• Kim Lane Scheppele: a Néppárt a Fidesz kapcsán egy fenékkel próbál két lovat megülni, de ez nemigen fog menni
• Erősödik az antiszemitizmus Magyarországon, a zsidóság egyre jobban fél és ebben szerepe van Orbán Viktornak – írja a Times
• Franciaországban könyv jelent meg az európai szélsőjobbról, szerzője azzal tért haza Budapestről, hogy a magyarok nem tartják magukat a Nyugat részének, viszont értelmiségük jó része már igencsak messze került a Felvilágosodástól (is)
Manfred Weber nem fogadná el a Bizottság elnöki tisztét, ha a Fidesz szavazataival választanák meg. Az európai konzervatívok jelölte azzal indokolta elhatárolódását a ZDF közszolgálati televízióban, hogy a politikai paletta közepéről kíván harcolni az EU jövőjéért, és nem tart igényt sem a szélsőbal: a kommunisták, sem pedig a szélsőjobb: a nacionalisták támogatására. Azzal érvelt, hogy a választók döntik el, milyen lesz a következő Európai Parlament összetétele, ideértve, hogy felbomlik-e Strasbourgban az eddigi nagykoalíció, ám Putyin, a kínai elnök nyomulása, de a Brexit is azt igazolja, hogy a közepet kell megerősíteni. Épp ezért arra buzdított mindenkit, hogy menjen el szavazni, mert nem volna jó, ha olyanok erősödnének meg, akik nemet mondanak a kompromisszumokra és nem a földrész jövőjét tartják szem előtt. Pontosan ezért tartja óriási jelentőségűnek a május végi választást. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy kell a hídépítés, pl. a kontinens keleti és nyugati fele között.
Nem csalódtak azok, akik feltételezték, hogy részben csupán látszatintézkedés volt a Fidesz tagságának felfüggesztése a Néppárt részéről. Hiszen semmi sem változik az ügyben, hogy a magyar párt 12 képviselője megőrzi jogait az EPP strasbourgi frakciójában. Mint egy brüsszeli szóvivő közölte: a magyar megbízottak továbbra is részt vehetnek a parlamenti csoport tanácskozásain, követik a pártcsalád szavazási listáit, ám a döntésekbe nem szólhatnak bele. A Fidesz ellenfelei annak sem fognak örülni, hogy Szájer József a konzervatívok alelnökeként a továbbiakban is végigsétál a kereszténydemokrata képviselői sorokon és kihirdeti, hogy mire kell voksolni.
Az Európai Néppárt – egyelőre – jegeli saját belső autokratájának, a Fidesznek a tagságát, mert egyszerre próbálja megfegyelmezni Orbánt és megtartani annak támogatását, ám lehet, hogy felsül mindkét törekvéssel. Így látja a helyzetet Kim Lane Scheppele, amerikai alkotmányjogász, a magyar állapotok kitűnő ismerője és elemzője. Úgy értékeli, hogy az EPP nem egészen két hónappal a választás előtt fauszti megállapodást kötött a magyar párttal, miközben zavarban van, mert igazából nem tudja, mitévő legyen a szélsőségesen jobbos, nacionalista Fidesszel. Orbán Viktor 2010 óta meglehetősen messzire vezette Magyarországot a tekintélyuralom felé vezető úton, úgy hogy a Freedom House legutóbb már csupán részlegesen szabadnak minősítette a rendszert. Ilyesmire még nem volt példa az EU történetében.
A felfüggesztés inkább a szemnek szól, de EP-képviselői ugyanúgy dolgoznak tovább, mintha mi sem történt volna. Szavazataik jól jönnek a kereszténydemokratáknak, akik tudják, hogy jobbak az esélyeik májusban, ha nem teszik ki a Fidesz szűrét. Ily módon csupán kozmetikai módosítást hajtottak végre, ami azt bizonyítja, hogy a szándékok fontosabbak az elveknél. De az enyhekezűség még visszaüthet. Orbán évek óta rombolja az unió és a Néppárt értékeit. A hatalmi politizálás azonban arra ösztökéli a konzervatívokat, hogy ne alkalmazzanak keményebb szankciókat. Mert egyrészt szeretnék, ha a bírálók látnák, hogy igenis reagálnak a szemrehányásokra, másrészt azonban igényt tartanak a Bizottság elnökének tisztére, amihez Webernek szüksége lehet még a Fideszre.
