- A világsajtó nagyjából egyetért abban, hogy ezúttal Orbán kapta a kokit meg a sallert is.
- Károly-díjat Orbán Viktornak – követeli a szélsőjobbos AfD.
- A magyar családpolitika eszménye a fehér, keresztény társadalom.
Manfred Weber szerint Orbán Viktor tavaly szeptemberig hajlandó volt figyelembe venni az Unió véleményét, ám onnantól kezdve megtagadta azt, ez vezetett el azután a Néppárt tegnapelőtti határozatához. Ezek után viszont nem szólhat bele, hogy miként alakuljon az EPP jövője, azt az elnökség szabja meg, benne a bajor frakcióvezetővel. Arra a megjegyzésre, hogy a magyar kormányfő nem kíván változtatni vonalán, Weber úgy válaszolt, hogy ő a politikai paletta közepén akar többséget elérni, a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a zöldekkel együtt, tehát nem a jobboldallal. Ebből következően kizárta az együttműködés lehetőségét az olasz Ligával, illetve a PiS-szel. Egyben felhívta a szociáldemokratákat, hogy kövessék a példáját. Ő maga harcol azért, hogy visszaszorítsák az AfD-t, vagy Le Pen pártját, mert igyekszik elszigetelni a populistákat.
Amikor az újságíró ezek után azt feszegette, hogy a szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltjének vajon ugyanúgy kell-e eljárnia a román tagpárttal, ahogyan azt az EPP tette a Fidesszel, Weber úgy reagált, hogy ezt Timmermansnak kell eldöntenie. De ha nem csinál semmit, akkor veszít a hiteléből. Szerinte a jogállam vizsgálatát ki kell vonni a pártpolitikai erőtérből, ezért is javasolt a minap független mechanizmust. Úgy vélte, a konzervatívok soha nem csukták be a szemüket a Fidesz kapcsán. Ő ugyan sokáig védte Orbánt, de az alapjogok ügyében nem ismer kompromisszumot, ott nincs engedmény. Viszont úgy gondolja, hogy különféle programokkal be kell temetni a Kelet és Nyugat közti árkot, amibe beletartozik a katonai védelem megerősítése az orosz határon. A migráció kérdését pedig a legfelső szinten kell rendezni.
A konzervatív lap vezércikke úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor európai dorgálást kapott a Néppárttól, de a pártcsaládot dicséret illeti meg, amiért végre szembefordult a magyar vezetővel. A tagság önmagában nem segített, hogy a kormányfő felelősebb vonalat vigyen, és ez ártott magas rangú kereszténydemokrata személyiségek hitelének. Hiszen Orbán évek óta nem hajlandó követni az EU értékeit. 2010 óta emberei javarészt megszállták a magánsajtót. Nemzetközi megfigyelők szabadnak, de nem tisztességesnek minősítették a tavalyi választásokat. A miniszterelnök aláásta az igazságszolgáltatás önállóságát. Egyik célpontja Soros, akit példátlanul antiszemita módon támad.
Mindennek ellenére a Fidesz az EPP tagja maradhatott, és a tagság megvédte Brüsszellel szemben. Orbán nem is kíván távozni a kereszténydemokraták soraiból, de most átmenetileg kirakták. A Néppárt bátorságot árul el, még ha a lépés a legtöbb megfigyelő számára logikusnak tűnik is. De mivel várhatóan jelentősen előretörnek a lázadó pártok az EP-választáson, ezért némely politikusok a fő áramlatból attól tartanak, hogy a magyar párt és a 12 strasbourgi képviselői hely elvesztése egy új, euroszkeptikus szövetséget segít életre.
FT
1. Önmagát ünnepli az Európai Néppárt, miután egy időre ajtót mutatott Orbán Viktornak. Az EU-csúcs előtti szokásos konzervatív találkozón a demokratikus normákat megszegő, uniós vezetőket támadó, nacionalista kormányfő már nem is volt jelen. Távolléte jelezte, hogy jó munkát végzett az EPP vezetése, mert legalábbis a választások utánra halasztotta a potenciális szakítást. Az egyik északi képviselő jó kezdetnek nevezte a felfüggesztést. Weber számára a döntés győzelmet jelent, mert sikerült megakadályoznia a pártcsalád megosztottságát, ami végzetesen befolyásolta volna a politikus esélyeit, hogy Juncker örökébe lépjen. Az ár az volt, hogy azt közölték: kölcsönös akarattal jutottak az elhatározásra. Ám a döntés azt igazolta, hogy az európai jobbközép kész megvédeni az alapvető értékeket.
