• A Liga vezére a Fidesz korifeusait győzködi, hogy a magyar párt csatlakozzon a populisták-demagógok európai összefogásához
• Orbán azok közé tartozik, akik gátlástalanul meglovagolják a zsidóellenességet, ha politikai érdekeik úgy kívánják
• A nyugati elhárítás sem érti, miért ennyire előzékeny az orosz titkosszolgálat 5. hadoszlopának számító Nemzetközi Beruházási Bankkal a magyar miniszterelnök, Putyin két lábon járó trójai falova
Az olasz Liga belpolitikai partnere máris kudarcnak minősíti az euroszkeptikus pártok szövetségének hétfőre meghirdetett alakuló ülését, mert Milánóban nem lesz jelen sem Orbán Viktor, sem Le Pen. Mint emlékezetes, Salvini az európai választásokra akarja összefogni a populista és nacionalista erőket, ám távol maradnak a szélsőjobb kulcsfigurái. A meghívott pártokat a bevándorlás és az uniós együttműködés elmélyítésének elutasítása köti össze. Orbán távollétének okait taglalva a jelentés azokat a magyar sajtójelentéseket idézi, miszerint a kormányfő nem kíván szakítani a Néppárttal. Le Pen pedig arra hivatkozik, hogy tele van a naptára választása rendezvénnyel. De nem megy el az eseményre az osztrák Szabadságpárt sem. Megjelenik viszont ott a német AfD megbízottja.
Az olasz kormánykoalíció nagyobbik ereje, az 5 Csillag Mozgalom a sok lemondás láttán úgy értékeli, hogy itt egy csattanós pofon készül a Liga európai tervével szemben. A részvevők listáját egyébként mára ígérik. A jelentés hozzáteszi, hogy a Salvini által kiszemelt pártok közös frontját megakadályozhatja a sok eltérő nézet és politikai szándék. Az AfD listavezetője ezzel együtt arra számít, hogy a populista és nacionalista oldal jól szerepel a választáson, de utána az eltérő érdekek és a rivalizáló személyiségek miatt gondjaik lesznek, hogy közösen váltsák valóra programjukat. Merthogy igazából csak a bevándorlás jelent érintkezési pontot számukra.
Salvini azért akar szélsőjobbos, populista tömböt összehozni, hogy ő legyen az euroszkeptikus erők nem hivatalos vezetője Európában, ám továbbra sem tudni, mennyire volna működőképes egy ilyen tömörülés. Hiszen az érintett pártok között már most is lényeges nézetkülönbségek vannak. És nem valószínű, hogy többségbe kerülnek a következő Európai Parlamentben, sőt, még az is nehéz lesz számukra, hogy közös frontot tudjanak alakítani. A Liga és a PiS között pl. nagy-nagy ellentét tapasztalható Oroszország kapcsán. De a Fidesszel létrejöhet szövetség. Orbán nem titkoltan hősnek tekinti az olasz belügyminisztert, ám pártforrások szerint nem valószínű, hogy elmegy hétfőn Milánóba. Az ugyanis nyílt szakítást jelente az EPP-vel. A kormányfő a jelek szerint halogatja a döntést, de nyitva tartja a lehetőséget, hogy a választások után összeálljon az olasz politikussal.
Olasz források szerint Salvini az utóbbi 10 napban kétszer is tárgyalt magas rangú Fidesz-vezetőkkel, azon kívül Budapestre, Orbán Viktorhoz készül, mert szeretné megnyerni a magyar pártot a formálódó euroszkeptikus szövetségnek. Ugyanis tisztában van azzal, hogy ha versenyre akar kelni a nagy pártcsaládokkal, akkor szüksége van a magyar, illetve a lengyel kormánypárt támogatására is. A Európai Nemzetek és Szabadság frakciójának, amelynek tagja a Liga, a Le Pen vezette Nemzeti Gyűlés, az FPÖ, valamint holland Szabadságpárt is, jelenleg 37 mandátuma van, ám ez a szám megkétszereződhet a májusi választások után.
Ha az olasz belügyminiszter rá tudja beszélni a Fideszt, illetve a PiS-t a csatlakozásra, akkor az további, nagyjából 40 képviselőt jelentene, vagyis onnantól kezdve képes volna lényegesen befolyásolni az EP munkáját. Bár ezek a pártok nehezen találják a közös hangot. Arról nem beszélve, hogy a lengyelek jelenleg egy másik csoporthoz tartoznak Strasbourgban. Le Pen egyébként azt üzente, hogy hétfőn nem megy el Milánóba, de egy nappal később Párizsban a választásokról tárgyal majd Salvinival. Utóbbi a közös keresztény gyökereket, a nemzeti identitást hirdeti, úgy gondolja, hogy az olasz alkotmány felülírja az európai törvényeket és véget akar vetni a német-olasz dominanciának.
