Nincs cáfolat, nincs migránsozás, csak csendes elkullogás a lebukás után – ez a sorsa az osztrák szélsőjobb vezérének, aki az oroszokkal vásároltatott volna médiát magának. Orbán ugyan ezt simán túlélte.

A szélsőjobbos FPÖ vezére, Heinz-Christian Strache, osztrák alkancellár belebukott, hogy a választások előtt egy Putyinhoz bekötött üzletasszonnyal egyeztetett arról, miként vásárol neki médiát Moszkva, zsíros közbeszerzésekért cserébe. Videófelvétel, teljes lebukás. Az érintett még csak nem is nagyon próbálta cáfolni a cáfolhatatlant – csendben elkullogott. (Az már csak Kurz kancellár politikai számítása, hogy ezzel egy időben a koalíciós szerződést is felbontotta.)

Ismerős a történet.

Simicska Lajos évekkel ezelőtt több ízben is azt nyilatkozta: A 2014-es választások másnapján 

“Orbán a beszélgetés során felvázolt egy komplett médiaprogramot médiaadóstól, mindenestül… és meg akarja vásárolni az RTL Klubot, hogy aztán meg tudja szüntetni. Hüledeztem, hogy miket mond, és próbáltam vele megértetni, hogy így ez nem fog menni. … Megkérdezte, mennyibe kerülne a csatorna megvétele. Mondtam, hogy nem tudom, de ránézésre legalább 300 millió euró, 100 milliárd forint lenne. Erre azt mondta: “Nem baj, megveszi majd nekem a Roszatom.”

Nem állítjuk, hogy Simicska épp annyira hiteles, mint egy videófelvétel – az azonban kétségtelen, hogy Orbán legközelebbi harcostársa és pénztárnoka volt 1988-tól 2014-ig. Állításait pedig érdemben soha, senki nem cáfolta, pert nem indítottak ellen kijelentéseiért.

Strache és Orbán sztorijában nem csak az a közös, hogy az oroszoktól várták, hogy médiát vásároljon nekik – és egyik sem jött össze.

Kiderült, hogy az osztrák közvetítőt is ajánlott az oroszoknak, mégipedig azt a Heinrich Pecinát, aki Magyarországon is aktív részt vállalt Orbán médiabirodalmának felépítésében, amikor megvásárolta a Népszabadság kiadóját, beszántotta a lapot, majd a maradékot átadta Mészáros Lőrincnek.

A videó sajátossága, hogy az oroszok nem látszanak rajta – míg az FPÖ első embere remekül. (Aki amúgy sokat hivatkozik – vágyakozva – a magyar médiaviszonyokra.) Egyértelműnek tűnik ebből, hogy a felvételt az oroszok készítették, így ők döntöttek a megjelenéséről is. Hogy miért – ma még rejtély. Nem tudjuk, milyen moszkvai utasításra mondott nemet az alkancellár.

A szélsőjobbos sógor sorsa figyelmeztetés mindazoknak, akik Putyin tenyeréből esznek: ha nem fogadsz szót, te is így, vagy akár még ígyebbül járhatsz. Bőséggel lehet még ott ilyen típusú felvétel, ahonnan ez kijött. Olyanokról, akik médiavásárlást vagy egyebeket kértek orosz barátaiktól.

Orbán eddig megúszta Putyin haragjának következményeit – igyekszik is mindenben az ex-KGB tiszt kedvére tenni.

Magyarországnak az elmúlt 200 évben túl sok jó tapasztalata nem volt az oroszokkal kapcsolatban. De sokan imájukba foglalnák Putyin nevét, ha mutatna egy-két felvételt Orbánról is.