- Orbán Viktor elérte, hogy a mind a három nagy európai pártcsalád elutasítja politikáját, a Kárpátok géniusza a Néppártban is alapvetően elkalkulálta magát, ám kérdéses, hogy ezek után képes-e nyugodtan megmaradni a fenekén.
- A nyugati sajtó egységes abban, hogy a Fidesznek tágasabb volna a Néppárton kívül, bár hírek szerint a kizárást a héten nem támogatja elég konzervatív párt, ráadásul a szakítás elmélyítené a kelet-nyugati viszályt.
- Hogy a populisták képesek hatékonyan kormányozni, azt a magyar kormány is bizonyítja, de ettől még egyáltalán nem sebezhetetlen – mondja a demagóg pártok egyik neves szakértője.
Spiegel
A Fidesz azért kapott még egy legeslegutolsó esélyt, mert az utóbbi napokban elmozdult korábbi álláspontjáról, pl. a CEU kapcsán, de ettől még megmaradtak a Néppárt komoly aggályai, mármint hogy a párt még az EPP értékeit és alapelveit képviseli-e. Egészen pontosan ezt nyilatkozta a német kereszténydemokraták vezetője a lapnak adott interjúban. Hozzátette azonban, hogy több lehetőség valóban nincs. A Bölcsek tanácsának pedig az a feladata, hogy figyelje, betartja-e Orbán az ígéreteit, az egyetem és az EU-ellenes kampány leállítása ügyében. Rompuy, aki a testületet vezeti, kifejezetten a magyar miniszterelnök bírálói közé tartozik. Kramp-Karrenbauer számára fontos volt, hogy az Európai Tanács volt elnöke szerepet kapjon a testületben.
A német politikus beszámolt arról, hogy a héten, a Néppárt Politikai Gyűlésében Orbán kemény támadással nyitott, de azután sokan, köztük az interjúalany elmagyarázták neki, hogy helyzete roppant komoly. Ennélfogva az a tény, hogy a kormányfő belement a felfüggesztésbe, elárulja, hogy egyáltalán nem mindegy neki a tagság. Most a Fidesznek kell bizonyítania, hogy még mindig elég szál köti a konzervatívokhoz. Ám, hogy ez sikerül-e, azt Kramp-Karrenbauer nem tudja megmondani. Ugyanakkor cáfolta, hogy csupán azért folyamodtak a szankcióhoz, mert így akartak segíteni az EPP és Weber választási kampányának. Szerinte a bírálók olyan pártcsaládokat képviselnek, mint a szociáldemokraták, akiknek a román tagpárttal vannak hasonló gondjaik. Ezért most nekik követniük kell azt az utat, amelyet a kereszténydemokraták jelöltek ki a Fidesz tagsági jogainak befagyasztásával – hangsúlyozta a CDU elnöke.
Süddeutsche Zeitung
A német szociáldemokraták elnök asszonya kijelentette: pártja nem hagyja, hogy egyesek, mint Salvini, az AfD vezére vagy Orbán nyilatkozataikkal tönkretegyék Európát. Az SPD választási kampánygyűlésén Nahles meggyőződését fejezte ki, hogy felsülnek az uszítók és a letűnt ideológiák hívei. De mint mondta, a földrészt az is fenyeget, hogy egyesek nem kellő határozottsággal küzdenek az unióért. Idesorolta a CDU vezetőjét is, mert úgy ítélte meg, hogy az provokálta Franciaországot, amikor felvetette, hogy szüntessék meg az Európai Parlament strasbourgi székhelyét. A párt programja különben az EU ügyében azt tartalmazza, hogy kapjanak kevesebb pénzt azok a tagországok, amelyek megsértik a jogállamiság elveit. Hogy mely kormányok esnek ebbe a kategóriába, azt megfigyelési mechanizmus segítségével kellene nyomon követni.
Die Presse
Az európai liberálisok strasbourgi frakcióvezetője szerint Orbán Viktor már rég átlépte a Rubicont, ezért az EU-nak most sürgősen egyezményt kell kidolgoznia a jogállamiságról. Annál is inkább, mivel a magyar politikus a maga javára alakította át a választási rendszert, korlátozta a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét, bezáratott egy egyetemet, amit utoljára a nácik tettek meg. Megjegyezte, hogy a válasznak része lesz az uniós támogatások csökkentése, mert ilyen megállapodás jött létre az Európai Tanács, illetve Parlament között. Verhofstadt kitért arra, hogy jobboldali csoportok, benne az FPÖ-vel szét akarják verni az uniót a választás után, de ezt nem szabad hagyni. A közösségben sürgősen reformokra van szükség, ám a megoldás nem az, hogy mindenki visszahúzódik a nemzeti kerítések mögé.
