Weber nem tanult a megbékítési politika történelmi katasztrófájából

Weber nem tanult a megbékítési politika történelmi katasztrófájából

• A Néppárt bizottsági elnökjelöltje nem akarja észrevenni, hogy magyar kígyótojáson kotlik, de amúgy szépeket mond a nacionalizmus feltartóztatásának szükségességéről 

• A szélsőjobbos brazil államfő a legjobbhoz: Orbán Viktorhoz fordult tanácsért, az osztrák miniszterelnök viszont látványosan elhatárolódott a magyar kormánypropagandától, amikor fogadta Soros Györgyöt. Amúgy a CEU Magyarország ajándéka Bécsnek

soros_kurz.jpeg

• Több mint bűn, hiba volt, hogy Magyarország segített megszökni a köztörvényesen elmarasztalt Gruevszkinek, még ha úgy is van, hogy Orbán jelenleg azt csinál idehaza, amit akar 

                                              Nemzetközi sajtószemle, 2018. november 20.

 

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche_zeitung.jpg

Manfred Weber a folyamatos bírálatok ellenére ragaszkodik Orbán Viktorhoz, védi a magyar vezetővel fennálló szövetséget, bár azt mondja, hogy álláspontja szakkérdésekben nem kétséges, azonban továbbra is nyitott a párbeszédre. A kereszténydemokraták bizottsági csúcsjelöltje hangoztatja, hogy a jogállam ügyében szó sem lehet semmiféle engedményről, de kitart amellett, hogy a gondokat csakis dialógus útján lehet rendezni. Azzal nem ért egyet, hogy már esetleges megválasztása előtt határolódjon el a magyar kormányfőtől.

Az Orbánhoz fűződő viszony döntő lehet a jövő május EP-választás után. Alakul a szövetség az európai liberálisok és a Macron-féle En Marche között, és az határozottan szembe kíván szállni a nacionalista magyar politikussal. Weber elismerte, hogy a Fidesz fejtörést okoz a Néppártnak, de emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi csúcson a Fidesz elfogadta az EU alapértékeinek megerősítését tartalmazó nyilatkozatot. Így most tartania kell magát ahhoz.  Weber szerint a kampányban az EPP-nek egyértelműen a jobboldali-populista pártok ellen kell fordulnia. Mert azok hazáról szónokolnak, ám a csupasz önzést és nacionalizmust értik alatta. Az Európa-barát erőknek el kell határolódniuk ezektől a tömörülésektől – fejtette ki.  Hozzáfűzte, hogy erős nemzetállamok csakis az egyesült és erős Európában képzelhetőek el.

https://www.sueddeutsche.de/politik/eu-parlament-weber-haelt-an-orbn-fest-1.4217784

Die Welt

die_welt.jpg

A nacionalizmus szellemét tartja fő ellenségnek az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltje. Weber most mutatta be programját, és azt mondta, hogy a jövő évi EP-választás sorsdöntő lesz Európa hívei és ellenfelei között. Mint mondta, a fenyegetés akkora, hogy arra a 2. világháború óta nem volt példa. Itt kifejezetten megemlítette a német AfD-t, hangsúlyozva, hogy aki erre a pártra szavaz, annak olyan viszonyokra kell felkészülnie, amint amilyenek most Londonban vannak. (Rosszak.) Ő maga a jobboldali-radikális pártok támogatása nélkül kívánja elfoglalni Juncker székét, a sikerhez csakis az Európa-barát erők szövetségére számít.

Egyébiránt a bajor politikus sürgeti, hogy vessenek véget az illegális bevándorlásnak, de a földrésznek továbbra is fogadnia kell a politikai üldözötteket. A helyenként igencsak elnagyolt nyilatkozat egyfelől azt tartalmazza, hogy az EU-nak az értékek képviseletében politikai óriássá kell válnia, másfelől viszont támogatja az erős nemzetállamokat is. Szerinte leginkább a kül- és biztonságpolitikában lehet további jogköröket átruházni Brüsszelre, viszont meg kell válni az egyhangú döntéshozatal elvétől. Ehhez azonban hozzá kellene járulnia az Európa Tanácsnak, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is.

