután a kormánynak sikerült már félig elzavarnia a CEU-t…?)

Az intézkedéssel egyébként várhatóan a gazdag szülők gyerekei, az elit jár majd jól; a szegényebbek (a Fidesz jelenlegi szavazóinak jó része) pedig nagyon rosszul, hiszen kiszorulnak majd a felsőoktatásból.

Az intézkedés pontosan illeszkedik két trendbe, amit korábban a B1 blogon is megírtunk:

  1. Míg a propaganda szintjén az Orbán-kormányok a hazafias, nemzeti értékeket vallják, addig a konkrét intézkedéseket mintha még mindig az (ősellenségnek kikiáltott, összeomlásig gyalázott) SZDSZ piacpárti politikusai hoznák;
  2. Az országot összeszerelő-üzemként elképzelő Orbán-kormányok fokozatosan szűkítik a lehetőséget, hogy a magyarok széles látókörhöz és műveltséghez juthassanak, rontva az oktatás színvonalát. Hiszen engedelmes rabszolgákra van szükség, akik nem gondolkodnak, nem kritizálnak és legfőképp: nem szólnak vissza.

A pletykák szerint a neoliberális privatizáció a magyar egészségügyet is elérheti; már ott is az a trend, hogy akinek kis pénze van, elmegy magánrendelésre. A magyar oktatás is ilyen: akinek kis pénze van, külföldre küldi tanulni a gyerekét, menekíti a tudatosan elbaltázott állami oktatási rendszerből.

Palkovics ötlete, javaslata (még nem tudunk róla semmi bizonyosat) azért is érdekes, mert

  • a Fidesz pont az ilyen intézkedésekkel szembeni ellenállásnak is köszönheti, hogy hatalomra jutott. Több mint 15 éven át építettek a tandíjellenességre: tiltakoztak a Bokros-csomag ellen, majd 1998-ban kormányra kerülve eltörölték a Horn Gyula kormánya által bevezetett tandíjat. Amikor a második Gyurcsány-kabinet idején ismét napirendre került a tandíj bevezetése, népszavazással akadályozták meg újbóli kivetését. A 2008-as referendum mérföldkő volt a kétharmadhoz vezető szavazatgyűjtő úton;
  • Orbánék már 2012-ben elkezdték előkészíteni az egész felsőoktatás privatizálását, aztán a tiltakozások hatására lemondtak róla, visszatáncoltak, csak részben vitték át az intézkedést;
  • 2015-ben is keményen belevágtak az egyetemek megregulázásába, akkor is masszív ellenállásal találkoztak; akkor sikerült olyan szakot is megszüntetniük, aminek komoly piaci sikere volt (a terméktervezőt); 
  • Valóban szükséges valamit tenni, mert Magyarországon kívül egyedül Luxemburgban csökkent a diplomás fiatalok száma 2014 és 2017 között, de ott is kisebb arányban, mint nálunk, ha az Európai Unió tagállamait nézzük. Magyarországon 2014-ben a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, 2017-ben viszont már csak 30,2 százalékának. Az EU többi tagállamában – Luxemburgot leszámítva – nőtt a diplomások száma ezekben az években.

A kérdés az, hogy a piacosítás megoldja-e az egyetemek problémáit, illetve, hogy mit reagál rá a magyar társadalom. Ha újabb tiltakozási hullám kezdődik, az komoly politikai veszteséggel jár a harmadik Orbán-kormánynak. 

Facebook Comments