Aki valamilyen önsorsontó eszmétől vezérelve, gyakran forgatja az állampárt propaganda termékeit, könnyen azt érezheti: furcsa időörvénybe került. A szerkesztők leporolták a 70-es évek vezércikkeit, és lényegi változtatás nélkül teszik azokat közzé napról napra.
Nem kellett beleásni magunkat a lapok archívumába. Az alábbi szemelvények az elmúlt napok termései:
– „… Európa kevert fajúvá és vallásúvá tételének tervéről van szó, s még inkább akkor nagy a liberális felháborodás, ha megfogalmazódik a nyilvánosság előtt, hogy a globális elit – vagy globális háttérhatalom – hosszú távon egy kozmopolita, a nemzeteket megszüntető világtársadalmat akar létrehozni. S e világtársadalom irányítását globális intézményekre bízná, amelyek között fontos szerepet játszana az Európai Egyesült Államok mint csúcsföderális, birodalmi jellegű államszövetség.”
– „… az Amerikai Birodalom valóban hanyatló fázisba érkezett, és egyre tehetetlenebb és frusztráltabb. Másrészt, hogy magán a politikai uralmi struktúrán belül kezd kibontakozni egy olyan tektonikus törésvonal, amelynek egyik oldalán azok állnak, akik ezt felismerve, a Birodalom „rendezett visszavonulásának” stratégiáját próbálják előkészíteni, a másik oldalon viszont azok, akik kétségbeesetten éppen annak agóniáját próbálják minden áron meghosszabbítani. Így aztán az egész roppant államgépezet egyre veszedelmesebb módon egy olyan autóra kezd hasonlítani, amelyet a padlógáz–satufék egyszerre vezetési stílusával próbálnak uralni.Minden jel szerint egyre sikertelenebb módon.”
– „ … minden rossz, ami tájainkon az elmúlt harminc évben felbukkant, minden silányság, minden ócska gondolat, vacak áru, beteg, perverz ötlet – mind-mind tőletek származik. Haldokló civilizációtok utolsó morzsáit hintitek szét a világban.Már nem vagytok tökös nagyhatalmak, senki nem tekint rátok gyarmatosítóként. Éppen ezért többé már nem a tudást, a találmányokat, a jobb, értelmesebb életformát szórjátok szét a világban, már csak a jajkiáltásotokat fújdogálja felénk a szél. Mérgezitek, persze hogy mérgezitek a mi fiatalságunkat, ömlesztitek ide a ganét lapáttal, nyilván van erre kereslet, idióták nálunk is akadnak bőséggel.”
– “Az I. világháború a régi világot drámai erővel lökte át az újba. Egy olyan újba, amely a Nyugat önbizalomvesztésének századává vált.”
– „A németeknek teljesen elgurult a gyógyszerük? Mégis mit gondolnak magukról? Védelmi képességük nincs, ezért biztonságot nem képesek az Uniónak nyújtani. A kiszámíthatóságról és a megállapodások betartatásáról nem tudnak, vagy nem akarnak gondoskodni. Szoft politikájuk nincs. Önzésük és filléreskedésük rég felzabálta az Európai Unió minden magasztos eszméjét. A geopolitikát nem értik, stratégiai gondolkodásuk megszűnt.”
És még csak a hét felénél járunk.
Összegezzük az olvasottakat: a nyugati civilizáció az összeomlás szélén áll, társadalma minden eresztékében recseg-ropog, széthulló gazdasága hamarosan maga alá temeti torz eszményeit, romlottságánál csak dekadenciája nagyobb.
Hm. Ismerős szövegek. Bizonyára jól tud ilyet írni, aki mondjuk a Népszabadság pártélet rovatánál szocializálódott. Ugye, Bencsik elvtárs?
Magvas és eredeti gondolatok 1925-ből
A kommunizmus világhódító útját járva Magyarország kénytelen volt ezeket a szövegeket hallgatni, illetve visszaböfögni a szovjet elvtársaknak. De azért mindenki a rothadó, kapitalista Nyugatra vágyakozott, zokniba rejtette a márkáit, és várta az útlevelét három évente. És azt is pontosan tudtuk, hogy az „ott” rohandók még a legvidámabb barakknál is vidámabbak, ugyanis nem kapták meg a hős oroszoktól a kommunizmus ajándékát.
De hát mit is beszélünk is? Vörös Moszkva? A kommunista Szovjet-Oroszország? Ugyan már! A kommunizmus átka is nyugati!
„A marxizmus tipikusan nyugati eszme!” http://latoszogblog.hu/blog/marxista_bumerang Bizony ám! Köze nincs az oroszokhoz, Vörös térhez, Lenin mauzóleumhoz. Mert valaki még a végén azt találná mondani ma is: inkább választjuk a rothadó kapitalizmust magunk, mint Putyint a NER-társakkal.
De kedves NER-társak, akik ma bőszen olvassátok és írjátok újra az MSZMP KB összes vezetőinek összes beszédét! Nem emlékeztek, mi lett a sorsa – sorsotok – az előző, Nyugat-ellenes garnitúrának? Nem rémlik, hogy a totális diktatúra agymosása sem tudta letagadni és eltitkolni a valóságot?
Lehettek bolhája Putyin pincsijének, de nem kormányosai ennek a sokat szenvedett kompnak.
Vajon, ha a Nyugat lassan száz éve haldoklik, miért vágyik még mindig a világ oda – szellemi, anyagi és fizikai értelemben egyaránt. Miért választja a magyar (román, szlovák, cseh, lengyel) értelmiségi inkább az ottani, esetenként kétkezi, küszködő megélhetést, a Keleti Kánaán helyett? Miért nem Moszkva falait ostromolják a menekültek? Hogy az új kedvencről, Kínáról már ne is beszéljünk.
„A nyugat régen meghaladta felívelő pályáját és halálra van ítélve. Mindent megtesznek, hogy fellazítsák a magyar politikai légkört, és banánt mutogatva elégedetlenséget szüljenek” – ugye. Kádár is megmondta már a 80-as évek elején.
Az ő sorsára jutottok ti is. Nem lesz hősi halál, sem ocsmány kivégzés. Az elfelejtettek keserű és lassú elmúlása lesz a tiétek. És a Nyugat még akkor is remekül fog haldokolni.