Ily módon nem meglepő, hogy a bajor politikus sokáig keményen kitért Orbán megbüntetése elől. Ám március közepén hiába dobott mentőövet a magyar vezetőnek, az elutasította az áthidaló megoldást. A tolerancia alighanem csupasz politikai törekvés eredménye. A kormányfő ugyanis azzal kokettál, hogy új pártcsaládot alapít a bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus erőkből, és átveszi az intézmények ellenőrzését a középpártoktól. Orbán két fronton harcol: egyrészt pajzsként használhatja a Néppártot a támadásokkal szemben, másrészt azt fontolgatja, hogy a feltörekvő populizmus vezetőjeként indul harcba.
A magyar kormánysajtónak van némi igaza, amikor azt állítja, hogy a miniszterelnök jól jött ki a vitából, hiszen meglepő módon végig kézben tartotta a fejleményeket. Hiszen ha a bölcsek tanácsa jó bizonyítványt állít ki, Orbán simán visszatérhet a nyájhoz. Ezzel párhuzamosan a fideszes EP-.képviselők megtartják tisztségeiket, így szavuk lehet, ha bármilyen javaslat születne Magyarország elmarasztalására. Ideértendő Szájer alelnöki posztja. Mindeközben jottányit sem változott Orbán hozzáállása. Brüsszelből hazatérve azonnal újabb támadást intézett mind az EU, mint a Néppárt ellen. Amikor az EPP figyelmen kívül hagyta, hogy a politikus újra meg újra átlép a vörös vonalakon, és a kereszténydemokraták csupán addig mentek el a felelősségre vonással, amíg azt a miniszterelnök jónak látta, igazából feladták azt az alapelvet, hogy meg kell védeni az értékközösséget.
Az is látnivaló, hiszen egy illiberális hatalmat igyekeznek megbékíteni, hogy nem számítanak az elvek, ha a befolyás forog kockán. Ám mivel nem tették ki a Fideszt, lehet, hogy nemigen tudják majd visszatartani azokat a pártokat, amelyek az elvibb politizálás mellett törnek lándzsát, már ha Orbán továbbra is renitenskedik. De az is elúszhat, hogy bebiztosítsák a magyar voksokat, ha a Fidesz a választás után más pártcsaládhoz áll át. Szóval, elképzelhető, hogy füstbe megy a kettős terv, tehát hogy megtorolják Orbán kilengéseit, egyidejűleg azonban megőrizzék a jóindulatát.
A konzervatív lap a Figyelő hírhedt címlapjával, a pénzesőben fürdő Mazsihisz-elnökkel illusztrálja jelentését, miszerint a magyar zsidók félnek megszólalni, miközben terjed az antiszemitizmus az orbáni Magyarországon. Mint a cikk megállapítja, a Heiszler Andrásról készült kép nyugodtan lehetett volna az egykori náci német propaganda terméke. A reakció mégis visszafogottnak bizonyult. Orbán Viktor nem volt hajlandó elítélni a hatalompárti folyóiratot. A Köves Slomó-féle ultraortodox közösség vezetője tagadta, hogy a fotó zsidóellenes volna. Maga Heiszler úgy nyilatkozott, hogy nem akarja elkapkodni a véleményét. Bírálók szerint a csend mára normává vált egy olyan országban, ahol a zsidókat annyira kísérti a félelem, hogy a nevüket sem merik elmondani egy-egy interjúban.
Tíz zsidó közül 9 úgy ítéli meg, hogy erős az antiszemitizmus – ezt bizonyítja egy tudományos felmérés, amely megállapította, hogy az elmúlt 10 évben megdöbbentően újjáéledtek az érzelmek a zsidókkal szemben. A szerző, Kovács András, a CEU professzora szerint két éve már a magyarok 24 %-a mondta, hogy jó lenne, ha a zsidók szednék a sátorfájukat, szemben a 2006-ban mért 12 %-kal. Jelenleg pedig 30 %-a nem engedné meg, hogy bizonyos állásokat zsidók töltsenek be. 2013-ban ez az adat még 16 % volt. A kutató szerint a fő ok a Jobbik felemelkedése volt.
