Mi köze a Németh Szilárd-féle sótartónak az elhárító mechanizmusokhoz és a Kétfarkúakhoz?
A humor az egyik legjobb elhárító mechanizmus, amivel az ember védekezhet a rátörő kényelmetlen valóság ellen.
Valaki brahiból elkészítette Németh Szilárdot sószóróként. A kézműves tárgyakat gyártó vállalkozás 5500 forintért árulja az államtitkár „szimpatikus” arcát és „adoniszi” felsőtestét ábrázoló sótartót, de azért a Blikknek huncutul azt nyilatkozták: a politikus annyira összeforrt a konyhaművészettel, hogy a magyar gasztro arca lehetne. Ezért látják bele sokan az arcát a sószóróba. Hiszen minden tárgy megtalálja az emberi formáját. Még rá is tettek egy lapáttal, amikor hozzátették: csak véletlen a hasonlóság Sziszi és a sótartó között.
Ceglédi Zoltán politológus is nyilatkozott a bulvárlapnak és azt mondta: nem okoz kárt a rendhagyó sótartó piacira dobása Németh Szilárd politikai imázsának. A sószóró ráerősít erre az arculatra, hogy lám, még a konyhaasztalra is odakerült.
Igen és nem, mondhatnánk, ugyanis a jelenségnek nem ez a fonákja. Hanem az, hogy a humor egy elhárító mechanizmus, a pszichológusok szerint méghozzá a legfejlettebb változata. A definíciója szerint az elhárító mechanizmus olyan kognitív eljárás, amelynek segítségével a tudatból kiszoríthatók az ént fenyegető, veszélyes tartalmak. Ez a lélek “immunrendszere”; Freud munkássága nyomán leánya, Anna Freud dolgozta ki. Szorongás esetén az ego két fő módon reagálhat. Egyrészt a probléma megoldására fókuszálva megpróbál tudatosan megküzdeni a fenyegető veszéllyel. Másrészt előfordulhat, hogy az ego nem képes hatékonyan feloldani a szorongást, amely akár traumatikus méreteket is ölthet. (Lásd elmúlt nyolc év, elég traumatikus volt.) Ha az ego racionális módszerekkel nem tud a szorongás fölé kerekedni, akkor lépnek működésbe az elhárító mechanizusok; ezek tehát a belsőnk egyensúlyát szolgálják.
Németh Szilárd pedig pontosan ilyen fenyegetés a lelki egyensúlyunkra nézve:
a manifesztációja mindannak a bunkóságnak, beszűkültségnek, ódivatúságnak, amit a magyarok többsége igencsak szeretne levetkőzni. Németh Szilárd tökéletes fegyver a Fidesszel szemben és a Fidesz mellett is, hiszen könnyen lehet vele azonosulni és könnyen lehet meggyűlölni. A falusi párttitkár a hetvenes évekből, az Egészséges erotika főszereplőinek velünk élő mása.
Nem csoda, hogy nagyon sokan Németh Szilárdot, mint jelenséget, elviselni se tudják. (Írhattunk volna Schmitt Máriát, vagy bármelyik szimpatikus politikust, aki szerint Németország borzalmas hely, ahol még wifi sincs.)Ezért készülnek belőle Coub-ok, gif-ek és sószórók: valahogy muszáj őt ellensúlyozni. Muszáj a léleknek védekeznie ellene. El kell viselni, hiszen eltüntetni nem lehet a föld színéről, neki is helye van a magyar közéletben, igaz, valahol félúton a konyha a düledező disznóól és a pottyantós kerti budi között. (Látják, ez is egy elhárító mechanizmus volt, akárcsak a Kétfarkú Kutyapárt tevékenysége, bár ők az egész politikai elittel szemben állnak.)
Egyébként a sószóró még egy szerencsés megoldás. Meg a Coub-ok. Az elhárításnak ugyanis rengeteg formája lehet és bármelyiket visszük túlzásba, annak általában nincs jó vége és neurózis alakulhat ki. A rosszabbik verziója az elhárító mechanizusoknak, amikor azonosulunk az agresszorral (jelen esetben Németh szilárd jelenségével), vagy amikor önmagunk ellen fordulunk és inkább leugrunk a tizedikről, mintsem ezt a pasast tovább kelljen hallgatni. Ezeket az elhárító mechanizmusokat senkinek nem ajánljuk.
Van azonban még egy dolog, amire fel kell hívnunk a figyelmet: az elhárító mechanizmusok túl sok alkalmazása neurózishoz vezet. Vagyis túl sok Németh Szilárd következménye a sok elhárító mechanizmus, aminek a közvetkezménye a neurózis. És íme, megtaláltuk az idegbeteg, frusztrált ország egyik okát. (Mielőtt a Rogán-féle propagandaminisztériumból idevezényelt bérkommentelők elkezdenének a migráncsokkal, vagy Gyurcsánnyal, Sorossal dobálózni, eláruljuk: az elhárító mechanizmusok a fideszes agyban is dolgoznak, ebből a szempontból nincs különbség fideszes és ellenzéki agy között. És igen: a Fidesz összes félelem- és gyűlöletkampánya erre játszik rá.)
Maradjunk tehát a humornál, mindaddig, míg a rendszer össze nem dől. Legalább ki tudjuk kapcsolni a tévét, nem úgy, mint az 1984 című könyvben. Bár a tíz perc gyűlölet című adás már megvan, Híradó címmel sugározzák a közmédiában, a mi milliárdjainkból. Ez is egy elhárító mechanizmus volt, figyelték?