- A nacionalizmusról a történelemből tudni, hogy az előbb-utóbb háborúhoz vezet, ezért jó volna visszaszorítani a mai Európában – mondta Elmar Brok;
- Ha a hagyományos nagy pártok nem tudják meggyőzni az embereket, főként a középrétegeket, hogy kézben tartják a bevándorlást, akkor hamar a valódi szörnyetegek vehetik át az EU irányítását;
- Orbán Viktor nem hajlandó visszakozni a rabszolga törvény ügyében és migránsokkal sem kívánja enyhíteni a krónikus munkaerő hiányt, amibe nem fog belebukni, de a tiltakozás mutatja, hogy még az ő hatalma sem korlátlan.
FAZ
Éles bírálták a román jogállamiság megsértését Strasbourgban, Bukarest azonban visszautasítja a kifogásokat. A tegnapi vitában több frakció, így a konzervatívok, a liberálisok és az zöldek szóvivői is erősen nehezményezték, hogy a román kormány látja el az EU soros elnöki teendőit, ám eközben semmibe veszi a demokratikus alapelveket. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a koalíciós kabinet nem jár el határozottan a korrupció ellen, sőt amnesztiát tervez. Ezt előzőleg már a Velencei Bizottság is szóvá tette.
Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy Románia – Magyarország és Lengyelország után a 3. tag, amelyet a jogállami eljárás fenyeget. Kijelentette, hogy a román fél egyetlen ígéretét sem váltotta valóra, mármint hogy átdolgozza a vitatott törvénytervezetet. A miniszterelnök asszony úgy reagált, hogy az unió kettős mércét alkalmaz, de náluk sok minden másként van, mint a többi tagállamban. Ám senki se avatkozzon bele a belügyeikbe. A szociáldemokrata csoport első emberének pedig azt válaszolta, hogy tartja magát a jogállamhoz és az emberi jogokhoz. Egyébiránt Dancila állást foglalt az erős és egységes Európa mellett.
A német kereszténydemokraták legtekintélyesebb EP-képviselője óv a nacionalizmustól, mert az háborúhoz vezethet. Elmar Brok, aki csaknem 40 éve dolgozik Strasbourgban, úgy látja, hogy a populisták az egész Európai tervet veszélyeztetik, pedig a nagy kérdéseknél, mint pl. a klímaváltozás, a nemzetállamok egymaguk nemigen tudnak semmit sem tenni. Csak a rombolásban értenek egyet. Tönkre akarják tenni az egységes piacot, az Erasmus-programot, az államközi kapcsolatokat, a népek egyetértését. És emlékezni kell arra a történelemből, hogy mindez egyszer már hová vezetett. Szerencsére a mai fiatalok látják, mennyire fontos az EU. A konzervatív politikus attól ugyanakkor nem tart, hogy Olaszország is ki akarna lépni a szervezetből, mert Brüsszel védernyője nélkül összeomlana a piacokon, és szüksége van a segítségre a migráció miatt is. De az Európa-barát erők nyerték legutóbb a helyi választásokat Lengyelországban. A Brexit egyébként is riasztóan hat.
Brok bizonyos vonatkozásban egyetért Orbán Viktorral abban, hogy az EP-választás a migrációs politikáról szól majd. De azért kell küzdeni, hogy azok a pártok győzzenek, amelyek a jelenség okait igyekeznek felszámolni és a nem a szimpla bezárkózást forszírozzák. Továbbá beszélni kell arról, hogy mostanában havonta 91 százalékkal kevesebb menekült érkezik, mint 2015-ben. A Törökországgal kötött egyezmény megtörte a beáramlást. Ugyanakkor el kell érni, hogy igazságosan elosszák a tagállamok között mindazokat, akik már bejutottak. Ezért is jól kell szerepelniük májusban a mérsékelt erőknek.