Az európai választás eredményeként néhány gusztustalan figura bukkan majd fel a strasbourgi padsorokban, de a demokráciáknak képesnek kell lenniük, hogy együtt éljenek a jelenséggel – mutat rá a kommentár. Jelenleg özönlenek a naiv, pánikkeltő jóslatok, miszerint a helyek egynegyedét, sőt akár egyharmadát, az EU ellenségei, populisták, szélsőségesek szerzik meg. Ám a közvélemény kutatások azt támasztják alá, hogy a szélsőjobb csupán három országban van feljövőben: az olaszoknál, a franciáknál és a németeknél – a Liga, Le Pen és az AfD miatt. Az persze nem jó, ha olyanok kerülnek be az EP-be, akik nem a gondok közös megoldásán vannak, hanem csupán a feszültségkeltésre és saját maguk népszerűsítésére használják mandátumukat. Itt a határt a büntetőjog húzza meg: nem megengedett az uszítás vagy felhívás az erőszakra.
Viszont a szélsőség megerősödése miatt érzett félelem elvonja a figyelmet sokkal fontosabb dolgokról. Így attól, hogy a két nagy néppárt most először nem szerez többséget. Ezért nem tudják egymás közt elosztani a kulcsfontosságú tisztségeket. Alighanem szükségük lesz a liberálisok támogatására, de lehet, hogy be kell vonniuk a zöld frakciót is. Ebből következik, hogy a szövetségnek várhatóan programot kell kidolgoznia a Bizottság számára. Ám ez azt vonja maga után, hogy a minimálisra zuhannak Weber esélyei, mármint hogy a testület élére kerüljön, mert a másik három partner csak olyan engedményekért cserében támogatná, hogy a Néppártnak alighanem új jelölt után kell néznie.
A szlovák elnökválasztás győztese megverte a populizmust egy olyan kis, közép-európai országban, amely nem a legnyilvánvalóbb hely az irányzattal szembeni globális ellentámadás szemszögéből. Az egész térségben gyökeret eresztettek a tekintélyelvű erők, magasra csapnak a bevándorlás-ellenes érzelmek. Caputová mégis legyőzte a hatalmon lévő pártot, méghozzá úgy, hogy ehhez nem volt hajlandó igénybe venni a Trump-féle durva retorikát vagy rájátszani az emberek elbizonytalanodására. Kampánya azt hirdette, hogy szembe kell szállni a gonosszal, az emberség, a szolidaritás és az igazság alapján. A kérdés igazából az, hogy ezek után változik-e bármi is érdemben? Az államfő vállaira nagy teher nehezedik, gyorsan jön majd a kiábrándulás. Közeledik az európai választás, jövőre pedig a parlament összetételéről döntenek a szlovákok. Vagyis jó eséllyel visszatér a megszokott, gusztustalan politizálás. De azért mindig van remény.
A szlovák-magyar Híd-Most párt azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy vétózza meg a törvényt, amely megtiltaná, hogy más államok himnuszát elénekeljék, pl futballmérkőzéseken, miséken, nyilvános megemlékezéseken. Bugár Béla elnök azt közölte, hogy képviselőik a múlt héten tévedésből szavazták meg az előterjesztést, amely hétezer eurós büntetést irányoz elő, ha valaki megsérti a jogszabályt. Az egész ügy a pozsonyi koalíció kisebbik erejétől, a Nemzeti Párttól indult ki, és célja hivatalosan az állami jelképek védelme. Ám az idegen himnuszokra vonatkozó rész a bírálók szerint a magyar kisebbség ellen irányul. Bugár Béla már beszélt az ügyben az elnökkel és azt az ígéretet kapta, hogy Kiska visszaküldi a tervezetet a parlamentnek. Arról is beszámolt a magyar politikus, hogy a Nemzeti Párt hajlandó kivenni a szövegből a kifogásolt részt.
Az újság a többi közt a Soros elleni szélsőjobbos hivatalos kampányt hozza fel annak bizonyítékaként, hogy Európába és az USÁ-ba visszatért az antiszemitizmus. Az ősrégi előítéletben keverednek régi és új elemek, illetve olyan ideológiák, amiknek egyébként nem sok közül van egymáshoz. A háttér a fokozódó globális gazdasági bizonytalanság, a faj és a nemzeti identitás kihangsúlyozása, valamint a politika erősödő megosztottsága Izrael és a palesztinok ügyében. Egy szakértő azt mondja, hogy egy valami mindenütt felbukkan, ahol tetten lehet érni a jelenséget: a világ rossz állapotban van és ennek okai csakis a zsidók. Itt találkozik a szélsőjobb, a szélsőbal, valamint az iszlám, ami újdonság.
An antiszemita megnyilvánulások már nem fordulnak elő olyan sűrűn, mint korábban, különösen Nyugat-Európában nem, ám a bigott körök láthatólag egyre arcátlanabbak lesznek.Olyan légkört alakítanak ki, ami sokkal veszélyesebbé teszi a dolgot. Az öreg földrészen, ahol a szélsőjobb népszerűségén nagyot lendítenek a gazdasági bajok és a migráció miatt érzett félelmek, a zsidók csaknem 90 %-a érzi úgy, hogy az utóbbi öt évben erősödött az antiszemitizmus. És már a nagy pártok vezetőinek sem esik nehezükre, hogy flörtöljenek vele, így Magyarországon, ahol történelmi előzményei vannak, hogy a zsidókat – Sorost – úgy állítsák be, mint aki kozmopolita fenyegetést jelent a nemzeti identitás számára, mivel titokban bujtogatja a muzulmán bevándorlást.
