Több híresztelés is arra utal, hogy nem minden úgy történt a fogolyszökéssel kapcsolatban, ahogy azt eddig elmondták nekünk.

A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága konkrét kérdéseinkre előbb egy semmit mondó közleménnyel próbálta kiszúrni a szemünket, majd szolidan megfenyegetett és megtagadta a választ.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya közlékenyebb volt, így praktikusan

elismerték, hogy például az egyik bíró még idejében megszerezte a megtámadott  BV dolgozó dulakodás közben kiesett tartalék tárát.

Nézzük sorban a kérdéseket és a válaszokat.

Mindehhez tudni kell, hogy a büntetésvégrehajtásnál, a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetések miatt is, nagyon nagy a létszámhiány. (Erről elég részletesen számol be például a 24.hu cikke   )

A tárgyalásra elővezetett rabokat minősítik, hogy milyen veszélyességi kategóriába tartoznak, vagyis hány őrnek és hogyan kell kísérni. Az első kérdésünk tehát arra irányult, hogy a később fegyverrel megszökő, túszt szedő rab milyen minősítésű volt. Igaz-e, hogy kevésbé veszélyesnek minősítették, s így nem kellett több, vagy jobban képzett őröknek kísérni. Persze választ igazán a BV-től kaphattunk volna, de ők egy „coki”-val megelégedtek.

A bíróság válasza ennyi:

„Az elítéltre az általános rezsim szabályai vonatkoztak.” – ami nem cáfolja azt az értesülést, hogy bár többször elítélték korábban erőszakos, volt hogy fegyveres, bűncselekményért, azért nem kapott kiemelt figyelmet. Ezek után, mint a BV által is közreadott képen látszik, nem egy Rambó kísérte, nem több ember, s ezek után döntött úgy a bíró, hogy vegyék le a tárgyalás alatt a vádlottról a kézbilincset.

(Kérdés persze, hogy – miután még a BV sem láthat a jövőbe – szakmai hiba, felelőtlenség, a szűkös erőforrások miatt döntöttek így, vagy megalapozott döntést hoztak és egy előre nem várható esemény következett be. Érdekes lenne tudni, de a BV sajtóelhárító osztálya legalább elhárítás szempontjából jól működik.)

– Igaz-e, hogy nem egy kiképzett őr, hanem egy a BV állományába tartozó, de más beosztásban lévő ember kísérte a vádlottat? – kérdeztük ezután.

„A bíráknak nem feladatuk a biztonsági felügyelők (közismert nevükön: bv. őrök) végzettségének és szakképzettségének ellenőrzése, valamint annak felderítése, hogy a büntetés-végrehajtás képviseletében előállítást végző felügyelők pontosan milyen beosztásban dolgoznak a bv.-ben.” Korrekt válasz, végülis valóban ez a BV felelőssége. A bíró legfeljebb az áldozata annak, ha nem megfelelő képzettségű, szaktudású vagy éppen kevés őrt küldenek veszélyes bűnözőkkel elé.

A következő kérdés és válasz még érdekesebb. Főleg, ami nincs bene.

– Igaz-e, hogy miután a bíró a pánikgombbal jelzett, a megérkező biztonsági személyzet először nem a szökött rabot, hanem a kisérő lapot kereste a bírón?

„Mindenekelőtt fontosnak tartjuk megjegyezni: különbséget kell tennünk a Fővárosi Törvényszék Biztonsági Szolgálatának munkatársai (az úgynevezett biztonsági őrök), valamint a büntetés-végrehajtás állományában lévő biztonsági felügyelők feladat- és felelősségi köre között. A Törvényszék biztonsági őreinek semmiféle feladatuk és hatáskörük nincs a bíróság részére átadott dokumentumokkal kapcsolatban, így semmilyen módon nem is érintkezhetnek az Önök által „kisérő lapnak” nevezett irattal. Egyébként a helyszínre elsőként a Fővárosi Törvényszék biztonsági őre érkezett, őt pedig azonnal túszul ejtette a vádlott.”

Vagyis kitérnek a válaszadók az elől, hogy érdemben feleljenek. De kisejlik mögüle az az életszerű dolog, hogy miután a törvényszék biztonsági emberét túszul ejtette a szökött rab, később előkerültek a BV dolgozói is. Hogy valóban igaz-e az, hogy ők megérkezvén elsőként az adóvevőjükön arra kaptak volna utasítást, hogy az általunk kisérő lapnak nevezett dokumentumot szerezzék vissza – ahol nem minősítették veszélyesnek a rabot – és csak utána foglalkozzanak a szökevénnyel azt nem cáfolják. S talán csak a sorok között utalnak finoman arra, hogy történhetett úgy is, ahogy kérdezzük.

Legkedvesebb válasz számunkra a következő:

– Igaz-e, hogy dulakodás közben a tartalék tár kiesett a fegyver mellől és azt az egyik bíró még idejében megszerezte?

 – Az egyik bíró valóban talált egy tárat.

 

Csak úgy, talált. Mint egy leejtett ötforintost.

 (A Blikk úgy értesült, hogy az őr tartotta meg a tárakat, de ennek ugye ellentmond a bíróság sajtórészlegének beszámolója. Az őr legalább egy tárat elvesztett, különben nem találhatta volna meg a bíró.)

De semmi izgalom, ha a BV hirtelen nem is lesz képes eredményesebb munkát végezni, legalább a bírókat próbálják kiképezni, mit kell efféle vészhelyzetekben tenni.

A sok visszafogott rövidségű válasz után egy alapos érkezett.

– Igaz-e, hogy a TEK a bíróknak tréninget kíván szervezni, mit kell efféle vészhelyzetekben tenni? – kérdeztük, amire egy igen vagy egy nem is tökéletes lett volna. De nem kellett ilyen kevéssel beérnünk:

 

„A Fővárosi Törvényszék elnöksége olyan szervezetek és személyek bevonásával szeretne tréninget szervezni a hasonló helyzetek elkerülése érdekében, akik professzionális tudással és számottevő tapasztalattal rendelkeznek a krízisszituációk kezelésében.”

Én inkább azt mondanám, hogy ez igen. De szavazzunk.