- Magyarország a tüntetésekkel visszaszerzi nemzetköz becsületét, már látni, hogy a király meztelen, az udvar pedig sebezhető;
- Orbán Viktornak továbbra is a bajkeverésen jár az esze, ajánlatos, hogy az EU és a NATO minden eddiginél éberebb legyen, az emberek pedig igenis vonuljanak ki az utcára, amint azt látják, hogy országukban rosszabbra fordulnak a dolgok;
- Az Auróra, mint az államhatalom esküdt ellensége.
A magyarországi tüntetések azt tanúsítják, hogy az ország több mint a tekintélyelvű kormány. Amikor a magyar helyzetről esik szó, Nyugaton a legtöbbször az jut az emberek eszébe: rezsim, jobbratolódás, elnyomás, sőt diktatúra. A jelentések elsősorban a negatív fejleményekre összpontosítanak, tehát arra, ami aggodalmat kelt. Márpedig rossz dologból sok van Orbán Viktor földjén. Főként ott, ahol a kormány megpróbálja leépíteni a jogállamot. Csakhogy ez a fajta megközelítés odavezet, hogy a távolból már nem látni azt, ami reményt nyújt. Pedig a hónap közepe óta tízezrek vonulnak az utcára. A túlmunka szabályozásából valóban főként a német cégnek húznak hasznot, ahogyan azt Szíjjártó Péter elismerte. Merthogy olcsón tudnak termeltetni. Csupán a munkavállaló jár rosszul. A tiltakozók ellen a hatalom minden lehetséges eszközt bevet. Az állami média árulónak állítja be az ellenzéket.
Ám egyáltalán nem lehet egységes ellenzéki mozgalomról beszélni, a paletta a szélsőjobbtól egészen a baloldalig terjed. De itt is az nyilvánul meg, hogy az emberek dühösen reagálnak egy szociális kérdésre. Annak idején a Fidesz hatalmasságai keltek fel a kommunista diktatúra ellen, most ugyanők ütköznek ellenállásba – ellentmondásos politikájuk miatt, éspedig nem először. Orbán pár éve ejtette az internetadót. A megmozdulásokat mégsem lehet magától értetődőnek venni, mivel az eltelt 3 évben még élesebb lett az elnyomás. Bárki szólal meg, a kormány úgy állítja be, hogy a bírálat árulás a hazával szemben. Meg hogy azt Soros megbízásából Brüsszel ösztökéli. A cél pedig a migráció elősegítése volna. Aki mégis tüntet, az sokat kockáztat – a demokráciáért. Ezért fontos kimondani, hogy Magyarország nem csupán az autoriter hatalmat jelenti, létezik harcos ellenzék. Aki ezt nem veszi észre vagy elfelejti, az Orbánnak tesz nagy szívességet.
Orbán Viktor a megmozdulások és a több mint 50 letartóztatás ellenére továbbra is meglehetősen népszerű, főleg vidéken. Megfigyelők azonban a kormányfő magabiztos karácsonyi nyilatkozata ellenére arra figyelmeztetnek, hogy a közösségi média megtörheti a hatalmát. Egy névtelenséget kérő korábbi magyar tisztségviselő úgy értékelte, hogy kiderült: a király meztelen és az udvar sebezhető, amivel a legutóbbi viharos parlamenti ülésre utalt. A Facebookon sugárzott képek egy megrendült és önbizalomnak híján levő miniszterelnököt mutattak. A következő nagyszabású demonstrációt a jövő hónap elejére tervezik, és szó van általános sztrájkról is. Ez azonban kemény dió, mert a szakszervezetek viszonylag gyengék és sok szállal kapcsolódnak a Fideszhez.