A politikus keményen nekiment az osztrák kancellárnak. Azt mondta, hogy a szemében Kurz már nem Európa-barát, mert pl. a migráció kérdésben EU-ellenes álláspontra helyezkedett, ami nagyon kiábrándító. Pedig az unió soros elnökeként a közös nevezőt kellett volna keresnie, ám pontosan ennek az ellenkezőjét csinálta. Az Osztrák Néppárt visszautasította a bírálatot. Egyben felszólította a liberálisokat, hogy inkább a saját soraikban tegyenek rendet és arra figyeljenek oda, hogy mit művel országában a cseh Babis, illetve a román liberális párt, mert igazából mindkettőt ki kellene zárni.
Spiegel
Dobjátok ki! Ezt ajánlja a Néppártnak a Fidesz ügyében a kommentár, megállapítva, hogy a konzervatívoknak végre meg kellett volna szabadulniuk a magyar párttól. De a frakció csak addig jutott, hogy felfüggesztette Orbán Viktor tagságát. A pártcsalád, továbbá a CDU-CSU 9 éve tűri, amit a politikus csinál. Nézték, amint lerombolta a demokráciát, és idegengyűlöletet szított. Most egy háromfős Bölcsek tanácsának kell döntenie a hogyan továbbról. Csak éppen odalett az esély, hogy világosan megmondják Orbánnak és a magyaroknak: a magyar politikai és propaganda kívül került az európai értékeken.
Az EPP mindig ugyanazzal a két, gyenguska érvvel védi meg enyhekezűségét a budapesti gyújtogatóval szemben: berkeken belül fékezni lehet a Fideszt, de igazából a tagság csak elősegítette a kormányfő radikalizálódását. A másik okfejtés az, hogy ha kihajítják, akkor csatlakozik a rombolók és fékezők tömbjéhez. Ám azokban nem sok a közös, túl azon, hogy nem kérnek az idegenekből. A lengyeleknek és a magyaroknak szükségük van az uniós támogatásokra és nagyobb együttműködést akarnak, pl. az energetika és a védelem területén. Továbbá valamennyi érintett párt számára kockázatos volna úgy megjelenni, mint akik mindenre nemet mondanak. A keleti lakosság ugyanis nem kérdőjelezi meg az EU-t. Magyarországon a támogatottság a 80 %-hoz közelít.
FAZ
A lap „Vékony jégen”-címmel arról számol be, hogy az Európai Néppártban a héten több forgott kockán, mint Orbán Viktor sorsa, ezért olyan ülés zajlott le, amilyen még nem volt Brüsszelben. Hogy a Fideszt felfüggesztették, az nem jelent végleges szakítást, ahogyan azt tucatnyi tagpárt követelte, de nem is puszta taktikai manőver a választás előtt. Sok évnyi lavírozás és belső vita után a kereszténydemokraták először jutottak arra a közös elhatározásra, hogy megbüntetik Orbánt. Egyáltalán nem volt egyszerű, több részvevő is arról számolt be, hogy majdnem ráment a pártcsalád egysége. Ám mindkét oldal visszariadt a tátongó szakadéktól. A törés eredménye ugyanis az lett volna, hogy Strasbourgban új, populista, Európa-ellenes frakció jött volna létre, Kelet-Európa túlsúlyával.
Az Orbán-ügy azonban már egy ideje nehezen irányítható folyamatot indított be. Ezt leginkább Weber érezte a bőrén, aki sokáig védte a magyar vezetőt, ám a belső lázongás láttán megfogalmazta hármas ultimátumát, amit nem volt nehéz teljesíteni, csak éppen a miniszterelnök ellentétes jelzéseket küldött. Ám ez csak fokozta sokak felháborodást. Jó pár EP-képviselő egyértelművé tette, hogy nem hajlandó tovább segédkezet nyújtani Orbánnak, aki mellett már csupán a frakció nagyjából egyharmada tartott ki. Világos volt, hogy az ügyet nem lehet tovább elnapolni. Egyedüli kompromisszumként maradt a felfüggesztés. Daul ezért korteskedett a tagok között, Weber tartotta a kapcsolatot a kormányfővel, akivel telefonon tárgyalt a CDU, illetve a CSU elnöke is.