https://www.welt.de/politik/deutschland/article184154036/Europawahl-2019-Manfred-Weber-will-aus-der-Welt-einen-besseren-Platz-machen.html?wtrid=onsite.onsitesearch

FT

financial_times.jpg

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Romániában a kormány sorozatosan támadja a jogállamot, így veszélybe kerül mindaz, amit a rendszerváltás óta elértek a demokráciában. A románok nagyot léptek előre az utóbbi csaknem 30 évben, ám ez csak még megbocsáthatatlanabbá teszi, hogy a mostani hatalom aláássa a jogállami kereteket, akadályozza a korrupció elleni küzdelmet és így rontja az ország tekintélyét. Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben, Bukarest ellen idáig nem indult uniós eljárás, amelynek a végén elvileg büntetést szabhatnak ki az eltévelyedett államra. Ám a román visszalépés árt az EU egységének, mert azt a benyomást erősíti meg Nyugat-Európában, hogy a térségben egyre több kormány távolodik el a közös értékektől.

A Bizottságnak igaza volt, amikor a múlt héten ajánlásokat tett a román igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére és annak megakadályozására, hogy a BTK-t semmirekellő politikusok védelmére használják fel. Balga módon a román fél olyan törvénnyel vágott vissza, amelyet Brüsszelben nem csupán kihívónak tartanak, hanem az teljességgel elfogadhatatlan gesztus egy olyan ország részéről, amely januártól átveszi az EU soros elnökségét, így azt képvisel majd a világban. Merthogy eltörölné az ítéletet rengeteg vesztegetési ügyben. Az egyik nagy nyertes Dragnea, a szociáldemokraták erős embere volna, ám kockázatos az út, amin ő és a szövetségesei haladnak, mivel az kétségeket vet fel az ország alapintézményei iránt. Egyben rombolja a bizalmat a köz iránt érdeklődő románok körében. Nem szabad, hogy meghaljanak a reményeik, mert ők bíznak abban, hogy Románia egy nap jómódú, korrupciómentes társadalom lesz, amelyet megfelelően kormányoznak.

https://www.ft.com/content/7352ec7a-e981-11e8-a34c-663b3f553b35

Washington Post

washington_post_1.jpg

A történelmi feledékenység az egyik legrosszabb, ami történhet a politikában, és úgy tűnik, sok európai elfelejti, hová vezethet a soviniszta nacionalizmus és a kisebbségek kárhoztatása. Ugyanígy látszik, hogy rengeteg amerikai megfeledkezik arról: az „Amerika mindenek előtt” politikája segítette elő a rosszindulatú erők megerősödését, ami azután elkerülhetetlenül kiváltotta a háborút és tízmilliók halálát eredményezte. Napjainkban pedig sok nyugatinak mintha már nem jutna eszébe, milyen nehéz, kemény feladat volt létrehozni az emberi méltóságra épülő rendet a 2. világháború után.

Az antiszemita támadások incidensek, egyben pedig emlékeztetők az Atlanti-óceán mindkét felén. Az egykori bűnökre a morális választ az ENSZ Emberi Jogi Nyilatkozata tartalmazta, éspedig azon az alapon, hogy a tengelyhatalmak nem egyszerűen veszítettek, de tévedtek, amikor kialakították nézetüket nemzetről, fajról, kultúráról. Ám azóta jó páran megkérdőjelezik, hogy a méltóság vele születik az emberrel. A legátfogóbb támadások manapság a nacionalista jobboldalról érik az egyetemes emberi jogokat. Magyarországon, Romániában, Németországban, Lengyelországban, az USÁ-ban és másutt politikusok a kulturális idegenek dehumanizálása alapján igyekeznek meghatározni a nemzetiséget. A másik lehet muzulmán, migráns. Ám ez veszedelmes, bárhol is bukkanjon ez a fajta politika.