Az anyag megszólaltatja Szél Bernadettet, akin még mindig látszanak annak a jelei, hogy szó szerint kihajították az állami tévé székházából. Azt mondta, ilyen még nem történt az elmúlt 28 évben, mármint hogy a rendőrség nem volt hajlandó segíteni a parlamenti képviselőknek, vagyis nem a nép oldalán állt. A cikk idézi Donáth Annát, a Momentum alelnökét, aki történetesen az egyik 56-os hős unokája, és aki azt nyomatékosította a múlt pénteki megmozduláson, hogy 2019 az ellenállás éve lesz. A részvevők nagy része fiatal volt, és nekik egyre inkább elegük van Orbán Viktorból.
A magyar lakosság öregszik és száma egyre csökken, a kormány azonban továbbra is elveti a bevándorlást. Orbán Viktor inkább a családok támogatásával igyekszik megállítani a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Egy anyára statisztikailag kevesebb, mint másfél gyerek jut, így 1980 óta folyamatosan kisebb és kisebb a lakosság létszáma. A pár napja véget ért családügyi konzultációt az egyik érintett, egy kétgyermekes anyuka az ablakon kidobott pénznek tartja, mert úgy gondolja, hogy az csakis a Fidesz-híveknek szólt. Olyannyira, hogy a kérdőívet odaadta a kicsiknek, legyen min rajzolniuk. Ezzel szemben azt mondja, hogy a bölcsődékben katasztrofális a helyhiány. A magyar állam azonban igen nagyvonalú a családokkal szemben.
Melegh Attila, a KSH munkatársa arra figyelmeztet, hogy ha marad a halálozások jelenlegi üteme, akkor a lakosság száma 2070-re 6-8 millióra esik vissza. Csakhogy mivel mind kevesebb nő van szülőképes korban, nem lehet várni, hogy megugrik a születések száma. Ráadásul a mortalitás magasabb, mint az többi uniós országban és akkor még nem említettük a nagyarányú kivándorlást. Úgy becsülik, hogy 2010 óta 600 ezer ember hagyta el az országot. Ez pedig komolyan veszélyezteti a nyugdíjak kifizetését, valamint a szociális biztonságot. A demográfus azt mondja, hogy a társadalmi juttatások hatása kedvező, illetve, negatív volna, ha leállna, ahogyan az 1995-ben egy neoliberális fordulat során történt. És a magyarok félnek, mert az emberek a globalizáció kellős közepén mennek el, és ez elég ahhoz, hogy fenntartsa a nacionalizmust.
Olaszország, Lengyelország, Magyarország. Az újság ezt a három államot említi annak érzékeltetésére, milyen kaotikus volt a búcsúzó év az európai közösség számára. A jó az egészben csak az, hogy a legrosszabb soha sem biztos. Mert az még csak elmegy, hogy populisták kormányoznak Magyarországon vagy Csehországban, de hogy már az unió egyik alapító tagállamában is, nos, ez már nagy válságot tükröz a földrészen. A különös olasz koalíció az elején igencsak akadékoskodott a menekültek ügyében, de azután a dolgok Brüsszel javára fordultak, mert a pénzpiacok hatására Róma a végén beadta a derekát a költségvetés ügyében. Így nem lesznek szankciók, az EU pedig jobban oda tud figyelni más kényes témákra. Jelen állás szerint hasonló a végkimenetel Lengyelország esetében is. Itt a bírák kényszernyugdíjazása kapcsán az Európai Bíróság segített be.
Magyarországon Orbán Viktor az év végén kénytelen új típusú tiltakozással szembenézni. A mozgalom átfogja a teljes ellenzéket, amit a rabszolga törvény váltott ki. Ez esetben Brüsszeltől nem várható semmiféle nagy dobás, a Bizottság idáig inkább kímélte az illiberalizmus prókátorát. A hangadó az Európai Néppárt, amely továbbra is eltűri soraiban a magyar miniszterelnököt. Ám a magyar példa igazolja, hogy a populista nyomulás nem okvetlenül sorsszerű. De még jobb volna, ha az EU határozott álláspontot tudna elfogadni és azt képviselné is, mert akkor olyan kompromisszumra juthat, amivel megmenti az arcát és fenntartja a közösségi jog szellemét. Még messze vagyunk attól, hogy a populista elméletek kiütéses vereséget szenvedjenek, viszont ennyire már volnánk.
