Az ellenzék atombombát várt a választások előtt Simicskától – de mint kiderült, jóval korábban már megkapta, amit a bukott oligarcha csak adni tudott: lassan ölő mérget: O1G!

A Fidesz – igaz, nem most – óvodás mondokává silányította a politikai kommunikációt. Valahogy így:

Ha kávé keserű,

ha mártás savanyú,

csak egy szót kiáltok,

csak annyit, hogy: Soros!

 

Soros! Soros! Soros!

hangzik este-reggel,

jaj de sok baj is van

ilyen rossz gyerekkel.

 

Soros! Soros! Soros!

most is kiabálom.

Most semmi baj nincsen,

mégis meg nem állom.

 

Ennyike.

Persze lehet – és szokták is – ezt cizellálni, olyformán, hogy: Soros-bérenc, Soros-szervezet, Soros-ügynök, sorosmigránssimogató, stb…

És szemmel láthatóan működik. A második kétharmadot hozta a Fidesznek a nem létező ellenséggel vívott virtuális háború.

Az ellenzék mindeddig képtelen volt levetkőzni a cizellált kommunikáció kényszerképzetét. “A Fidesz lebontja a demokratikus államrend alapjait jelentő… blablabla …. zzzzz  zzzz zzzz” – hasonló szövegekkel tele a padlás. Azonban most – nem most, hanem 2015 február 6-án – az összellenzék megkapta azt a kulcsmondatot, amely most feltört a kollektív tudattalanból. “

Ennyi kell: alany, állítmány. Vizuálisan tökéletesen megjeleníthető, az üzenete pedig faék egyszerűségű. Mindemellett megtestesíti az ellenzéki nemzeti minimumot. Nincs az az ellenzéki párt, amely ezzel nem ért egyet. Aki vitatja az O1G állítását – szíve joga –, nem ellenzéki. A kör bezárult.

Csak most nem szabad finnyásnak lenni! Az O1G országhódító karrierje csak most kezdődik – ha kezdődik.

Ha az ellenzéknek lenne egy csöpp esze is, már 2019 májusában, az EP választáson, de legkésőbb az őszi, önkormányzati voksolásnál O1G nevű listán indítaná a közös jelöltjeit.