Orbán szerepe összetett. A miniszterelnök zéró toleranciát hirdet, de magánemberként két zsidó vezető is úgy vélekedett, hogy a politikus körei zavaró felhangoktól kísért kampányokat gerjesztettek. Az egyik feszültségforrást az az igyekezet jelenti, hogy a kormányfő rehabilitálni igyekszik Horthyt, ideértve, hogy szerinte a holokausztot szinte teljes egészében a németek követték el Magyarországon. Heiszler András kifejtette, hogy ezt a nézetet ők semmiképpen sem tudják elfogadni, mert a néhai kormányzó 600 ezer zsidó haláláért felelős. De jut a mostani rágalmakból Sorosnak is. A Mazsihisz vezetői mégis óvakodnak, hogy közvetlenül bírálják Orbánt, hiszen a hatalom segített zsinagógákat helyreállítani és Budapesten csökken az antiszemita fizikai támadások száma, ám a 100 ezer zsidó többsége mégis félve tekint a jövőbe.
A magyarok nem félnek a saját rendszerüktől, viszont annál jobban tartanak a Nyugattól, olyannyira, hogy nem is érzik magukat odatartozónak. Így összegezte magyarországi tapasztalatait egy francia újságíró, aki jó 25 éven át készített nemzetközi politikai műsorokat a France Inter rádiónak. Bernard Guetta, aki a szélsőjobbról most megjelent könyvéhez felkereste Lengyelországot, Olaszországot és Ausztriát is, a legnagyobb részt a magyar helyzetnek szentelte. Ezt azzal indokolta, hogy ugyan az illiberalizmust Putyin alkotta meg, de Orbán Viktor volt az, aki elméleti szintre emelte és bevitte az unióba. Amúgy a szerző igen találónak érzi Kis János véleményét, miszerint itt egy tekintélyelvű választási rezsimről van szó. Különös jellemzője a fülledtség, a hisztérikus fóbia a muzulmán bevándorlással és a meleg házassággal szemben. E politika hívei szerint mindkettő a nyugati dekadencia abszolút megnyilvánulása. Szemükben a Nyugat a liberális demokráciával egyenlő, arról pedig úgy gondolják, hogy annak bizony befellegzett.
Magukat hiszik a keresztény civilizáció utolsó védőbástyájának és ez ügyben Orbánnak sokkal több támogatója van, mint a saját tábora, amelynek aránya nem éri el az 50 %-ot. Még olyanok is úgy gondolják, hogy a bevándorlás kapcsán jó munkát végez a miniszterelnök, akik pl. nehezményezik a korrupciót. A vendéget nagyon megrázta, hogy a magyar értelmiség milyen szinten utasítja el a Felvilágosodást, a francia és amerikai forradalmat, vagyis a szabadságot, az egyenlőséget és az emberi jogokat. Az orbánisták azt gondolják, hogy a májusi EP-választás lesz az utolsó előtti állomás a győzelmükhöz vezető úton, utána pedig átalakíthatják Európát. Ám az egy fojtott, szűkebb és kevésbé szabad világ volna.
Lehet, hogy Ausztria visszaküldi mind a két lovat, amelyet nemrégiben Orbán Viktor ajándékozott osztrák lovasrendőrségnek, a szélsőséges belügyminiszter, az FPÖ-s Kickl által létrehozott presztízsegységnek. Mindkettő reménytelenül sántít ugyanis, így valószínű, hogy le kell őket cserélni. Az orvos megvizsgálta mind Zalánt, mind Zadart és utána abban állapodtak meg a magyar féllel, hogy ha két ló mégis felgyógyulna, aminek amúgy nem sok az esélye, akkor maradnak az osztrákoknál. Ha nem javul az állapotuk, akkor a magyarok adnak két másikat helyettük. Nem arról van szó, hogy mind a kettő eredendően sérült lett volna, hiszen már mindkét országban bevetették őket. Mindenesetre most egy mezőhegyesi szakorvos is megnézi a lovakat, de ha visszakerülnek Magyarországra, akkor sem ölik le őket, hanem vagy meggyógyítják, vagy könnyebb feladatokra fogják be őket.