Az évértékelő szerint leginkább a rossz kormányzás jellemezte 2018-at, emberemlékezet óta nem nyújtottak ilyen rossz teljesítményt a világ vezetői, még diktátorok is megbotlottak. A listát Trump vezeti, aki már nemigen tudja mivel meggyőzni az amerikaiakat, hogy két éve jól választottak. Újabban embert sem nagyon talál az adminisztráció kulcsposztjaira. De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy mekkora károkat okozott annak a szerepnek, amelyet az Egyesült Államok töltött be a nemzetközi politikában. Csaknem ennyire siralmas, amit a brit kormány művelt, hogy elkerülje az egyetlen érdemleges opciót, az új népszavazást a kilépésről.
Macron tavaly még a nyugati világ nagy reménységének számított, mára már nem győz visszavonulni a sárga mellényesek elitellenes lázadásának hatására. Merkel szinte az egész évet azzal töltötte, hogy kezelje az ellene kirobbant nyílt lázadást az uniópártokon belül. Szavatolni tudta a stabilitást az országban, de az sok német szemében inkább stagnálásnak látszik. De cseppet sem jobb a kép az olaszoknál, spanyoloknál, svédeknél, litvánoknál és a belgáknál sem.
Nem volt ez jó év az erős emberek, illetve a hibrid rendszerek számára sem, ideértve többek közt Putyint, Erdogant és a szaúdi koronaherceget is. Orbán Viktor a jelek szerint túlterpeszkedett, amikor megpróbálta még inkább megszilárdítani hatalmát a sajtóban és a túlórák szabályozásával. Az utóbbi 8 év legmakacsabb tiltakozó hullámával néz szembe és kénytelen volt erőszakot alkalmazni a tüntetők ellen. A hibára hajlamos vezetők miatt a széttöredezett világban még nagyobb a konfliktus lehetősége, mindenféle értelemben. Ma már teljesen normális, hogy nincs elég hozzáértő, tisztafejű, nagyképűségtől mentes vezető. Úgy hogy az embereknek ajánlatos ébereknek lenniük és gyorsan barikádra kelniük, ha egy országban tűrhetetlenül romlik a helyzet.
A lap úgy látja, hogy Putyin nagyobb veszélyt jelent, mint a populizmus. A világ mozgalmas időket él át, napjainkban a legjellemzőbb a Brexit és Trump. Nem a kiszámíthatatlanságuk miatt, hanem mert jól illusztrálják, hogy szétesőben van a szabályokra épülő nemzetközi rendszer. Ez a populista kihívás mutatkozott meg a sárga mellényesek gyakran erőszakos demonstrációiban. Az elitellenes mozgalom kiváltó oka a globalizáció elutasítása. Ehhez járult még a bevándorlás és a multikulturalizmus okozta nyugtalanság a németeknél, magyaroknál és lengyeleknél. Így a reakciók ott is hasonlóak voltak. Törökországban, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken pedig erős embereket segítettek hatalomra. Az egészre ráerősített a 24 órás hírfolyam és a közösségi média, amelyet pl. Oroszország képes manipulálni.
De azért a kilátások mégsem annyira rosszak. Európa már sokkal rosszabbat is átélt, amikor kettéosztotta a Vasfüggöny. Most a fenyegető Oroszországra, a felemelkedő Kínára és a csapkodó USÁ-ra kell összpontosítania. Ugyanakkor az orosz elnök kénye-kedve szerint emelheti a tétet, ha betör Ukrajnába, de közben kóstolgatja a nyugati védelmet is, amikor kíbertámadásokat indít és beavatkozik a Baltikumban, illetve a Balkánon. Arról nem is beszélve, amikor megmérgezi az ellenfeleket. Szóval jövőre a Nato-nak és az EU-nak még inkább résen kell lennie, mint idáig bármikor.