A stratégák gondosan mérlegelték az érveket és ellenérveket, tehát hogy mi történik, ha Orbán kezére vernek, illetve ha kizárják. Mármint hogy ez milyen eséllyel jár Weber szándékaira, illetve az egész pártcsaládra nézve. A következtetés az lett, hogy a középutat jelentő felfüggesztést kell választani, mert az még a magyar vezető számára is jól kommunikálható.. Ugyanakkor Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora úgy ítéli meg a kiszabott hármas feltétel alapján, hogy Orbán nem kap büntetést a jogállam lebontása és a sajtó megszállása miatt. Mert amit Weber kikötött, az csupán elterelő hadművelet. Elvonja a figyelmet a lényegről és megint azt történik, hogy a konzervatívok figyelmeztetően felemelik az ujjukat, majd visszavonulnak.
Mások úgy vélik, hogy a feltételek túlságosan is képlékenyek. Csáky Zselyke, a Freedom House kutatója szerint így is, úgy is lehet értelmezni őket. Sok pártnak ugyanis elege van abból, ahogyan idáig mentek a dolgok és ez esetben könnyen azt lehet mondani, hogy a levert cölöpök nem ebbe az irányba mutatnak.
2. A felfüggesztés nem jelent igazi büntetést és a kompromisszum folytán Orbán mondhatja azt, hogy ő nyert. A politikus szokatlan megrovást kapott, de azért még mindig a bírálói előtt jár. Sok konzervatív tagpártot felháborít, hogy a magyar vezető aláássa a fékeket és ellensúlyokat, antiszemita kliséket vet be Soros lejáratására és magas rangú uniós tisztségviselőket ostoroz. De az elnökség tartott a szakítástól a liberálisok és az Orbán-barát konzervatívok között, ily módon a középutat választotta, ám az messze elmarad az alapvető értékek kérlelhetetlen védelmétől, ahogyan azt jó pár tagszervezet szerette volna. A tagság felújításához a magyar félnek igazán nem kell sokat tennie.
Weber örül az általa tető alá hozott kompromisszumnak. Elhárította a törés veszélyét és ebben támogatta a CDU valamint a francia Republikánus Párt. Azt is kivédte, hogy a jobbos, nacionalista pártok karjaiba kergesse Orbánt. Ezzel szemben mások politikai megalkuvásnak tekintik a felfüggesztést, még akkor is, ha első ránézésre büntetést kapott a Fidesz. Ám képviselői továbbra is a konzervatív sorokban ülhetnek Strasbourgban és támogathatják Weber bizottsági elnöki ambícióit. Arról nem beszélve, hogy a „közös akarat” folytán Orbán kárörvendően kijelenthette, hogy a döntés vereséget hozott liberális bírálói számára. Ám nem látni, hogy mennyiben lenne hajlandó új útra, miután a tagság ténye sem tudta jobb belátásra bírni. Nem valószínű, hogy visszafogná magát a választási kampányban. Minden egyes Brüsszel elleni támadása vádirattal ér fel, amiért az EPP nem hajlandó keményebben fellépni.
Orbán Viktor győzelemként állítja be a felfüggesztést, miután az alternatíva a kizárás volt, amiért lerombolja a demokratikus normákat. De ez csak arcmentési próbálkozás a részéről, mivel nyitva tartja a lehetőséget, hogy a választás után csatlakozzon a hasonszőrű populistákhoz. A hatalomközeli magyar média úgy tüntette fel, hogy a Fidesz maga fagyasztotta be tagsági jogainak gyakorlását, nem pedig politikai megszégyenítésről van szó. Ám ha a pártcsalád sok szavazatot tud begyűjteni május végén, akkor Orbán nélkül is képes lehet koalíciót létrehozni, a szociáldemokratákkal, liberálisokkal vagy a zöldekkel együtt. A másik eshetőség az, hogy szüksége lesz a magyar képviselőkre, mert az euroszkeptikus erők át akarják alakítani az unió teljes működését.