Amerikában a történelmi amnézia ára az, hogy olyan elnököt választottak, aki nem fogalma sincs a történelem tanulságai iránt, közömbös azok iránt. Olyasvalaki, aki vadállati ösztönnel folyton a bigottság és a kirekesztés üzenetéhez folyamodik. Eldobja magától az általa semmire sem becsült örökséget és olyan erőket szabadít fel, amelyek könnyen kicsúszhatnak az ellenőrzés alól.    

https://www.washingtonpost.com/opinions/one-of-the-worst-things-about-our-awful-political-moment/2018/11/19/b75d6a28-ec2c-11e8-8679-934a2b33be52_story.html?utm_term=.188e5dc4a548

Politico

politico_1.jpg

A világ egyik legtekintélyesebb külpolitikai elemzőintézetének európai igazgatója úgy gondolja, hogy ha a liberálisok meg akarják állítani a populista hullámot, akkor el kell kerülniük a csapdát és nem szabad Közép-Európát ostorozniuk, mert nem a térség a felelős a jelenségért. Tomás Valasek szerint Macron a minap joggal állapította meg Pozsonyban, hogy az EU nem a régi és az új tagok között megosztott, mert mind a két oldal a földrész újraegyesülését akarja. Ám az elnök túllépett azon, hogy milyen törékeny a kettő közötti viszony, ami jóvátehetetlen szakadással fenyeget. A liberális és illiberális erők közti harc meghatározó témává lépett elő. De hiba úgy beállítani, mintha a populizmus elsősorban közép-európai gond volna. Az EP-választás az egység próbaköve lesz.

Persze kísértő, hogy úgy tüntessék fel, mintha a nyugati liberális bástyát csakis az új tagállamok populistái támadnák. Ám a populizmust nem Orbán Viktor találta fel. Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt már akkor bekerült a kormányba, amikor Magyarország még csak reményteli tagjelölt volt az EU kapujában. Azon kívül a jelenség nem korlátozódik a régióra. Ám a sztereotípia több okból is tartja magát. Először is, mert a jobboldali populisták által kormányzott Magyarország és Lengyelország keleten van. De Orbán is hozzátette a magáét, mivel bevállalta az illiberális címkét, és a liberális és illiberális közti megosztottságot Kelet és Nyugat küzdelmének állította be, részben azért, hogy a ténylegesnél nagyobbnak látsszon a támogatottsága.

A térség részéről annyiban van jogosultsága a kvóták elutasításának, hogy ezek az országok a történelmi előzmények miatt nem szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit kell tenniük – akaratuk ellenére. Ugyanakkor a keleti bővítést megbánó nyugati államok számára kapóra jött a liberalizmus válsága, mert így sürgethetik a hasonlóképpen gondolkodó országok szorosabb szövetségét.  Így előkészítik a talajt a kétsebességes Európához. De a választási kampány beindulásával nagy a kockázat, hogy kiéleződik a feszültség és gyógyíthatatlan károk érik a két oldal közti viszonyt. Meg kell akadályozni a végleges törést, noha a vezető jelöltek jelenleg egytől-egyik a különbségeket hangoztatják. De ha keleti és nyugati EP-képviselők összefognának, menteni tudnák a kárt. Egy esetleges migrációs megállapodás szintén segítene hatástalanítani menedékkérőkről folyó vitát. Túl kellene lépni a kötelező elosztás elvén is.

Talán a legfőbb, hogy az európai vezetőknek el kellene ismerniük: nem a liberális Nyugat és az illiberális Kelet ellentéte okozza a válságot. A nyílt társadalom követői mindenütt szembenéznek a nacionalista, populista kihívással. Azon kívül van igazság abban, amikor a populisták azt mondják, hogy az EU nem működik jól. A legtanácsosabb az volna, hogy válaszként a liberálisok mindenütt mozgósítsák a demokratákat és kidolgozzák a saját javaslatukat a másik oldal által kifogásolt gondokra. Az sem árt, ha a két fél  jobban megismeri egymást. Meg kell szabadulni a ki nem mondott előítéletektől, közhelyektől.

https://www.politico.eu/article/europe-populism-viktor-orban-dont-blame-the-east/

