- Orbán simán megszegte a Néppártnak adott ígéretét;
- Lehűlt a német-francia viszony, miközben erősödnek Európában a populisták, ám azok aligha tudnak közös frakciót létrehozni Strasbourgban;
- Az unió saját magának tesz keresztbe, noha az EP-választás előtt éppen hogy fokozottan kellene készülnie a jobboldal külső-belső dezinformációs hadjáratára.
Véget ért a német-francia szerelem, a két ország érdekei immár eltérnek egymástól. Erre hívja fel a figyelmet az elemzés, amely a legfrissebb bizonyítékként azt hozza fel, hogy a múlt heti EU-csúcson Macron váratlanul, de igen határozottan elutasította a brit kilépés meghosszabbítását, ami viszont felháborodást váltott ki Merkel kíséretében. Bár az is igaz, hogy a kancellár javarészt megfúrta az államfő európai reformterveit. Ráadásul a CDU új elnök asszonya egészen más irányban akarja vinni az uniót, ami megrázta a francia vezetést. Így most az a nagy kérdés, miként alakulnak a jövőben a kétoldalú kapcsolatok. Alighanem most új, időszakos válság közeleg Berlin és Párizs között. Pl. kereskedelmi kérdésekben teljesen mások a törekvések.
Másik ütközési felület, hogy Macron valószínűleg ellenzi Webert, a Bizottság új elnökeként. A középjobb jelöltjének előélete bepettyeződött, mert sokáig támogatta a nyíltan antiszemita Orbán Viktort. De a legnagyobb próbatétel az volna, ha újabb válság robbanna ki az euróövezetben, és itt egyáltalán nem valamiféle távoli fenyegetésről van szó. Növekszik a veszélye, hogy át kell ütemezni az olasz államadósságot, és ez érzékenyebben érintené a franciákat, mint a németeket. Macronnak alighanem szembe kell szállnia Németországgal, mert a tét vagy a reform, vagy az, hogy szétesik az eurozóna. Nehéz évek jönnek az EU számára.
A német konzervatív lap nem tartja valószínűnek, hogy bármi is lesz Le Pen tervéből, vagyis hogy létrejönne a jobboldali populisták nagy összefogása az Európai Parlamentben. A politikus szerint pártja már azért nem kampányol a kilépés mellett, mert van remény arra, hogy az EU-t belülről alakítsák át. Merthogy mindenütt feljövőben vannak a nacionalista, euroszkeptikus erők, és azok a Nemzeti Gyűlés elnök asszonyának reményei szerint egyetlen jelentős frakcióban egyesülnek majd Strasbourgban, a jelenlegi három helyett. Ám aligha képzelhető el a fúzió. Az olasz bal- és jobboldali populisták közt túl nagyok az ellentétek. A PiS sem igen fog összeállni olyanokkal, akik oroszbarát jelszavakat hangoztatnak, ráadásul ellenzik a keleti tagoknak adott brüsszeli pénzeket. Azt Le Pen is elismeri, hogy nem könnyű a lengyelekkel.
Hogy a múlt héten miért nem volt jelen Milánóban az új nacionalista szövetség zászlóbontásakor, arról Le Pen most azt mondta, hogy Salvini a nevében is beszélt. Azt ő sem vitatja, hogy az EP-ben a többség továbbra is az integrációbarát pártok kezében marad, de szerinte így is teljesen új lesz a politika, mert a lényeg a nyomásgyakorlás és a befolyás. És a Tanácsban is új viszonyok alakulnak ki, mert egyre több országban jutnak hatalomra az EU-val szembenálló körök.
Közös program nélkül vág neki a nemzeti-konzervatív, illetve jobboldali-populista szövetség a jövő hónap végén esedékes európai választásoknak. Ezt a német AfD elnöke közölte, hozzátéve, hogy az egész terven még dolgoznak, ezért nincs még közös platform. Ebből az következik, hogy minden tagpárt a maga elképzelése szerint vívja meg a kampányt és igyekszik annyi voksot szerezni, amennyit csak tud – tette hozzá Meuthen. A politikus ott volt a múlt héten Milánóban, amikor Salvini a hasonszőrű dán, illetve finn párt képviselőjének társaságában hivatalosan is bejelentette az összefogást. Ő a maga részéről arra számít, hogy hamarosan Le Pen is csatlakozik hozzájuk.