Az eredmény az lett, hogy a Néppárt sokkal szigorúbb feltételeket támasztott, azaz Orbánnak be kell tartania az EPP alapelveit és teljes mértékben szavatolnia kell Magyarországon a demokráciát. A továbbiakat a Bölcsek tanácsának jelentése határozza meg. A magyar politikus elfogadta ezt az eljárást. Ám azzal fenyegetőzött, hogy feláll és kivonul, ha a közlemény nem azt tartalmazza, hogy saját kezdeményezésére szünetelteti a tagsági jogokat. Olyannyira, hogy a magyar delegáció már le is foglalta a sajtótermet, éspedig olyan időpontra, amikor az ülés még javában tartott. Azonban a végén maradt és három órán át hallgatta a kőkemény kritikát.
A vitában döntőnek bizonyult, hogy a német uniópártok közvetíteni igyekeztek. Kramp-Karrenbauer dicsérte Orbánt, ám egyértelművé tette, hogy itt nem a migrációról vagy a kereszténységről van szó, hanem az alapértékekről van szó. Ezzel azután nagy elismerést vívott ki magának. A magyar vezető persze utána úgy állította be, hogy a maga akaratából cselekedett, és hogy ami történt, az számára siker. Ez a többieknek nagyjából elfogadható, Weber túlvan a legnagyobb gondján. És a szociáldemokraták, illetve a liberálisok támadását azzal tudja visszaverni Orbán kapcsán, hogy azok immár söpörjenek csak a saját portájuk előtt. Vsizont az EPP-ben megkönnyebbülés keveredik az aggodalommal. A vita ugyanis megmutatta, milyen vékony jégen mozognak a kereszténydemokraták. Hiszen senki sem tudja megmondani, meddig kapja össze magát a magyar politikus, illetve hogy tényleg hajlandó-e nagyobb teret engedni országában a demokráciának.
Le Monde
Egy pár, amely 2004 óta együtt él, szakítani akar, de nem bír különválni. Így jellemzi az újság a Fidesz és az EPP viszonyát. Orbán, aki megsokszorozta támadásait a saját tábora ellen, azzal fenyegetőzött, hogy bevágja maga mögött az ajtót. A végén nem tette meg, noha a felfüggesztést kimondó határozat elsöprő többséggel született meg. Egy bennfentes forrás szerint azonban a kizáráshoz nem lett volna meg a kellő támogatás. Hogy elkerülje a kudarcot és ily módon Orbán jelképes győzelmét, Daul és Weber kompromisszumot ajánlott. Az ülésen a magyar politikus szólt először, de roppant defenzív maradt, miközben a hangot javarészt a pártcsalád elnöke szabta meg. Neki már abban is döntő szerepe volt, hogy a kérdés eljutott a szavazásig. 13 tagpárt a leghatározottabban tiltakozott az illiberalizmus bajnokának számtalan provokációja ellen, amit csak tetézett a Juncker és Soros elleni gusztustalan kampány. A jogsértésekhez azonban a Néppárt idáig javarészt csupán asszisztált.
Hogy Schüssel tagja lett a Bölcsek tanácsának, az megmosolyogtatja a történészeket, hiszen 19 éve maga is tabut szegett, amikor összeállt a szélsőjobbal. Emiatt az EU szankciókkal sújtotta Ausztriát. Daul mindenesetre most azzal kommentálta a felfüggesztést, hogy később, szükség esetén voksolhatnak a kizárásról, viszont azt már így sem mondhatja senki, hogy megosztott volna az EPP, vagy hogy volna még tanulnivalója a demokrácia ügyében. Egy belga képviselő úgy fogalmazott, hogy Orbánt betették a mélyhűtőbe és az ajtót Rompuy tartja. A lépés egyben mutatja, milyen mértékben kellett közbeavatkozni, hogy észre térítsék a kormányfőt, fűzte hozzá. A luxembourgi Frank Engel úgy fogalmaz, hogy Orbán ily módon a partvonalon találta magát. Ugyanakkor az EPP elkerülte, hogy Salvini és a PiS karjaiba taszítsa a Fideszt.