Az osztrák uniós elnökséget legjobb esetben is csupán úgy lehet értékelni, hogy Ausztria átvészelte a dolgot – hangsúlyozza az elemzés. Kurz kancellár két fontos területen is kudarcot vallott, és ennek nem csupán az az oka, hogy viharos időket élünk, lásd a Brexit körüli zűrzavart, az ámokfutással felérő olasz költségvetést, valamint Magyarországon a száguldó orbánizmust. A felelősség az osztrák kormányt terheli, amely túl magasra tette a lécet, hogy azután összegörnyedve átbújjon alatta. A mottó az volt, mindenek előtt a migrációra kihegyezve: Európa, amely megvéd. Ez pedig a bécsi olvasatban bezárkózást jelent, csak éppen megfeneklett a hozzákapcsolódó kép zászlóhajó: ti. hogy a földrészen kívül hozzanak létre gyűjtőtáborokat a menekültek számára, illetve gyorsan erősítsék meg a külső védelmet.
De a mélypont az, hogy Ausztria elutasította az ENSZ migrációs csomagját. Az ország, Kurz ígéretével ellentétben, nem hogy hídépítő lett volna, hanem megosztónak bizonyult. Hagyta, hogy a belpolitikai populizmus az uniós szerep fölé nőjön. Példáján más európai államok is felbátorodtak, emiatt a végén az EU megint csak belemerült a civakodásba. Románia ily módon nehéz csomagot vesz át, ráadásul az országot belső válságok sújtják. És ez nem jó előjel a földrész számára. Mindazonáltal az osztrákoktól eltérően olyan kiinduló pontot jelent, amelyet alapul véve a románok nemigen maradhatnak el az elvárásokhoz képest.
Az amerikai hírtévé hosszú riportban mutatja be, miként lett a magyar állam ellensége a 8. kerületben lévő Auróra közösségi központ. A létesítmény, amelynek helységeit több NGO is bérli, a túlélésért küzd a szélsőjobbos támadások, a rendőri razziák és az önkormányzat lépései miatt. A Fidesz április óta egyre erősödő bírálatok célpontja az USA, illetve az EU részéről, miután lecsap a demokratikus intézményekre, valamint a civil társadalomra. Bírálók szerint az orbáni illiberalizmusban már szinte rutinnak számít, hogy jogi lépésekkel, bűnügyi vizsgálatokkal és rágalomhadjáratokkal próbálnak lehetetlenné tenni civil szervezeteket. Az Auróra gazdái azt mondják, ők ezt a saját bőrükön tapasztalták meg, mivel meghirdetett céljuk, hogy biztonságos környezetet teremtsenek a civilek számára. A hatalom pedig – mutat rá Schönberger Ádám, a Marom zsidó szervezet vezetője – nem szereti az olyan értékeket, mint a szociális befogadás, vagy ha valaki a civil társadalmat építi és az emberi jogokért küzd.
Az épület egy osztrák tulajdonában van, de a centrum kap némi támogatást a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól is. Ez utóbbi körülmény aligha teszi népszerűbbé az Aurórát az Orbán-kormány szemében. Hunyadi Bulcsú a Political Capitaltől úgy érzékelteti a helyzetet, hogy aki bírálni meri a hivatalos politikát, vagy felszólal a korrupció, illetve a jogsértések ellen, azt gyakorta Soros-ügynökként bélyegzik meg. Mint megjegyzi, Magyarország az utóbbi 8 évben központosított állam lett, egyetlen párt uralja szinte az egész közszférát. Schönberger hozzáteszi, hogy a hatóságok igyekeznek elszigetelni a nemszeretem NGO-kat. És a Soros elleni kampány eljutott az önkormányzatok szintjére is.