- Macron azt üzente Orbánnak, hogy ha sokat ugrál a migránsok miatt, Magyarország ki is kerülhet a schengeni övezetből;
- Európában lanyhulnak az aggályok a migráció miatt – a populista pártok legnagyobb sajnálatára;
- A Roszatom trójai faló, a burkolt orosz politikai-katonai beavatkozás eszköze.
Egyre nagyobb a felháborodás, miután Putyin bejelentette, hogy gyorsított eljárással állampolgárságot adnak a kelet-ukrajnai szakadár térségben élő oroszok egy részének. Arra hivatkozott, hogy Magyarország, Lengyelország és Románia is útlevéllel segíti a határon túl élő nemzeti kisebbséget. A lap azonban hozzáteszi, hogy a három ország közül egyik sem támadta meg a szomszédját. Putyin szerint viszont a körzet elleni blokád folytán az orosz etnikum tagjai csak nehezen tudnak utazni, illetve jutnak hozzá bizonyos alapvető szolgáltatásokhoz, lásd az oktatást. Így neki most humanitárius megfontolásokból lépnie kell. Ám döntését széles körben úgy ítélik meg, hogy az valószínűleg meghosszabbítja a háborút és máris nagy próbatétel az új ukrán elnök számára.
Ukrajna mellett máris elítélte az elhatározást Franciaország, Németország és az Egyesült Államok, merthogy az támadás az ukrán szuverenitás ellen. Az EU közleménye úgy fogalmaz, hogy Moszkva még inkább destabilizálni igyekszik a helyzetet. Az újság úgy értékeli, hogy Oroszország megint csak a szokásos forgatókönyvet alkalmazza, vagyis kihasznál egy általa gerjesztett, befagyott viszályt, miután a volt szovjet tagköztársaság szabadulni igyekszik a Kreml öleléséből. Az ottani oroszok védelme előre mentségként szolgál a további katonai beavatkozáshoz. Összesen 3,7 millió emberről van szó, becslések szerint az idők során a 70 %-uk kérhet orosz útlevelet, ami azután kilátástalanná teszi a konfliktus megoldását.
FAZ
A német konzervatív lap úgy látja, hogy Putyin csak félig-meddig találta fejen az igazságot, amikor a közép-európai párhuzamokkal példálózott. Mert az tény, hogy Lengyelország 12 éve állítja ki az ún. lengyel kártyát a külföldön, főként Litvániában, Fehéroroszországban és Ukrajnában élő lengyeleknek, ami bizonyos szociális, gazdasági és kulturális jogokkal jár az anyaországban. De nem ad állampolgárságot nekik. A kárpátaljai magyar és román kisebbség tagjainak ugyanakkor sok esetben van magyar, illetve román útlevelük, ami kijevi megítélés szerint törvénytelen, mert az ukrán jog nem ismeri el a kettős állampolgárságot és ez időről időre vitákhoz vezet. Magyarország esetében hivatalos politikáról van szó, amelyet bírál az összes érintett szomszédállam. De a három említett kormány fel tud mutatni egy hatalmas különbséget Moszkvához képest: egyik sem támadta meg Ukrajnát és foglalta el annak bizonyos részeit.
A belga miniszterelnök arra figyelmeztet, hogy az EU vezetőinek a jövő hónapban esedékes választás után össze kell fogniuk a populizmus kivédésére. Michel megjegyezte, hogy a populista és szélsőséges pártok megerősödése miatt minden eddiginél fontosabb, hogy közösen cselekedjenek mindazok, akiknek ésszerű terveik vannak a jövőre nézve. Idetartozik, hogy szilárdan képviselniük kell az európai értékeket, beleértve a jogállamot. A politikus csatlakozott a francia államfőhöz, aki a Néppártot bírálva kifejtette, hogy a normák és a célok ügyében egyetlen pártcsalád sem tehet kivételt a saját sorain belül, a Fidesszel szembeni engedékenységet kifogásolva ily módon. A kérdésről most a belga vezető azt mondta, hogy Merkel és Orbán egészen eltérően vélekedik a közös elvekről, valamint a jövő Európájáról is. De más frakciókon belül is vannak éles ellentétek. Ezért jobb volna, ha a különféle csoportok koherensebben megjelenítenék, ki mit akar az EU-ban. Azaz közös program mentén egyesíteni kellene az erőket.
Európában bajban vannak azok a pártok, amelyek kizárólag a bevándorlással akarják mozgósítani az embereket. Ez derült ki a legújabb közvélemény kutatásból, amelyet az Eurobarometer végzett el a tagállamokban. Eszerint a migráció fontos téma marad, ám mivel egyre kevesebben kérnek menedéket, más kérdések kerülnek előtérbe. Így a gazdasági kilátások és a fiatalok munkanélkülisége. Az elsőt 50 % sorolta az első helyre, a másodikat 49 % tartja fontosnak és csak utána jön a migráció – 44 %-kal. Viszont egyre kevesebben szorgalmazzák, hogy utóbbi ügyében legyen politikai vita. A bevándorlás csak Magyarországon, Máltán, Csehországban és Olaszországban áll a lakosságot foglalkoztató gondok élén. Tavaly ősszel még 9 államban számított a legfőbb aggálynak.
