Épp annyira, mint a főnöke, akivel egyszer úgy felmosták a padlót, hogy elmehetne vileda-reklámnak. Na pont azóta tesz nagy ívben mindenre, ami a demokrácia alapjait jelenti. Orbán jó tanítványra talált Tarlósban.

„Vitatkozni szeretne, de ő lepődne meg a legjobban, ha felvenném a kesztyűt, biztosan tudja, hogy ilyen butaságot nem csinálok” – reagált Tarlós István főpolgármester arra, hogy Karácsony Gergely vitázna vele az önkormányzati választások előtt.

Mielőtt jobban belemennénk Tarlós butaságába, lássuk, milyen intenciókkal látta el az elmúlt években Orbán a főpolgármestert:

• A viták ideje lejárt – ezért nem volt 2018-ban miniszterelnök-jelölti vita, mármint Orbán szerint járt le.
• Az interjúnak nem az az értelme, hogy bikaviadalt vívjak egy újságíróval. … eleve rosszindulatú ember előítéletes kérdéseket tesz fel. – ezért nem áll szóba senkivel, aki nem a farpofái közül bújt elő, vagy nem a tenyeréből eteti.
• „Hadd kérjem Önt, legyen megértéssel: választók nélkül nem lehet országgyűlési választásokat tartani Magyarországon. Ezért helyes, ha a polgárok, családok jövőjéről folytatott vitára a Horn Gyula miniszterelnök úr által megteremtett, 1998-ban bevált keretek között, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a magyar polgárok megtisztelő jelenlétében kerítünk sort.” – opsz, hiba a felsorolásban, hiszen ez is Orbán, csak épp 2002-ből, amikor még érdekében állt vitázni Medgyessy Péterrel. Akkor össze is jött a vita.
• „Nem volt érdeke a Fidesznek egy ilyen kampányelemnek a beépítése, nyilvánvalóan nem tudjuk annyira megnyerni ezeket a miniszterelnök-jelölti vitákat, mint amekkora különbség van a mai felmérések, kutatások szerint a két párt között.” – ez pedig a Fidesz akkori alelnökének, Pokorni Zoltánnak az indoklása, miért is nem vitázott senkivel Orbán 2010-ben.

De Tarlós – ahogy a jó tanítványhoz illik – még tudott egyet csavarni az orbáni tanításon. Szerinte vitázni egyszerűen „butaság”.

Megértjük. Szellemi kvalitásaihoz sokkal jobban illik a NER-stílus: kategórikus imperatívuszokban beszélni mindenről – is. Főleg úgy, hogy senki nincs, aki közbe kérdezne. Ha meg mégis, hát megvonhatja tőle a szót.

Tarlósnak esze ágában sincs vitázni – merthogy igazából Karácsony ijedne meg a legjobban, ha mégis beleállna. Aha. Egy választási küzdelemben az ellenfelet nem szokás a kudarctól megóvni – sőt, egy jelölt élen jár riválisa kudarcainak elősegítésében. Vagy Tarlós azt gondolja, hogy mi, a választók vagyunk olyan buták, hogy elhigyjük: Karácsony iránt táplált atyai érzelmei tartják vissza a vitától?

Most akkor ki is a buta? Mi, hogy hiszünk Tarlósnak? Vagy Tarlós, hogy azt hiszi, bevesszük ezt az ócska dumát?

Tarlós nem akar vitázni – mert van veszteni valója. Ahogy Orbán is azért menekült gyáván minden vita vagy valódi interjú helyzet elől, mert volt mit vesztenie, és bőséggel akad takargatni valója.

De van időnk kivárni, amikor újra ezek sivalkodnak majd egy jó kis vita után.