A Teneo kockázatelemző egyik munkatársa szerint a Fidesz sorsát az dönti el, hogy mi a nagyobb kockázat: az, ha tag marad, mert akkor kilépésre kényszerülhetnek az EPP liberálisabb pártjai, illetve az, ha netán nem a pártcsalád adja a Bizottság következő elnökét. Bíró-Nagy András a Policy Solutions társigazgatója azt mondja, Orbán egészen kivételesen nagy megrovást kapott, de a végső megoldást mindkét oldalt a későbbiekre tolta ki. Ugyanakkor ha el kellene hagynia a pártcsaládot, az meggyengítené Orbán alkupozícióját az uniós költségvetési tárgyalásokon.
Miközben a CDU elégedett, a német ellenzék azzal vádolja a Néppártot, hogy az mocskos üzletet kötött Orbán Viktorral. A szociáldemokraták főtitkára rossz kompromisszumot emlegetett, mivel szerinte a döntésnél nem Európát vagy a demokráciát, hanem a választási hadjáratot tartották szem előtt. És csak a májusban esedékes választásig ásták el a csatabárdot. Hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet a zöldek listavezetője, Ska Keller, aki azt hangsúlyozta, hogy ha az EPP ki akart volna állni a demokráciáért és a polgárjogokért, akkor nem lett volna szabad megelégednie a felfüggesztéssel. Úgy hogy most baj a van a hitelességével. Továbbá Webernek is fel kell készülnie arra, hogy pozíciója tovább romlik, amíg védi a Fideszt. És ha továbbra sem mutatkozik határozottnak, az visszahullhat a fejére, amikor a Bizottság elnöke akar lenni. Ezzel szemben a szélsőjobbos osztrák FPÖ vezére felajánlotta a magyar pártnak, hogy az csatlakozzon Strasbourgban az ő euroszkeptikus frakciójukhoz.
A szélsőséges német AfD szerint ha valaki megérdemli az európai összefogás előmozdításáért járó Nagy Károly-díjat, az Orbán Viktor. A párt parlamenti csoportjának külpolitikai szóvivője ezen kívül teljes értetlenséggel fogadta a kizárásról szóló néppárti határozatot. Szerinte Európának boldognak kellene lennie, hogy van egy Orbánja, ahelyett, hogy támadja a politikust, akit kiemelkedő államférfinak nevezett. Mint mondta, az EPP bírálata megalapozatlan, mert itt nem összeesküvési elméletekről, hanem arról van szó, hogy meg kell engedni a különböző vélemények kifejezésre juttatását, hiszen a tét Európa túlélése. Hozzáfűzte, hogy a magyar kormányfő igen bölcsen, konzervatív megfontolásokból nem kér az illegális migrációból. Sorost illetően pedig a nyilatkozó kétségtelennek nevezte, hogy a befektető jelentős összegekkel beleavatkozik bizonyos államok belügyeibe. Mégpedig civil szervezeteken, illetve olyan politikai erőkön keresztül, amelyek osztják álláspontját a tömeges bevándorlás ügyében.
A Bizottság egyik alelnöke elárulta, hogy a Fidesz beleegyezett a felfüggesztésbe, csak azt kérte, hogy a nyilvánosság számára úgy jelenjen meg: ő maga folyamodott a büntetésért. Katainen szerint ez volt az ár, mert így Orbán mondhatta, hogy számukra senki sem szabja meg a játékszabályokat. A színfalak mögött azonban dráma zajlott szerdán. Órákon át kutatták, hogy mi lehet a kompromisszumos formula, mert az elnökség ragaszkodott a saját ajánlásaihoz, a magyar miniszterelnök viszont azzal fenyegetőzött, hogy felfüggesztés esetén kiválik a pártcsaládból. A döntés semmiképpen sem felel meg az EPP politikai ellenfeleinek. Hogy azután annak révén Weber meg tud-e szabadulni az egész terhes és zavaró ügytől, amely beárnyékolja választási hadjáratát, nem is említve a kereszténydemokrata választókat, az már más kérdés.