The Times
1. A kommentár azt jósolja, hogy földrengésszerű jobbratolódást hoznak a májusi európai választások, olyan mértékben törnek majd előre a populista pártok. Ily módon érdemi befolyáshoz jutnak Brüsszelben és aláássák az unió intézményeit, vagyis belülről rendítik meg az EU-t. Ennélfogva ez lesz a legnagyobb megrázkódtatás a migránsválság óta. Ezek az erők összefognak, Olaszországtól Lengyelországig, Magyarországtól Franciaországig, így alapvetően meg tudják változtatni a közös politika irányát. A cikk, amelyhez Orbán, Kaczynski és Salvini fényképe szolgál illusztrációként, rámutat, hogy a bevándorlás-ellenes fellépés máris felforgatta a Néppártot. A magyar miniszterelnök azt várja, hogy a konzervatívok elkerülhetetlenül menetelnek jobb felé és össze kell állniuk az olasz Ligával. Merthogy az új választóvonal a migráció hívei és ellenfelei között húzódik majd.
De nem csak arról van szó, hogy a bevándorlás párti szélsőjobb tart a hatalom irányába. Az olasz 5 Csillag vezére egy másik szövetségen dolgozik a populistákkal, köztük a francia sárga mellényesekkel, valamint rendszerellenes lengyel, horvát és finn mozgalmakkal. Franciaországban Le Pen rendre jobban szerepel a közvélemény kutatásokban, mint Macron. A német AfD fej fej mellett halad a szociáldemokratákkal, közben az ország uniós kilépését feszegeti arra az esetre, ha nem lesznek alapvető reformok az EU-ban. Az EPP hagyományos pártjainak válsága hatalmi vákuumot eredményezett, és ebbe a térbe várhatóan az euroszkeptikusok nyomulnak be.
Ha elsősorban Orbán és Salvini egyesül, az még inkább afelé taszítja az uniót, hogy valóságos erőd legyen a bevándorlással szemben. A jelenlegi felmérések szerint ha a Fidesz 24 helyet szerez Strasbourgban és ezek a képviselők a populistákkal együtt voksolnak, akkor igencsak megnehezül a munka a Parlamentben. Az új tömb keményen megszorongathatja a konzervatívokat, szociáldemokratákat és liberálisokat. Előreláthatólag kihat majd a Bizottság tevékenységére is, mert az olasz, lengyel, magyar és osztrák kormány alighanem olyan biztosokat küld majd, akik az ő elképzelését képviselik. Emiatt azután az egész EU működése megrendülhet.
2. Az elemzés arra figyelmeztet, hogy a centrista európai erőknek hiteles tervet kell felmutatniuk a külső határok ellenőrzésére, ha meg akarják akadályozni a szélsőjobb felemelkedését. Az írás úgy látja, hogy hiába okos, érzékeny és mérsékelt Macron, népszerűsége messze elmarad attól, amit a tudatlan szájhős, Trump fel tud mutatni, de hát utóbbi korunk legtehetségesebb politikai kommunikátora. És kitalálta a falat, amelyet hívei megértenek, támogatnak és tényleges megoldásnak tartanak. És úgy vélik, hogy lám, egy politikus, aki megtartja az ígéretét. No, mármost, ha az EU le akarja győzni a populistákat, akkor tanulnia kell az elnöktől. Merthogy a szélsőjobb tud mutatni olyan modelleket a gyakorlatban, amelyek a jelek szerint működnek. Mármint a támogatók szemében, mert egyébként nem.
