Ehelyett a bőrét próbálja menteni. Hatalmas érvágás ez a főpolgármesternek, még nagyobb kár Budapestnek.
A múlt héten a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felbontotta az elektronikus jegyrendszer kifejlesztésére, kialakítására és próbaidős üzemeltetésére kötött gigaszerződést. 13 évig birkóztak vele és 36 milliárd forintot költöttek rá.
Összehasonlításképp: Párizsban már a hatvanas években sikerült bevezetni az elektronikus alapú jegyrendszert. De nem kell olyan messzire menünk: Prágában is lehet appon venni jegyet, online intézni az egész bérletvásárlást és elég az ellenőrnek a bankkártyát megmutatni.
Budapesten ezzel ellentétben 36-39 milliárd forintnál is több becsült összértékű projekt a múlt héten összeomlott. Először Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes igyekezett kimosdatni magát és főnökét a felelősség alól és leszögezte:
“a problémákról se Tarlós István főpolgármesternek, se nekem nem voltak információim” (…)
“A Fővárost anyagi kár nem érte.”
Mindez persze nettó hazugság:
- nem tudni, hogyan szerzi vissza a főváros a befektetett pénzt és
- nem tudni, hogyan fizeti vissza az EDBR-től a felvett milliárdos hitelt.
Bagdy Gábor ráadásul főpolgármester-helyettesként azzal bízták meg, hogy a főváros pénzügyi felelőseként letárgyalja a főváros és a BKK részéről a mintegy 17 milliárdos EBRD-hitel felvételét. Tehát vagy abszolút alkalmatlan a pozíciója betöltésére (ha nem tudott a projekt bedőléséről), vagy hazudott. Egyik se túl hízelgő.
Tarlós István szintén válságkommunikációba kezdett. Mondanivalójának két főbb pontja volt:
- nem érte kár Budapestet;
- mindenről a BKK tehet, amit meg fog szűntetni, illetve leváltja a BKK főnökét.
Félig-meddig ismerte el csak a felelősségét: Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest és őt olyan vád érte, amely szerint nem igaz, hogy nem tudtak a problémáról. Mint mondta,
“természetesen ez úgy nem igaz, hogy sejtelmünk sem volt arról, hogy ez a projekt akadozik”.
Vagyis félforgról elismerte: tudott az egészről.
Elég furcsa is lett volna, ha a 2004-ben (!) indult 39 milliárdos (!) projektnél 2018-ban a főpolgármester nem sejtette volna, hogy akadozik. Egy hónapja nyilatkozta az Indexnek, hogy elégedetlen a BKK-val, a társaságot ebben a formájában megszünteti, ha újraválasztják a budapestiek. Az e-jegyrendszerről az alábbiakat mondta Tarlós a lapnak:
A 2014-es választások előtt kötöttek egy hiányosnak mondott szerződést, és 2014 után a projektet a jelenlegi BKK-vezetés is rosszul menedzselte. Ezen nincs mit szépíteni.
A 444 egyik összefoglaló cikkéből is kiderül, hogy a projekttel kapcsolatban folyamatos volt a kommunikáció a megbízott cég vezetése és a főváros vezetése között. Vagyis, kis racionális gondolkodással, politikai felelősségérzettel meg lehetett jósolni, hogy rossz vége lesz az egésznek.
A rendszer megálmodója és kezdetekben felügyelője Vitézy Dávid volt, de miután Tarlós István megvált tőle, Dabóczi Kálmán új BKK-vezér igazgatta a projektetet – Tarlós őt váltotta le, amolyan vezéráldozatként.
A jelek szerint az idősödő főpolgármester és a német kivitelező együtt döntötték be a projektet.
Tarlós nem buta. Tudta, hogy Orbán mögötte áll, bármi történjen is. Vagyis, ezt is megfogja úszni. Elege lett a BKK-ból, de nem szüntethette meg (idáig), hiszen a vállaltnak volt szerződése a kivitelezővel. Látta, hogy ez egész konstrukció rossz: a 444 megírta: a megrendelő BKK olyan szerződést kötött a fővállalkozóval, ami egyáltalán nem védte a megrendelő BKK érdekeit. A szerződésbontás előtt az utolsó pont az volt, hogy a Schiedt & Bachmann nem hosszabbította meg a bankgaranciát, innentől kezdve a BKK nem tudta azt lehívni a német cég nem teljesítése esetén sem.
Mindez arra utal, hogy a németeknek is érdemesebb volt kiszállnia a buliból, hiszen nem teljesítés esetén a BKK kezében már semmi sem volt, hogy behajtsa a kivitelezőtől a megrendelt eszközöket, technológiát.
Így találkozott a főpolgármester és a cég érdeke, ezért jött el a pillanat, amikor mindketten fel tudták adni a játszmát. Igaz, ebben mi, budapestiek húztuk a rövidebbet: a 444 számításai szerint 11 milliárd forint ment el idáig a projekt költségeire, amit már biztosan kifizetett a főváros és még nincs vége: mert a bedőlt projekt után is még ki kell mennie pénzeknek. Így a végösszeg 15 milliárdnál állhat meg.
(A 444 részletesen bemutatta a projektet, az összes buktatóval együtt, és arra is rámutatott, hogy egészen előnytelen konstrukcióban, referenciával nem rendelkező céggel próbálta meg Budapest kifejleszteni az akkor még sehol a világon nem működő, azonosító alapú, high-tech rendszert. Az már csak hab volt a tortán, hogy elkészülése esetén sem oldotta volna meg a budapesti jegyproblémát, hiszen a Volánbuszokon és a MÁV vonalain nem is működött volna teljesen.)
Nyugati, sokat szidott liberális demokráciában a főpolgármester ilyenkor lemond, vagy legalább bejelenti, hogy nem indul tovább. Magyarországon azonban Orbán Viktor (a Fidesz, az állam) már eldöntötte, hogy Tarlós maradjon, ezért Tarlós marad. Akkor is, ha kiderült, hogy hazudott, akkor is, ha kiderült, hogy gondatlanul kezelte a rábízott vagyont. akkor is, ha arra következtethetünk, hogy ő is jó szívvel szabadult meg az e-jegyrendszer projektjétől, mert személyi (ego) problémái voltak a BKK-val. 15 milliárd pedig nem volt sok Tarlós Istvánnak. Hiszen a budapestiek úgyis újraválasztják.