Guardian

guardian.png

Az új, szélsőjobbos brazil elnök telefonon beszélt Orbán Viktorral és utána azt mondta, hogy a magyarok sokat szenvedtek a szocializmus alatt, így tudják, mi az a diktatúra, a braziloknak azonban fogalmuk sincs róla. A kijelentés azért váltott ki felháborodást és hitetlenkedést, mert Brazíliát két évtizeden át junták irányították. A Human Rights Watch illetékese leleplezőnek tartja, hogy Bolsonaro olyanoktól kér tanácsot, mint a jól ismert populista autokrata Orbán, de ha valakinek bármi kétsége van afelől, hogy mit élt át a latin-amerikai ország a katonai irányítás alatt, az csak gondoljon vissza az emberi jogok rendszerszintű megsértésére. Egy kormányjelentés négy éve azt állapította meg, hogy ez alatt az idő alatt több mint 400 volt a meggyilkoltak, illetve eltűntek száma. Cenzúrázták a sajtót és a kultúrát, sokan emigrációba kényszerültek.

Az államfőt, aki korábban a hadsereg századosa volt, megkérdezték Orbán keményen migrációs-ellenes lépéseiről, de a politikus azzal tért ki, hogy inkább a hazai helyzetről beszélne. Úgy véli, hiba volt meghozni tavaly a bevándorlási törvényt, mert az kinyitja a  határokat pl. a venezuelai menekültek előtt. Egy szakértő szerint Bolsonaro az olyan, tekintélyelvű vezetők által használt nyelvezetet veszi át, mint a magyar miniszterelnök, miközben az országban az idegen eredetű lakosság számaránya 1 % alatt marad. A lényeg az, hogy a külvilág veszedelmes, odahaza viszont kell egy erős vezető, aki megvéd a fenyegetésektől.

https://www.theguardian.com/world/2018/nov/20/jair-bolsonaro-says-brazilians-still-dont-know-what-dictatorship-is

NZZ

nzz.jpg

Amikor az osztrák kancellár fogadja Soros Györgyöt, akkor ott többről van szó, mint puszta munkalátogatásról. A szélsőjobbos összeesküvés elmélet híveinek szemében az emberbarát üzletember minden gonosz forrása, Kurz azonban elhatárolódik ezektől a köröktől, mert ilyen politikusok vannak a kormányában is. A vasárnap esti megbeszélésen a fő téma CEU költözése volt, miután a hivatalos magyar kampány elüldözte az egyetemet. Ám mivel Magyarországon és a szélsőjobboldali-konzervatív csoportok a világban másutt is ördögnek állítják be a milliárdost, az egyeztetés jelentősége megnőtt. Utána gyűlölködő üzenetek árasztották el a miniszterelnök twitter profilját, beleértve halálos fenyegetéseket is Soros ellen.  

Magyarország tudatosan él az antiszemita közhelyekkel, de ezt a ’globális elitnek’ vagy a migrációs politikának címzett szalonképes kritikába csomagolja. Soros egyre fontosabb szerepet tölt be ellenségképként szélsőséges körök számára, manapság elsősorban a nyílt társadalomról és a menekültek megsegítéséről vallott nézeteivel. Pedig a támogatás teljesen átlátható módon jut célba az alapítványain keresztül, minden más állítással ellentétben. Ellenfelei közé tartozik az amerikai elnök, valamint az izraeli kormányfő is, ám Magyarország az egyetlen állam, ahol a hivatalos politika rangjára emelkedett az ellene irányuló kampány. Ezt támasztotta alá, hogy az Orbán-kormány Sorossal igazolta Gruevszki teljesen zavaros kimenekítését.

Az lehet véletlen, hogy Kurz az incidens után ilyen röviddel fogadta a befektetőt, ám nyilvánvaló, hogy ily módon elhatárolódott a magyar propagandától, amelyet maga is megtapasztalt, miután szeptemberben közölte, hogy az Osztrák Néppárt a magyar kormány ellen szavaz az EP-ben. Ily módon egyértelmű csalódást okozott Orbánnak, mármint hogy a kancellár személyében nyugati szövetségest talál. A Magyar Idők le is vonta a következtetést: a politikust Soros tartja kézben.

https://www.nzz.ch/international/wenn-oesterreichs-kanzler-george-soros-empfaengt-ist-das-mehr-als-ein-arbeitsbesuch-ld.1437704

