A páratlan külpolitikai sikersorozat folytatódik. 
A magyar külpolitika legjelentősebb eseménye a héten kétségtelenül az volt, hogy Orbán Viktor két napra a Zöld-foki Köztársaságba utazott. Ennek ő mag is kellően nagy hangsúlyt adott, az állami tévé élőben közvetítette a látogatást, és a Facebook-oldalára is csak erről posztoltatott.
Például, hogy szóba se jöhet Skandinávia.
Ami voltaképpen finom beismerése annak a ténynek, hogy a magyar miniszterelnököt már nem fogadják a nyugati világ fővárosaiban. Se Skandináviában, se Párizsban, se Berlinben, se Londonban.
Amit lehet ideológiai különbségekkel indokolni, de nem fogadják Washingtonban sem, pedig ugyanazon a populista politika vonalon állnak.
Az “deli nyitásnak” nevezett afrikai tapogatózás emellett annak a kudarcnak a beismerése is, amit a korábbi, ún. “keleti nyitás” jelentett. A nyugati világtól a keleti autokráciák felé fordulás teljes és tökéletes baklövésnek bizonyult, amit nemcsak
- a paksi erőműbővítés mostanra többéves csúszása (a szerződést már több mint 5 éve aláírták, de még egy kapavágás sem történt),
- hanem a Belgrád-Budapest magyar finanszírozású, kínai építésű vasútvonal lemondása is jelez.
Orbánnak rá kellett jönnie, az autokráciák nem önkéntes jótevők, – Brüsszellel ellentétben – nem hajlandók finanszírozni a rezsimjét, kizárólag saját hasznukat keresik, saját érdekeiket követik a politikában és az üzletben is.
A déli nyitás eredetileg az arab olajmonarchiákkal való gazdasági kapcsolatfelvételt jelentette volna, de az orosz és a kínai után az arab vonal is kudarcba fulladt. (Bár próbálkozások még akadnak; erre utalt Orbán részvétele egy hónapja a sarm es-sejki LAS-EU csúcson.)
Orbán érdeklődése Fekete-Afrika felé fordult. Ezt jelezte Kövér László februári ugandai, Szijjártó márciusi angolai útja, és a saját látogatása Praiában.
Nem kap azonban nagy hangsúlyt az a tény, hogy Orbán nem a mindössze félmillió (negyed Budapestnyi) lakosú 10 vulkáni szigetből álló kis országba indult.
A zöldfoki látogatása eredetileg csak egynapos lett volna, a kis országot mindössze útba akarta ejteni a 60-szor akkora Angola felé menet.
A luandai látogatást Szijjártó készítette elő, ő is jelentette be még Angolából az MTI-n keresztül. A kormánypropaganda ezután fel is plankolta a hatalmas diplomáciai sikerült, ti. hogy Orbán és rezsimje nincs is teljesen elszigetelve a világtól.
A Magyar Nemzet és a Pesti Srácok is interjúkat közölt az angolai magyar követtel, aki kiemelte a két ország között kapcsolatok potenciálját, meg a két rezsim közötti hasonlóságokat. Márhogy mind a kettő utálja a migránsokat, és természetszerűleg illiberális.
- Azt már nem tette hozzá, hogy – Angolával szemben – Magyarországon nincsenek migránsok.
- És hogy a luandai egy exkomcsi állampárti rezsim, ahol parlamenti mandátumok kétharmadát megszerző kormánypárt marxista-leninistából próbálja magát mérsékelt baloldalivá átfazonírozni.
Ide akart látogatni Orbán, de az utolsó pillanatban váratlanul lemondta az érvényes meghívást a luandai kormány. Biztos éppen senki nem ért rá, hogy fogadja a magyar miniszterelnököt. 
Indoklás – legalábbis nyilvánosan – nincs, az okokról nagyon még találgatni se lehet, de egy meghívást az utolsó pillanatban alapos ok nélkül lemondani, komoly sértés jelent a diplomáciában.
A dolog annyira váratlanul érte a Fidesz-kormányt, hogy még az agitációs részlegük mindegyikét se tudták értesíteni, ezért az egyik kormánylap tényként közölte az utazást annak eredeti napján, így kaphatott figyelmet a dolog egyáltalán.
Bár Szijjártó kifejezte a reményét, hogy
Afrika a jövő kontinense,
Magyarország, illetve Orbán számára jelen állás szerint már nemcsak Skandinávia, de Afrika se jöhet szóba – tekintve, hogy az Angola helyett kiterjesztetten meg látogatott Zöld-foki szigetek földrajzilag nem tartoznak a kontinenshez. De itt legalább Orbán aláírhatott egy 35 millió dolláros ún. kötött segélyhitel programot, ami magyarul azt jelenti, hogy
a magyar állam Fidesz- és Orbán-közeli cégeket fog finanszírozni magyar közpénzből a zöld-foki kormány közbeiktatásával.
- A múlt héten az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagsági jogait, a kizárással megvárják az EP-választást.
- Az Orbán-rezsim ezzel elveszíti feje fülül a védőernyőt, a szélsőjobboldali frakciókra – amelyek valamelyikéhez a Fidesz majd csatlakozhat – ugyanis nem lesz szükség az európai parlamenti többség biztosításához.
- Magyarország minden bizonnyal elveszíti az uniós forrásokat – vagy legalábbis azok jelentő részét -, mert nem volt hajlandó csatlakozni az azok jogszerű felhasználását ellenőrizni hivatott Európai Ügyészséghez.
Így próbálunk barátokat gyűjteni a világban
– mondta Orbán Viktor sajtótájékoztatón Praiában.
A páratlan diplomáciai sikersorozat ezúttal Afrikában folytatódott.
(Képek. Orbán Viktor/Facebook)