FAZ
Európát még összetartja a Brexit miatt érzett düh, de már kirajzolódik a következő szakadás – a kelet-európaiakkal. Mutatta ezt a szerda esti, igen kényes vita Orbán Viktor körül. Olyan ügy ez, amely érinti a jövőbeli uniós politika legkényesebb területeit, a notórius módon feszült kelet-nyugati viszonyt. Ha ugyanis mennie kell a pártcsaládból, a Fidesz átállhat az immár a PiS által dominált Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába. Hamarosan becsatlakozhat oda a Babis pártja, a cseh ANO. És még nem tudni, mi lesz a szociáldemokratáknál a Smerrel, valamint a román tagpárttal. Ha szorosan összeszövetkeznek a visegrádi államok, az még bajos lehet az EU számára. Főleg ha melléjük áll az AfD is. Azzal visszatérne a korábbi szembenállás a kontinens két fele között.
Lényeges gazdasági szempontok magyarázzák az ellentéteket. Kelet úgy érzi, hogy továbbra is le van maradva. A felzárkózás üteme Magyarországon a leglassúbb, a keresetek stagnálnak. És a fejlettségbeli különbség belátható ideig megmarad, hiszen közben fejlődnek a nyugati államok is, még ha náluk az ütem alacsonyabb is, mint az új tagországokban. Aki igazán magas fizetésre vágyik, annak át kell költöznie Nyugatra. De talán még ennél is fontosabbak a kulturális tényezők. Sok nyugati továbbra is leereszkedően beszél a keletiekről, bár gyakorta fogalma sincs a dolgokról. Közben Keleten több helyen is nacionalista kormányok vették át a hatalmat és az már nehezükre esik a nyugati partnereknek, hogy az ő szájuk íze szerint beszéljenek.
A hatalmas brüsszeli támogatások ugyanakkor fékezik az euroszkepticizmust. Orbán is pontosan tudja, hogy az uniós pénzek nélkül sokkal szerényebbek volnának a magyar gazdaság mutatói. Ezért csak ritkán blokkolja a brüsszeli döntéseket, már ha nem a migrációról vagy a jogállami kérdésekről van szó. E két utóbbi téma újabb törésvonalat képez, aminek a túloldalán immár ott van Olaszország is. A hagyományos pártrendszer egyébként is lebomlóban van, az egyesült Európa jelszava még Németországban is halkul. Szomorú ébredés várható a májusi választások másnapján, az euroszkeptikusok várhatóan legalább 20 %-ot szereznek. És akkor annyi biztost küldenek majd Brüsszelbe, hogy nem lehet mindegyiknek csupa lényegtelen posztot odanyomni.
Die Presse
Jan-Werner Müller nem ért egyet azzal, hogy a populisták kudarcot vallanak, de legalábbis mérséklődnek, amint hatalomra kerülnek, mert ugyan szégyentelen a stratégiájuk, de működik. A kérdés egyik jeles szakértője, a Princeton-i Egyetem tanára rámutat, hogy ilyen erők kormányoznak a világ három jelentős országában: az USÁ-ban, Indiában és Brazíliában és egyáltalán nem igazolják a felsülésükre vonatkozó jóslatokat. Sőt, a magyaroknál, lengyeleknél, törököknél, továbbá Venezuelában és Indiában már magas szintre emelték az irányítást, és a módszert eltanulhatják egymástól.
A bírálatot azzal utasítják vissza az olyan, független intézmények részéről, mint a bíróságok és a független sajtó, hogy csakis a populisták élvezik a választópolgárok támogatását és kizárólag ők tudják, mit akar a nép. Ily módon egyúttal rajtaütésszerűen a nemzet ellenségévé nyilvánítják az említett intézményeket. Azon felül megpróbálják az emberek nevében bekebelezni az államot, hiszen az mindent egybevéve a népért van. Leplezetlenül grasszál az urambátyám-rendszer, hogy ezáltal szilárdítsák meg a rendszert. Hogy üres kézzel távozik, aki nem támogatja a populistákat, azt magasabb erkölcsi szempontokkal indokolják.
A civil társadalom tiltakozását azzal utasítják vissza, hogy a tüntetéseket sötét erők szervezik, leginkább a CIA és Soros, illetve uszítani lehet a „nemzetközi elit” ellen is, noha ezek a körök maguk is részei az elitnek. Felfogásuk értelmében olyan nincs, hogy a nép egy része tüntet a nép egyedül legitim képviselői ellen. Ahogy Trump mondta, itt fizetett aktivistákról van szó. De a kormányzat művészete csak akkor érvényesül teljes mértékben, ha megvan hozzá a kellő hatalom. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a populisták sebezhetetlenek, de nem szabad őket lebecsülni.