Ennélfogva még Magyarországon is csökken az érdeklődés a migráció iránt, és inkább a gazdasági fejlődésre helyeződik át a hangsúly, jóllehet a kormány újabb és újabb politikai reklámhadjáratokkal igyekszik napirenden tartani az ügyet. Ugyanakkor érdekes, hogy azok tekintik fontosnak a bevándorlás helyzetét, akik nem kívánnak szavazni a jövő hónap végén. Emiatt még gondjai lehetnek az FPÖ-nek és az AfD-nek, hiszen mindkettő a migránsokra hegyezte ki kampányát. Egyébként az utóbbi idők EP-választásai azt mutatták, hogy a jobboldali-populista pártok folyamatosan jöttek fel, ám rosszabbul szerepeltek, mint amikor odahaza hívták az urnákhoz a szavazópolgárokat. Az előrejelzések szerint hasonló jelenségre kell számítani ezúttal is.
Az utóbbi két évben erősödtek a fenntartások a német lakosságban a menedékkérőkkel szemben, miközben a hajléktalanok és a melegek ügyében csökken az intolerancia szintje. Ezt állapította meg az a felmérés, amely minden 2. évben vizsgálja a szélsőjobbos beállítottságot, illetve a kollektív embergyűlöletet. 2014 még 44 % nyilatkozott negatívan a migránsokról. 2016-ban, a válság csúcspontján ez az érték már csaknem 50 %-ra emelkedett, most pedig már 54,1 %-nál tart, amire idáig még nem volt példa, pedig 2002 óta szondázzák ez ügyben a német közhangulatot.
Az európai nacionalista és szélsőséges pártok, köztük a Fidesz nagy lehetőséget látnak a május végi választásban. Épp ezért ezek az erők most már európai szinten igyekeznek megszervezni magukat. Ez részben a jelenlegi politikai elit ellen irányul, részben pedig kihasználja a globalizáció, a bevándorlás, a nemzeti identitás felvizezése, valamint az EU miatt érzett elégedetlenséget. A választás nagy-nagy hatással lesz az erőviszonyokra az EP-n belül. A nacionalista összefogás vezéralakja Salvini, az olasz Liga vezére, aki ebben a hónapban szövetséget hozott létre a többi között az AfD-vel, az FPÖ-vel és Le Pen Pártjával. Hogy kik csatlakoznak hozzájuk még, azt e pillanatban nem lehet tudni.
Magyarországról azt írja az összeállítás, hogy Orbán Viktor jó ideje az ország és Európa védelmezőjeként tünteti fel magát a muzulmán migránsokkal szemben. Ám a Fidesz marad a Néppárton belül, habár az felfüggesztette tagságát a párt EU-ellenes álláspontja miatt. A politikus a jövő héten találkozik Salvinivel. A másik nacionalista magyar erő, a Jobbik próbál szabadulni szélsőjobbos múltjából és a politikai közép szavazóit célozta meg.
A Roszatom megosztja Európát, annál is inkább, mert egy friss tanulmány értelmében az orosz atomkonszern igyekszik politikai befolyásra szert tenni a többi közt Magyarországon és Finnországban. Az európai zöldek a helyzet láttán már arra figyelmeztetnek, hogy a földrész középső és keleti része függőségbe kerülhet az orosz cégtől, amely azonban visszautasítja a vádakat, azt állítva, hogy azok mögött a nukleáris energia ellenfeleinek mesterkedése, kétségbeesése áll. A szóban forgó, 73 oldalas elemzést egy holland szakember készítette éppen az EP környezetvédő frakciójának megbízásából és kimutatja, hogy az óriásvállalat miként fejt ki politikai nyomást.
A szerző úgy ítéli meg, hogy a Roszatomot nem egyszerűen a Kreml irányítja, hanem a holding – katonai-civil hibridként – felelős az orosz atomfegyverszektorért. Egyben az készületben lévő erőmű kapcsán dicséri a finn nukleáris felügyelet függetlenségét, ottani újságírók kutatómunkáját és a civilek elszántságát. Mindezeket hiányolja viszont Magyarországon, ahol a körülmények azt támasztják alá, hogy Orbán Putyin szövetségese. A cég szerint viszont szó sincs politikai befolyásolásról, a cél, hogy magas szintű szolgáltatással jelentős anyagi hasznot érjenek el. A nyilatkozat kiemeli: a paksi terveket a Bizottság és az Euratom is helyben hagyta, nem talált azokban semmi kivetnivalót, sem a versenyjog, sem az átláthatóság, sem az energiabiztonság szempontjából.