Die Pressedie_presse.jpg

A Soros Györggyel lezajlott megbeszélés után az osztrák tudományügyi miniszter örömét fejezte ki, hogy Bécsbe költözik a Közép-Európai Egyetem, merthogy azáltal csak erősödik Ausztriában a felsőoktatás. De hogy mi és hogyan valósul meg az áttelepülésből, az a magyarországi helyzet függvénye. A tavaly hozott törvénymódosítás nyilvánvaló támadás az iskola ellen. Noha az eleget tett az újonnan támasztott feltételeknek, az Orbán-kormány mégsem írja alá a New York Állammal kidolgozott egyezményt.

A jobboldali-nacionalista magyar vezetés ellenségének nyilvánította Sorost. Azzal vádolja, hogy tömegével akar Európába hozni migránsokat, ám a bírálók szerint az álláspont zsidóellenes felhangokkal tarkított antiszemita álláspontot takar. Amúgy elképesztő gyűlöletáradat és felfoghatatlan kommentárok sora özönlött Ausztriában a twitteren Kurz és a magyar pénzember vasárnapi tárgyalása után. Itt sem hiányzott a zsidóellenesség és az összeesküvés. Egyes posztok árulásnak minősítették az egyeztetést és pokolra kívánták Sorost, egyben a földkerekség legrosszabb ördögének minősítették. Mások csak simán lezsidózták.

https://diepresse.com/home/ausland/eu/5532673/Welle-von-Hasspostings-nach-Treffen-von-Kurz-mit-Soros?from=suche.intern.portal

Kurier

kurier.jpg

Nem gondolja, hogy létrejön bármiféle megállapodás a CEU és a magyar kormány között az egyik neves osztrák politológus. Anton Pelinka, aki 12 éven át tanított az egyetemen, úgy nyilatkozott, hogy az intézmény tartotta magát a játékszabályokhoz, egészen addig, amíg meg nem indult a példátlan hadjárat Soros György ellen. Az iskola azért létezik, mert azt a magyar hatóságokkal kötött megállapodás lehetővé tette. De azután Orbán megváltoztatta a feltételeket. A hatalom által emelt fő kifogásról, hogy az iskola egy magyar és egy amerikai diplomát ad ki egyszerre, a szakember azt mondja, hogy ez másutt is bevett szokás és inkább előnynek kellene venni, hiszen nem kell külön honosíttatni az okmányt az USÁ-ban. Megjegyezte, Bécs csak gazdagabb lesz azáltal, hogy odaköltöznek a professzorok és a diákok. Ez ajándék a városnak! Részben a tekintély, részben az adóbevételek miatt.

https://kurier.at/politik/ausland/fassmann-freut-sich-ueber-soros-uni-in-wien/400329105

Der Standard

der_standard.jpg

Paul Lendvai Talleyrandot idézi („Ez több, mint hiba – bűn!”) annak érzékeltetésére, mibe mászott bele Orbán Viktor Gruevszki szökésének aktív elősegítésével. Hiszen a bukott macedón kormányfő magyar diplomata autókon jutott el odáig, hogy Budapesten menedéket kérjen. Hogy a magyar miniszterelnököt mi vezérelte, arra megfelelő a hübrisz szó minden jelentése: alávaló arrogancia, túlzott magabiztosság, elbizakodottság. Ez mind áll Orbán eljárásmódjára. Az azonban még nem világos, hogy a macedón politikus a végén kocsival, vagy netán a magyar vezető által gyakran használt repülőgépen érkezett célba.

Orbán és Gruevszki közeli barátok, Putyin bizalmasai. A magyar politikus és az orosz kormány is ellenzi Macedónia névváltoztatását, ami megnyitná az utat az ország EU- és NATO-tagsága előtt. Mivel a Fidesz uralmát semmi sem veszélyezteti Magyarországon, a kormányfő a mostani, igen kényes ügyben is azt csinál, amit jónak lát. De azért ide kívánkozik Talleyrand nevezetes mondása.

https://derstandard.at/2000091741670/Viktor-Orbans-Fehler

Facebook Comments