Magyarországon nincs korrupció, hiszen ha ellopnák a pénzt, nem növekedne a gazdaság – szól az örök kormányzati hazugság. Márpedig 5,3 százalékkal nőtt a GDP – mennyivel nőtt volna, ha tényleg nem lenne korrupció?

A KSH legfrissebb adatai szerint 5,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság január és március között, 2018 első negyedévéhez képest. Ezt az impresszív adatot az sem homályosítja el, hogy az előző negyedévet csak 1,5 százalékkal múlta fölül a GDP – igaz, épp annyival, mint az EU átlag, de hát a propagandát is etetni kell, ezért az 5,3 százalékkal kezdődik most a roadshow.

Tökéletes pajzsa ez – a propaganda szempontjából – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, meg a többi NER-rablólovag vagyonosodását firtató kérdésre. Hiszen – ahogy az állampárt korifeusai szoktak érvelni: ha korrupció lenne, ha a pénzt ellopnák, nem lenne gazdasági fejlődés. Minthogy van – és milyen látványos -, nem létezhet korrupció. Sőt, Lörke maga adja be a jachtra valót a GDP-be.

Kétségtelen, hogy az egszeri honpolgár, aki nemhogy 300, vagy 30 milliárdos vagyont, de 3 milliót sem nagyon látott még egyben, úgy képzeli a korrupciót, hogy jön Mészáros az otthonról hozott párnacihával, belegyömöszköli a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításáért kapott 750 milliárdot, majd platós IFA-val hazaviszi. Az aréna is csak azért kellett Felcsútra, hogy valahol elférjen a della.

Aztán amikor megújul a vasútvonal, azt lehet mondani: lám, nem lehetett elleopni a 750 milliárdot, különben miből épült volna?

A korrupció természetesen nem így működik az oligarchák szintjén – még akkor se, ha az orvost borítékokkal fizetjük le a jobb ellátásért. Sőt, itt épp fordítva van: egyáltalán nem biztos, hogy a megkent közbeszerzések végén a jobb szolgáltatás lesz a nyerő. Sőt.

Az intézményesített, állami korrupció nem borítékokkal működik, hanem telefonhívásokkal. “Bélukám, Lőrinc is indul a pályázaton.” Ennél többet nem kellett mondani az illetékesnek. Mára pedig megfordult a rendszer: “Lőrinc, ezen a pályázaton elindulsz.” És persze Lörke megépíti a kis- vagy nagyvasútat, a stadiont, az utat, a bármit. Ebben rendelkezésére állnak a megfelelő beszállítók, kavicsbányák, miegymások. Mert ma Magyarországon csak Mészáros tud építeni. Meg Tiborcz.

Nem volt ez minidg így. Volt, hogy csak Simicska tudott építeni, reklámozni, mindent is csinálni. Ő aztán hirtelen elfelejtett, és jött helyette másik kizárólagos.

Aki elhiszi, hogy ezeke az emberek, Orbán régi barátja, az apja, a veje önerejéből lett tíz- vagy százmilliárdos vagyon ura 2010 óta, az nem egyszerűen vak. Az hülye akar lenni.

Simicskák és Mészárosok drágán dolgoznak – mert kell a pénz a pártalapba, a horvát nyaralóba. Mert a NER erős bástya, de a téglái között az közpénz a habarcs. Ha az megszűnik, ha nem sikerül betömni a sok éhes – és sokat tudó – szájat, akkor borul.

Nem a gazdasági lendülettől fosztja meg az országot az Orbánhoz hű és enyves markú rablólovagok hada. Hanem a fenntartható fejlődéstől – mert a stadion egyszeri pénzkiáramlása jól mutat a statisztikában, de aztán évtizedekig veszteséges lesz a fenntartása -, a cégek közötti valós versenytől, amely nem csupán az árakat nyomná le, de innovatív technológiák alkalmazására is rábírná a cégeket. Ám amíg erre semmi szükség ahhoz, hogy bármelyik pályázatot megnyerje valaki, bőven elégséges a narnacs párttagkönyv – addig marad a foglyuk ejtett állam és a patyomkin növekedés.