Salvini, Orbán és Trump állandóan magas hőfokon tartja rendszerét azáltal, hogy folyton összeesküvéseket harsog, vagyis hogy bizonyos körök le akarják rohanni az országot. Úgy látszik, mintha ellenőrzés alatt tartanák a határokat, vagy legalábbis kísérleteznek azzal, lásd az USÁ-t. A bevándorlás egész Európában téma, ám az európai vezetők igyekeznek ködösíteni, ellenben a populisták az amerikai forgatókönyv legelső pontját követik, és kimondják, hogy bizony, a migráció probléma. Macronnak, Merkelnek szembe kell néznie azzal, hogy a közfelfogás szerint Európa immár nem tudja ellenőrizni, kik lépnek a földrészre. Így ez lesz egy sor választás fő témája. Továbbá el kell fogadniuk, hogy a kvóta nem jelent kiutat. Az inkább annak beismerése, hogy az EU vereséget szenvedett és valójában a jelenséggel foglalkozik, semmint az okkal.
A nagy kérdés, hogy hová tegye Európa a menedéket kérő embereket. Szét lehet osztani őket, de ez csak a szélsőjobb malmára hajtja a vizet. Kell egy hely Európán kívül, ahová át lehet irányítani az érkező tömegeket. Vagyis a földrészen az lenne voltaképpen a fal, ha az EU vissza tudná szerezni a dolgok irányítását a migráció ügyében. Ha valaki ezt a változatot javasolja, attól még nem populista vagy náci. Itt a politikai közepet kell megnyerni, és ha nem sikerül, akkor a végén az igazi szörnyetegek kerülnek hatalomra. Hiszen az emberek azt látják, hogy őrületes sebességgel változik a társadalmuk és a kormány tehetetlennek tűnik. A szélsőjobb ellen Trump taktikájával kell harcolni.
Izraeli szakemberek máris hozzáláttak, hogy feltérképezzék a Duna medrét Budapesten, mivel a két belügyminiszter megállapodott, hogy a búvárok felkutatják azoknak a zsidóknak a maradványait, akiket a háború végén a nyilasok öltek a folyóba. A Yad Vashem szerint több ezer ember esett áldozatul a sortüzeknek. Pintér Sándor a hétfői tárgyaláson vállalta, hogy felszerelést ad az önkénteseknek, akik az izraeli politikusokkal együtt érkeztek az országba. Az egység tagjai most hangradarral vizsgálják át a területet az egyik híd közelében, mert ott pár éve csontok kerültek elő. Vezetőjük, Ilan Berkovics magyar származású. A költségeket több mint egymillió euróra becsülik. Azt viszont még nem tudni, hogy ha eredményre jutnak, hol temetik el maradványokat. A jelentés hozzáteszi, hogy magyar zsidók aggályaikat hangoztatják Orbán Viktor jobboldali nacionalizmusa miatt, miután a kormányfő dicséri Horthyt, Hitler szövetségesét, Soros Györgyöt pedig felhasználta a bevándorlás elleni hadjáratban.
A magyar dolgozók annak a politikának az áldozatai, amely korlátozza a migrációt, ugyanakkor a széleskörű tiltakozás azt jelzi, hogy lehetnek korlátai a szélsőjobbos Orbán Viktor hatalmának. Mindenesetre a miniszterelnök némiképp szorult helyzetbe került: a gazdaság kedvező helyzete támaszt nyújtott neki, hogy fellépjen mindazok ellen, akik elutasítják a demokratikus intézmények meggyengítését, a bevándorlás-ellenes retorikát. Ám ugyanez a fellendülés, ami együtt jár a munkaerő hiánnyal, váratlanul egyesíti az ellenzéket vele szemben. A magyarok továbbra is tömegesen hagyják el az országot, már a munkaképes lakosság 9 százaléka távozott. Az állapotokat csak súlyosbítja, hogy a hatalom nem enged be külföldieket a hiány pótlására. És minderre csak rátett egy lapáttal a rabszolga törvény.
