Mészáros Lőrinc lapja nagyot gurított: hiányzik az ellenzék és az igazi vita, a parlamentben a politikusok mindenren rábólítanak, amit a kormányfő eléjük terjeszt, a sajtó egyáltalán nem kritikus, azaz a negyedik hatalmi ág megszűnni látszik – mindez nagy vesztesége a demokráciának. Igen, a kettes számú szócső szavai ezek. Igaz, szerintük ez nem Magyarországon történik, hanem Németországban. Idehaza minden a legnagyobb rendben.
Az “azzal vádolunk, amit mi követtünk el” régi, kedves technikája az állampártnak és szócsöveinek:
– sorra bukják a sajtópereket rágalmazásért, vagy mert egyértelműen propaganda-tevékenységet folytatnak az adófizetők pénzéből – rendre a még megmaradt, tisztességesen dolgozó sajátótermékeket nevezik fake news-nak.
– összebútoroznak a Mi Hazánk Mozgalom feketöves náciajival, majd az ellenzéket vádolják kollaborációval a fasisztákkal,
– “bevándorláspártinak” mondják az ellenzéket azok, akik legalább 20 ezer – ímmel-ámmal ellenőrzött – külföldit telepítettek le Magyarországon,
és még hosszan sorolhatnánk.
A Magyar Hírlap most épp Pew Research Center demokrácia-kutatását rágja szájba. Nehéz ügy: a magyar lakosság 53 százaléka elégedetlen a hazai viszonyokkal – ez nem is kirívó adat, szemben azzal, hogy míg Orbán híveinek csal 30 százaléka elégedetlen, addig a nem kormánypártiak 66 százaléka. Ez a szakadék már párját ritkító a világban is.
Ezzel szemben Németországban 43 százalék az elégedetlenek aránya – vagyis kisebbségben vannak. Ez azonban nem zavarja Lölő lapját: szerintük a német demokrácia végveszélybe került.
Ugyanis:
“Németországban hiányzik az ellenzék és az igazi vita, a Bundestagban a politikusok mindenre rábólintanak, amit Angela Merkel eléjük terjeszt. A sajtó egyáltalán nem kritikus, azt írja, amire a politikának szüksége van. A jogállamiság képviselete, a jogsértés szakszerű feltárása már egyáltalán nincs jelen a sajtóban, azaz a negyedik hatalmi ág megszűnni látszik. Teljesen mindegy, mit olvas az ember, mindenütt ugyanaz áll. Nagy vesztesége ez a demokráciának, csakúgy, mint a véleményszabadság megnyirbálása.”
Nehéz erre bármi mást mondtani, mint amit Hofi a hanyatló Nyugatról a rendszerváltsá előtt: de szeretnénk így haldokolni.
Nem tisztünk – és nem is szándékunk – megvédeni a német demokráciát. Az azonban elképesztő, hogy azok, akik kinyomtatják a fenti mondatokat és azok, akik elolvassák, ténylegesen Angela Merkelre gondolnak.
– Magyarországon a szavazatok kevesebb, mint a felét megszerző Fidesz kétharmados többségben van a parlamentben,
– a szavazatok többségét megszerző ellenzék meglévő jogait is folyamatosan szűkíti a többség, fizetésmegvonással és adminisztratív eszközökkel lehetetlenítik el a munkáját,
– nem volt még olyan állampárti javaslat, amelyre a fideszes padsorokban ülő kesztyűbábok ne bólintottak volna rá,
– valódi, politikai vita nem létezik, hisz aki az ívhegesztés biztonsági intézkedéseit rendező miniszteri rendelet helyénvalóságát fel meri vetni, az sorosista/bevándorláspárti!migráncssimogató/hazaáruló. Ennél komolyabb témánál mindez fokozottan igaz,
– a sajtó egyáltalán nem kritikus, azt írja, amire a politikának szüksége van – ehhez szükségtelen bármit is hozzátenni,
– hiszen, “Teljesen mindegy, mit olvas az ember, mindenütt ugyanaz áll.”
Csak egyetérteni tudunk a végső konklúzióval:
“Nagy vesztesége ez a demokráciának, csakúgy, mint a véleményszabadság megnyirbálása.”