A zsidók mindig is kézenfekvő bűnbakok voltak, de a mai, egyre keményebb izraeli politika ügyében ütközik az antiszemita politikusok véleménye. Az olyan szélsősjobbos elemek, mint Orbán közel kerültek Netanyahuhoz, míg a balos antiszemiták nem kérnek az izraeli miniszterelnökből, szidják. De hát a magyar vezető egy hasonlóan kis állam élén erénynek tekinti, hogy izraeli kollégája a palesztinok rovására igyekszik megerősíteni az etnikai identitást. Ez köti össze a két politikust, miközben Orbán antiszemita vonásokat mutat. Mindketten elvetik a liberalizmust, hajlandóak együttműködni a szélsőjobbal és torkig vannak a muzulmán kisebbségekkel. Célba vették a civileket. Egy tel avivi elemző azt mondja, kettejük személyes jó viszonya zavarhat egyeseket a külföldön élő zsidók körében, de nem különösebben foglalkoztatja az izraelieket. Hiszen a magyar politikus támogatja Izrael létezési jogát és a szemükben ez a lényeg.
Magyarország vörös szőnyeggel vár egy Kreml közeli bankot, amelynek vezére ráadásul egy régi orosz kémcsalád sarja. A Nemzetközi Befektetési Bank tele van csontvázakkal. Júniusban kezdi meg működését Orbán Viktor országában, amelyet gyakran neveznek Putyin trójai falovának az EU-n belül, és ez aggodalmat kelt. A nyugati titkosszolgálatok egyelőre nem találják a szívélyes fogadtatás okát. Kovács Zoltán ellenben csakis gazdasági tényezőkkel magyarázza a döntést. Mindenesetre a pénzintézet munkatársai és vendégeik szabadon utazhatnak majd a schengeni térségben. De ugyanez vonatkozik másik három tag, Kuba, Mongólia és Vietnam képviselőire is, miközben a három országban az oligarchia szabja meg a gazdaságpolitikát. Ugyanakkor Washingtont, Londont és Párizst aggasztja a magyar kormányfő egyre oroszbarátabb irányvonala.
Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztője szerint a NBB kitűnő álcalehetőség nyújt az orosz hírszerzés számára, ami persze csupán gyanú, de megerősíti a bank vezérének személye, hiszen Koszovnak már a nagyapja is az orosz Belügyben szolgált. Viszont az új székhely lehetővé teszi, hogy a pénzintézet értesüléseket szerezzen az EU-tagok fejlesztési hiteleiről, gazdasági törekvéseiről, különösen az infrastruktúra területén. Felcsúti Péter úgy gondolja, hogy Orbán cserében a gázszállítások bebiztosítását kéri, de azt aligha kapja meg. Viszont már előre túl nagy ajándékot ad érte, miközben az egész ügy azzal fenyeget, hogy még jobban elveszítjük az USA és Nyugat-Európa bizalmát.
Bíró Zoltán felfoghatatlannak tartja, hogy Magyarország elmélyíti kapcsolatait Putyinnal, noha az megszállva tartja Ukrajna egy részét, amivel megsérti a nemzetközi normákat. Ez pedig – mutat rá a szakértő – megkérdőjelezi a magyar kormány szuverenitását. Horváth Gábor emlékeztet arra, hogy Szlovákia nem volt hajlandó különleges előjogokat adni a Beruházási Banknak, amikor az először ott akart letelepedni. Nem úgy, mint Magyarország.
A kommentár úgy látja, jelentős következményekkel jár a román kormányon belül a notórius jogsértők számára a Legfelsőbb Bíróság döntése, amely feloldotta a volt korrupcióellenes ügyész ellen hozott utazási és egyéb korlátozásokat. Az ítélet azt jelzi, hogy van még független igazságszolgáltatás Romániában, vagyis a hatalom még nem tudott minden intézményt bedarálni. Ily módon Kövesi-Corduta elmehet Brüsszelbe, ahol ő a fő jelölt a tervezett Európai Ügyészség élére. De jó hír az is, hogy a nyugati partnerek egységesen elutasították a román kormány beavatkozását a bíróságok ügyeibe. Az EU intézmények tesznek még egy, szinte kétségbeesett kísérletet, hogy józanságra bírják rá Bukarestet, mielőtt szankciókhoz folyamodnának.
Az igencsak új lenne, ha egy tagállam ellen éppen akkor élesítik be az eljárást a 7-es paragrafus alapján, amikor az ellátja az unió soros elnöki teendőit. Mindeközben a román vezetés átkozódik és az öklét rázza. De Brüsszelnek bocsánatot kell kérnie, amiért sokszor túl sokáig habozott, mert a magyar, a lengyel és a román kormányt más jóval korábban emlékeztetnie kellett volna a közös értékekre és kötelezettségekre. Méghozzá nyomatékkal, szükség esetén megtorló intézkedésekkel. Az érintett lakosság, továbbá saját maga érdekében.