FAZ
Orbán Viktor magyarul beszélt a brüsszeli ülés után tartott sajtótájékoztatón, mondván, hogy elsősorban a magyar sajtóval kívánja megértetni, mi is történt. Az értelmezés olyan finomságok körül forgott, amikért a politikus előtte órákon át harcolt. Azt akarta hazaüzenni, hogy végig ő szabta meg, mi történjen. Szerinte nem a Fidesz, hanem a Néppárt sorsa forgott kockán. Azt magyarázta, hogy a pártot nem lehet sem kizárni, sem felfüggeszteni, mert már előtte kilépne. Ehelyett ezúttal kész volt önként befagyasztani a tagsági jogait. Egyik munkatársa azt fejtegette, hogy a tisztesség miatt ragaszkodnak ehhez a megfogalmazáshoz. De a végső döntés ezek után bizonyosan csak az európai választások után születik meg.
Első reakciójában a német szociáldemokraták utaltak arra, hogy nem támogatják Weber jelölését. Pedig arra a politikusnak alighanem szüksége lesz, akár csak arra, hogy a liberálisok is rá voksoljanak.
Miközben a világ úgy gondolja, hogy Orbán Viktor egyértelműen meggyengült az EPP határozata nyomán, a magyar kormánymédia győzelemként ünnepli a fejleményt. Hatalmas sikerről és az ellenségre mért megsemmisítő vereségről cikkez. A politikus láthatólag már új tervet forgat a fejében. A kérdés az, hogy elért-e bármit is Brüsszelben. Ha a kormánytáborból érkező diszkrét hangokat figyeljük, akkor elég keveset, mert a források beismerik, hogy miniszterelnök elszámolta magát. Nem hitte, hogy a Juncker elleni kampány ilyen heves reakciót vált ki. De éppen a plakátok miatt kényszerült védekezésre, hogy elkerülje a kizárást. De oly mértékben, hogy a 9 nappal ezelőtti budapesti egyeztetésen felajánlotta Webernek a tagsági jogok önkéntes szüneteltetését, ami 3 hónapra szólt volna.
Ám rosszabbul járt, mert a felfüggesztés határozatlan ideig marad érvényben, mint ahogy az is, hogy egyelőre nem jelölhet senkit sem tisztségre a Néppárton belül. Azt viszont elérte, hogy a közleményben közös döntésről van szó, így győztesként ünnepeltetheti magát. Balog Zoltán részleges sikerként értékeli a történteket, bár azt elnapolták, hogy merre is haladjon az EU. Mráz Ágoston Sámuel szerint ugyanakkor Orbán mindenképpen alakítani fogja a kereszténydemokrata szövetséget, csak az a kérdés a Néppárton belül vagy kívül.
Hívei szemében Orbán Viktor győztes hadvezérként tért haza Brüsszelből, a hozzá hű média pedig úgy állítja be a felfüggesztést, hogy az önkéntes áldozat a Fidesz részéről az Európai Néppárt egysége érdekében. Ennek megfelelően ezek az orgánumok nem győzik kiadni az ünneplő jelentéseket. Természetesen a valóság egészen más, az EPP-határozat ugyanis kimondja, hogy a párt azonnali hatállyal elvesztette tagsági jogait. Orbán azonban ezzel együtt bizonyította, hogy igen rugalmas tud lenni. Hiszen az EU igen népszerű Magyarországon, a fideszes táboron belül nagyjából egyensúlyban van a hívek és ellenfelek aránya. Sokak számára – a gátlástalan propaganda következményekért – a konzervatívokkal kirobbant vita az unióval szembeni konfliktusként jelenik meg. Azzal, hogy megakadályozta a kizárást, a miniszterelnök azok kedvére tett, akik a követői közül Brüsszel mellett vannak.
Másfelől a kormánymédia már napok óta a szakítást követelte, de Orbán a tegnapelőtti tanácskozáson nem húzta elő a zsebéből a kitöltött kilépési nyilatkozatot – így a Magyar Nemzet. A lap a hivatalos szócsőnek számít, így kizárt, hogy szembemenne az ország leghatalmasabb emberével. Orbánnak azonban ki kell szolgálnia azokat is, akik szintén mögötte állnak, de elutasítják mind az EU-t, mind a Néppártot. Egyébként a jobboldali populizmusra jellemző, hogy semmi sem biztos. Bármi átfordulhat az ellentétébe. Az „igazság” metaszinten jelenik meg. Igaz az, ami jól jön a populista führernek. Vagy ahogy egy magyar járókelő megfogalmazta: Orbánék mindig nyernek, akkor is, ha veszítenek.