Timmermans lehet a nyertese, ha Nagy-Britanniában is megrendezik az EP-választást, mert a Munkáspárt akár két tucat mandátumot is elvihet. Ez esetben pedig lényegesen javulnak a szociáldemokraták jelöltjének esélyei a Bizottság elnöki tisztére. A legutóbbi előrejelzések értelmében a konzervatívoknak 176 hely jutna az új strasbourgi felállásban, viszont a szocialisták – a Labour közreműködésével – 154 mandátumot hódíthatnak el. Ebből elvileg még az következne, hogy a konzervatív Weber lesz a befutó, csakhogy a királycsináló liberálisok még nem álltak oda mellé. Azon kívül a kereszténydemokratáknál hírek szerint a Brexit főtárgyalója, Barnier sem dobta még be a törülközőt. Szóval még a pártcsaládon belül sem dőlt el véglegesen, hogy ki indul, bár Weber jelöltségét már jóváhagyták.
Orbán Viktor összeesküvés elméletekkel száll harcba az EP-választás közeledtével, noha azt ígérte a Néppártnak, hogy nem korteskedik az EU ellen. Most azonban azzal vádolja a „brüsszeli bürokráciát”, hogy az Európa iszlamizálására készül. Az ilyen elméleteket normális körülmények között a szélsőjobb terjeszti, de megtalálhatók olyan tömeggyilkosok agyszüleményeiben is, mint a christchurchi terrorista, illetve norvég kollégája Breivik is írt ilyesmiket a pamfletjében. Ám ezúttal az egyik tagállam miniszterelnöke vádolja ilyen forgatókönyvvel az unió végrehajtó testületét. Kampánynyitójában nem kevesebbet állított, mint hogy a keresztény európai civilizáció jövője forog kockán. Legutóbb pedig – éppen egy iszlám kutató intézet avatásakor – kijelentette, hogy az Iszlám civilizációs válságot okoz.
Hétpontos programjából több elem is vagy hamis kiinduló ponton nyugszik, vagy teljesen képtelen állításokat tartalmaz. Hiszen a határvédelem, a bevándorlás és a menekültpolitika kérdéseiben a legtöbb jogkör továbbra is a tagállamok kezében van, nincs közös menedékpolitika. Valótlan az is, amit a Görögországban kiadott és csak ott felhasználható migránskártyákról mond. Nem létezik a migránsvízum sem, az pedig tilos, hogy bárkit diszkrimináljanak a vallása miatt. Amikor a lap megkereste Kovács Zoltán, az úgy válaszolt, hogy nyugati sajtóorgánumok évek óta dezinformációs kampányt folytatnak Magyarország ellen. Majd megismételte a hivatalos magyar vádakat, bár szerinte a migránsvízumot ez EU hosszú távon akarja csak bevezetni. Az unió már hetekkel ezelőtt tényekkel cáfolta a budapesti állításokat.
Alig egy hónap van hátra az európai választásig, csak éppen egy friss tanulmány szerint az unió továbbra is tehetetlen a jobboldal fenyegető internetes dezinformációs kampányával szemben. Ez a feladat az EU Külügyi Szolgálatára hárulna, ám mint az Investigate Europe újságíró szervezet megállapította: az azzal van elfoglalva, hogy valahogy kivédje az oroszok trollkodását. Pedig mint az ENSZ Migrációs Csomagjának sorsa mutatja: igencsak nagy veszélyt jelentenek a belülről kiinduló kampányok. A bevándorlás jobbos ellenfeleinek ez esetben sikerült elbizonytalanítaniuk a közvélemény jelentős részét, mégpedig olyan jelszavakkal, hogy az egyezmény „halálos ítélet a nemzetállam ellen”, és hogy az „soha nem látott népvándorlást indítana be”.
A tanulmány szerint az álhírek a német szélsőjobbos AfD, illetve az osztrák Identitárius Mozgalom környékéről származnak. Az egész felhajtás azután odavezetett, hogy Magyarország és Ausztria nem írta alá a megállapodást, noha közreműködött annak kidolgozásában. Most ismét csak hasonló kommunikációs hadjáratra kell felkészülni, csakhogy annak kiszűrését nem lehet az olyan szereplőkre hárítani, mint a Google és a Facebook, mert az a cenzúra privatizálását jelentené – mutat rá az elemzés. Ráadásul nemrégiben éppen a cenzúrára hivatkozva szűkítették azoknak az uniós egységeknek a jogkörét, amelyek a célzott dezinformáció elhárításával foglalkoznak.