A tanszékvezető egyetemi tanár tételesen cáfolja a vádirat állításait, és megállapítja, a szegedi városvezetők nem követtek el jogellenes cselekményt. 
Mint ismert, a múlt héten 6 és 10 hónap közötti, egy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Járásbíróság a szegedi városvezetés néhány tagját, az egyik alpolgármestert, a polgármesteri kabinetfőnököt, a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetőjét, a parkolási üzletág vezetőjét, és a címzetes főjegyzőt, mert a vád szerint 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyenbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.
Egy neves büntetőjogász ugyanakkor a bírósághoz is eljuttatott szakvéleményében azt állította, már a vádirat is jogtalan volt, mert
a vádlottak a terhükre rótt bűncselekményeket több – a büntetőjogi felelősségüket egyenként is kizáró – okból sem követték el.
Tóth Mihály egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőjogi tanszékének professzora 2017. januári észrevételeiben pontról pontra cáfolja a vád állításait.
1. A vád azt állította, jogtalanul juttatták ingyenes parkolási lehetőséghez az önkormányzati képviselőket és a polgármesteri hivatal dolgozóit, de az önkormányzathoz nem kötődő embereket, mint Szeged díszpolgárait vagy például magukat a helyi ügyészség vezetőit is, amivel 40 millió – 2008 és 2013 között évi 8 millió – forint kárt okoztak.
Tóth professzor azonban az akkor hatályban lévő, az 1994. LXIV. törvényre hivatkozva leszögezi:
a képviselő testület tagjai térítésmentes bérlet-igénybevételét a vonatkozó jogszabályok nem csupán nem tiltották, hanem kifejezetten lehetővé tették.
A professzor szerint a törvényből is következik, nincs jelentősége annak, hogy a parkolóbérleteket nem önkormányzati intézmény, hanem egy az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság biztosította.
Tóth Mihály
2. A vád egy másik állítása szerint a parkolóbérletek összeállításáról nem született formális döntés. Tóth szerint
Ez annak idején, közigazgatási szempontból kifogásolható (lehetett volna) ugyan, de nem utóbb, hűtlen kezelést felrovó büntetőeljárás keretében. Az a tény ugyanis, hogy a törvény által biztosított kedvezményt nem a törvény által megfogalmazott módon realizálták, legfeljebb az előírt formai kritériumok mellőzésében testet öltő felelősséget vetheti fel, ám vagyonkezelői kötelesség” megszegésének bizonyosan nem tekinthető.
A büntetőjog tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Jogász Egylet Büntetőjogi Szakosztályának titkára tehát azt állítja,
egy formai hiba nem lehet büntetőjogi tétel.
Az ügyészségnek fel kellett volna szólítania az önkormányzatot a pótlásra, hiszen arra minden joga és lehetősége megvolt.
3. A formai hibát az önkormányzat ki is javította, nem hivatalos vezetői értekezlet helyett 2013 januárjában közgyűlési rendeletbe foglalta, ki kaphat ingyenes parkolóbérletet. Tóth professzor szakvéleménye szerint ezzel önmagában kihúzta a szőnyeget a vád harmadik állítása alól, miszerint jogellenesen terjesztették ki a kedvezményezettek körét.
Dr. Tóth logikája egyszerű:
- a 2013-ban életbe lépett Btk. kizárja a büntethető cselekmények köréből azt, amit jogszabály engedélye alapján követtek el (15. § g pont),
- a közgyűlési rendelet jogszabály, ezt a vád sem vonta kétségbe, és ebbe a körbe sorolja az Alaptörvény is (T) cikk (2) szakasz).
Továbbá:
A Btk. 2 §.-ának (2) bekezdése értelmében, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új
büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
Mindez azt jelenti, (…) az elkövető akkor sem tartozna felelősséggel, ha az elkövetéskor a büntetőjogi felelőssége megállapítható lett volna.
Ebből aztán a büntetőjog professzora következő konklúziót vonja le:
Összegezve tehát, a vád által felrótt ,,vagyonkezelői kötelességszegésnek” minősített cselekmény
az elbíráláskor hatályos Btk. szerint jogszabály engedélyével végzett – jogellenesnek nem minősülő – magatartás.
4. És onnan nézve, hogy nem történt, mert nem történhetett bűncselekmény, már igazán mellékes, hogy Dr. Tóth azt is leszögezi:
a Szegedi Közlekedési Kft. összbevételeinek belül az évi kb. 8 millió forintos nagyságrendben biztosított ingyen-bérletek értéke az összbevételek ezrelékében is alig mutatható ki. Az ügyészség által felrótt, állítólagos “vagyoni hátrány” (..) nem csupán elhanyagolható, nem is értelmezhető.
Márpedig a büntetőjogi tanszékvezető szerint
Töretlen ítélkezési gyakorlat, hogy vagyonkezelői kötelességek szempontjából az olyan magatartás, amely (…) alkalmatlan a keletkezett vagyonban érdemi változás előidézésére, nem fogható fel kötelességszegésként.
Tóth professzor szakvéleményében maga is leszögezi, a védelem kérésére készült szakvéleményének nincs jogi relevanciája, mert a magyar jog a jogi szakértő fogalmát nem ismeri. Érvelését azonban nem csak a szerző szakmai tekintélyére, hanem annak összeszedett, tárgyszerű és meggyőző voltára nézvést is figyelembe kellett volna venni, ám ezzel sem az ügyészség, sem a bíróság számára nem volt meggyőző, a vádlottakat elítélték olyasmiért,
- amit jogszabály engedélye alapján követtek el,
- és amivel nem okoztak érdemi kárt sem.
Az a legkevesebb, ami elmondható, hogy se az ügyész, se a bíró nem menne át büntetőjogi szigorlaton Tóth professzornál, akinek szikár szakvéleménye nem minősíti a vádat, se az egész eljárást koncepciósnak.
De más ettől még megteheti: a szakvélemény megerősíti, hogy
az eljárást jogtalan indokok alapján politikai célzattal indították,
hogy Botka László szegedi polgármester újraválasztási esélyét gyengítsék. 2013-ban ez nem sikerült, de jövőre ismét önkormányzati választás lesz, hátha akkora beérik és beég a választók tudatába.
Javításra másodfokon van lehetőség, mert a védelem – Tóth professzor véleményének ismeretében nem is tehetett mást – bűncselekmény hiányának megállapításáért és felmentésért fellebbezett.