Válaszul széles körű tiltakozás robbant ki. Lehet, hogy Orbán nem bukik bele, de 2010 óta ez a legnagyobb méretű tömegmozgalom vele szemben. Márpedig ennek jelentősége túlmegy a határon. A miniszterelnök modellül szolgál a világ nacionalistái számára a migráció ügyében. A kormány szerint a tüntetések mögött külső tényezők vannak. A rabszolga törvény ugyanakkor megtörte a lendületet, amivel a Fidesz átalakítja a rendszert, egyben arra is rávilágít, hogy a kormányfő hajthatatlan a bevándorlás kérdésében. Azt is látni, hogy nincs sok eszköze a munkaerőínség enyhítésére. Ám veszélyes stratégia, hogy Orbán a gazdasági növekedéssel igyekszik elhárítani az ellenzéki kritikát. Hiszen az átlagbér még mindig csupán az osztrák szint felét éri el. Hadházy Ákos úgy fogalmaz, hogy a munkaerőpiac csak az egyik kártyavár és bizonyosan össze fog omlani. Mert az alacsony keresetek miatt folytatódik az elvándorlás.
Ezzel szemben Lengyelország a hivatalos nyilatkozatok dacára vendégmunkások százezreinek adott munkavállalási engedélyt. Orbán számára azonban a bevándorlás-ellenes kiállás az egyik politikai adut jelenti. Nem adja jelét, hogy meghátrálna. A kormány szóvivője nemrégiben megint csak Sorost okolta a bajokért.
Bármennyire is hihetetlen, de a magyar rendőrség rokonszenvez mindazokkal, akik az Orbán-kormány ellen tüntetnek a rabszolga törvény miatt. Készül az országos sztrájk, szombaton pedig sok helyütt tüntetések lesznek. A Független Rendőrszakszervezet kinyilvánította támogatását a munkabeszüntetés iránt, noha a rendőröket nem érinti a túlmunka idejének megemelése, de nekik is sok bajuk van a hatalommal. Pongó Géza, az érdekképviselet főtitkára úgy nyilatkozott a portálnak, hogy a karhatalom képviselői 2011 óta több mint 40 ezer órát túlóráztak, ami már árt a lelki és fizikai egészségüknek. Ehelyett inkább arra volna szükség, hogy tisztességes bért keressenek, napi 8 órában. Egyébiránt amikor ennyit vannak távol az otthonuktól, akkor nem képesek sem pihenni, sem gyereket nevelni, ami pedig a NER kinyilvánított célja. A rendőrök nem sztrájkolhatnak, de a szakszervezet arra készül, hogy jelen lesz a hétvégi tiltakozásokon.
Jó egy hónap múlva lesz Budapesten a bírósági tárgyalás, amelynek eredményeként az Esterházy-család osztrák ága szeretné visszakapni azt a több mint 260 műtárgyat, amelyet még a Tanácsköztársaság idején a família fraknói kastélyában foglaltak le és hoztak Budapestre. Persze, azt még nem lehet megmondani, hogy a Fővárosi Bíróság kinek a javára dönt. A felperes azzal érvel, hogy 1923-ban megállapodás jött létre az akkori magyar kormánnyal, és a szerződés kifejezetten az Esterházyakat ismerte el a lefoglalt kincsek, kelyhek, kupák, ékszerek, festmények tulajdonosaként. Az 1948-as kommunista hatalomátvétellel azután az egész kincset államosították, értékét ma 100 millió euróra becsülik. (A herceget bebörtönözték, csak 56-ban szabadult.)
Amikor Magyarország 2013-ban elrendelte az állami múzeumokban őrzött tárgyak eredetének felülvizsgálatát, az Esterházy-család felajánlotta, hogy a magyar földön hagyja az alkotásokat. Cserében azt szerette volna elérni, hogy a kutatók hozzáférhessenek ezekhez a tárgyakhoz, illetve hogy időnként közös kiállításokon mutassák be a gyűjtemény kettészakadt két részét. Továbbá hogy immár ne legyen semmi kétség a tulajdonjog felől. A magyar fél a tárgyalás helyett a legfontosabb 70 műkincset átszállította az Iparművészeti Múzeumból a fertődi kastélyba. Ott jelenleg a pincében tárolják őket, amire válaszul az Esterházyak pert indítottak.