A szlovén Parlament két bizottsága is elítélte, hogy a ljubljanai magyar nagykövet a minap diplomáciai jegyzékben követelt közbeavatkozást a szlovén kormány részéről az egyik szatirikus hetilap Orbánt ábrázoló címlapja miatt. A külügyekért, illetve a kultúráért felelős testület egyaránt úgy foglalt állást, hogy a tiltakozás beavatkozást jelent a sajtószabadságba. Egyben felszólították a kabinetet, hogy tegyen lépéseket a hasonló nyomásgyakorlás elkerülésére. Mindkét fórumot a hatalmat gyakorló pártok kérésére hívták össze és Cerar külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a szomszéd államokkal jó viszonyt kell fenntartani, ám azt nem engedik meg nekik, hogy beleszóljanak a média dolgaiba, mert az támadást jelent az alapvető szabadságjogok ellen. Mint emlékezetes, a szóban forgó karikatúra úgy ábrázolta a magyar miniszterelnököt, hogy az éppen náci üdvözlésre emeli a karját.
Le Monde
1. Két és fél órás programadó beszédében a francia elnök alig leplezett támadást intézett a Visegrádi csoport és elsősorban Orbán Viktor ellen, akit már korábban nyíltan az ellenfelének nyilvánított az EP-választások közeledtével. Így értékeli a lap, miután Macron felvetette, hogy szűkebbre kellene venni a schengeni térséget, vagyis kimaradnának belőle azok a tagállamok, amelyek elutasítják a közös bevándorlás-, illetve menedékpolitikát. A kvóták legnagyobb ellenfele éppen a magyar miniszterelnök. Az értékelés mindazonáltal hozzáteszi, hogy ami azt illeti, túl sok szolidaritást Franciaország sem tanúsít a migrációs válság kapcsán. Messze nem teljesíti ígéretét a menedékkérők befogadására és továbbra is igen negatívan áll hozzá a Dél felől érkezők menedékkérelméhez.
2. Az illiberalizmus hírnökének nevezi a magyar kormányfőt egy most megjelent könyv, amely azt igyekszik feltárni, miként vált a budapesti erős ember a magyarok álmainak és a félelmeinek megtestesítőjévé. A szerző Amélie Poinssot újságíró, a mű címe pedig: Orbán Viktor fejében. Az elemzés valóságos rejtélynek tartja a politikust, aki az illiberális demokrácia jelképévé vált még az EU-ban is, noha egykor fiatal ellenzékiként, a posztkommunisták reménységeként indult. De amint 8 év után visszatért a hatalomba, nacionalista és konzervatív autokrata lett belőle. Mint írja, a részéről tapasztalható állhatatosság csábít a gondolatra, miszerint esetében valamiféle irányadó ideológia működik. Ám meg lehet kérdőjelezni a meggyőződést, ideértve, hogy nála nem valamiféle féktelen hatalomvágyat lehet-e tetten érni, nem emiatt vállal-e fel bármiféle ügyet, ha az szavazatokat hoz számára.
Az ő szemében a „magyarság” mindennél előbbre való, ez gyakorlatilag ellenséges beállítottságot jelent Nyugat-Európával, minden kárhozat okával szemben. De rájátszik arra az aggályra is, hogy a magyarok tartanak attól: egyszer csak megszűnnek nemzetként létezni. Hiszen a népességszám már most is csökken az alacsony születési szám, illetve a nyugati kivándorlás miatt. Kihasználja a történelmi sérelmeket, valamint Trianon máig élő sebét is.
A populizmus főleg stílust jelent és ebben Orbán kiemelkedő. Ugyanis azt mondja, amit a polgárok hallani akarnak, negédes egyszerűséget alkalmazva, ideértve a futball iránti imádatát és a hagyományos értékeket. A könyv arra is kitér, hogy a politikus főleg Magyarországon jeleskedik, de beleillik abba az európai irányzatba, ami vegyíti a tekintélyelvűséget, az identitárius retorikát, valamint a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek elleni harcot.
Belorusz források azt közölték, hogy a szennyezett orosz olaj a Barátság-vezeték déli ágán keresztül 4-5 napon belül éri el Szlovákiát és Magyarországot, ám a szlovákok már most felfüggesztették az importot. Ugyanígy döntött Lengyelország és Németország is. Ráadásul Oroszország most perek elé néz, mivel a nyugati vásárlók kártérítést kérhetnek az orosz szállítóktól, azok viszont a csőrendszert üzemeltető Transznyeftyre háríthatják át a követelést. A baj egy hete derült ki, miután a kitermelésnél használatos szerves kloridok keveredett a szállítandó nyersanyaghordóhoz, ám azok miatt megrozsdásodhatnak a finomítók berendezései. A kieső mennyiség akkora, hogy azt nem lehet teljes egészében más úton keresztül pótolni. A műszaki hiba miatt az olaj ára az idén először 75 dollár fölé ment. Az oroszok azt ígérik, hogy hétfőre már nem lesz semmi gond a szennyezés miatt.