Az Európa-ügyi német államminiszter szerint az uniónak vissza kellene fognia támogatásokat, egyidejűleg pedig szankciókat kellene elrendelnie az olyan tagállamok ellen, amelyek megszegik az EU alapértékeit, mint pl. a független igazságszolgáltatás és a sajtószabadság. Maas név szerint is megemlítette, hogy Magyarország, Lengyelország és Románia nettó kedvezményezettek, ily módon jelentős hatást lehetne elérni náluk, ha kevesebb pénzt utalnának számukra Brüsszelből. Sőt, csak azt értenék meg, ha megkurtítják számukra a lehívható összegeket. De vannak olyan elvek, amiket mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ezért a szociáldemokrata politikus felvetette, hogy jogsértés esetén vizsgálják meg a pénzügyi szankciók lehetőségét. A jelentés a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése kapcsán megemlíti, hogy Orbán az utóbbi 9 évben megszigorította a bíróságok, a média, a gazdaság, de még az oktatás központi ellenőrzését is, most pedig a kutatás van soron.
Obama még gyakorlatilag kiközösítette Orbán Viktort, ám a magyar politikus a Trump-kormányzatban talál szövetségeseket. Ezt bizonyítja, hogy a Fehér Ház megbízottja ott volt a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényén, amelyen sürgették a nőket, hogy szüljenek több gyereket. Miközben a nemzetközi politikában általános a felháborodás a magyar kormány politikája miatt. Lásd két napja az Európai Néppárt példátlan döntését. Ám az elnöki hivatal stratégiai kommunikációs igazgatója, valamint több törvényhozási képviselő is részt vett a Kongresszus Könyvtárában tartott konferencián, ahová csak a meghívottak mehettek el, és ahol Orbán hétpontos családtámogatási programját méltatták.
A vendégek utána nem győzték dicsérni a magyar családpolitikát a szintén jelenlévő Novák Katalin közösségi oldalán. A támogatás 180 fokos fordulatot jelez az Obama-adminisztrációhoz képest, hiszen az elutasította a szólásszabadság korlátozását, az alkotmányos biztosítékok meggyengítését, a bevándorlás akadályozását. Az egyre szorosabb kétoldalú kapcsolatok kiváltják a civil társadalom aggodalmát. A Human Rights First egyik munkatársa, aki az előző elnök alatt a demokrácia és az emberi jogok felelőse volt a State Departmentben, így foglalkozott Magyarországgal is, azt mondja, hogy az új magyar terv nem segíti az anyák visszatérését a munkába. Egy másik civil szervezet megbízottja azt kifogásolja, hogy a magyar családpolitika célja a kizárólag fehér, keresztény lakosság kialakítása, és roppant zavaró, hogy egy ilyen eseményen képviselteti magát a hivatalos Amerika.
Orbán Viktort baráti szálak fűzik Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárhoz, aki a Néppárt képviseletében tagja lesz a magyar helyzetet vizsgáló Bölcsek tanácsának. Kérdés persze, hogy politikusok között mennyire lehetséges a szoros viszony, mindenesetre őket összeköti a kölcsönös megbecsülés. A magyar kormányfő 4 éve ott volt a Schüssel 70. születésnapján rendezett ünnepségen, de tavaly is találkozott vele, amikor Bécsbe látogatott. 2006-os visszavonulása óta a konzervatív osztrák vezető a külpolitikára összpontosít, tagja a Bertelsmann-alapítvány kuratóriumának, valamint a RWE energiakonszern felügyelő bizottságának. Nemrégiben derült ki, hogy hasonló posztot kap az orosz Lukoilnál is, miközben már tag a legnagyobb orosz mobilszolgáltató felügyelő testületében. Továbbá benne van az Európai Külkapcsolati Tanácsban, és ott Magyarországot is képviseli. Az elemző intézetet amúgy Soros György alapította.