Ismét hűségesküt tett a nagy vezérnek az egykor ördöginek, gyanúsan SZDSZ-közelinek titulált szekta vezetője.
Az utóbbi években a Fidesz-kampányokba szügyig beleálló vezető lelkésznek hétfőn a kormányrádió biztosított fórumot, ahonnan felhívhatta a Hit Gyülekezet tagjait, hogy fizessenek dézsmát menjenek el, és szavazzanak Orbánra.
A kormánymédia tudósítása szerint arról is beszélt, mennyire kiakadt akkor, amikor Orbán Viktort a Sargentini-jelentés miatt támadták.
Kiakadtam, hogy hogy van ez, micsoda strukturális zavar van itt, hogy elkezdik a magyar választópolgárok többsége által megválasztott vezetőt kiosztani ott, keresztvizet levenni róla, és olyan hangnemet engednek meg, amely minden jóérzésű magyar embert sérthet.
A dologgal csak az a problema, hogy
Orbán egyáltalán NEM a magyar választópolgárok többsége által megválasztott vezető.
Semmilyen értelemben.
Egyrészt nem az jogi-technikai értelemben. A választópolgárok ugyanis semmire nem választották meg. Ők csak képviselőket választottak. Orbánt miniszterelnöknek csak a képviselők, azaz a választópolgárok elenyésző kisebbsége választotta meg,
De ez csak jogi kérdés, ettől még lehetne, hogy a választópolgárok többsége ugyan nem választotta meg, de legalább támogatta Orbánt és programját. Azonban a tavalyi választáson a választópolgároknak nemhogy a többsége, de csak alig harmada támogatta az Orbán által vezetett listát.
Erre még mindig lehetne azt mondani, hogy a többiek, akik nem támogatták Orbánt, miért nem mentek el szavazni.
A válasz az, hogy elmentek. Legalábbis egy részük elment: az egyértelműen kormány-, sőt rendszerellenzéki pártok világosan több szavazatot kaptak 2018-ban a Fidesz-KDNP-nél. A kormányt leszavazták, még a finoman szólva is kiegyensúlyozatlan médiaviszonyok, a mindenfajta állami hatóságok durva elfogultsága, sőt, a törvénytelen szavazatvásárlás és szavazószállítás ellenére is.
Orbán csak a számára kedvezően átalakított választási rendszernek és az ellenzék megosztottságának köszönhette, hogy kormányon maradhatott és kétharmados parlamenti többséget szerzett. Ugyanakkor a miniszterelnök hajlamos elfelejteni, hogy
a választók többsége nemhogy támogatná őt, de kifejezetten ellenzi a politikáját.
A Fidesz-vezér próbálja az ellenkezőjét mutatni, hátha a puszta akaratával sikerül meghajlítani a világot.
- Ezért beszélt például arról, hogy a Sargentini-jelentés Magyarországot támadja (miközben nem, csak az ő kormányát).
- Vagy mondta azt, hogy Weber megsértette a magyarokat, amikor közölte, hogy a Fidesz szavazataiból nem kér (miközben a Fidesz-szavazók csak kisebbségét teszik ki a magyar választóknak).
A miniszterelnök szívfájdalmát ismerik a NER vezetői, és igyekeznek a kedvében járni:
azt hazudják, hogy Orbán mögött áll a többség.
Németh Sándor még visszafogott is volt Kovács Zoltánhoz képest, aki azt vizionálta, hogy Magyarországon 10 milliónál többen élnek, és mindenki támogatja a kormányt, valamint annak fejét.
Vagy Schmidt Máriához képest, aki képes volt azt hazudni, hogy a választók kétharmada szavazott a Fideszre tavaly (pedig még a fele se).
Németh Sándor velük szemben dicséretes önmérsékletről tett bizonyságot (bár a 7. parancsolatot nem sikerült betartania).
- De mi ez, azzal összevetve, hogy tavaly még arról hadovált, Angela Merkel katonai megszállás alá akarja helyezni Magyarországot.
- Idén meg egy amerikai lelkész árulta el, neki azt mondta Németh, hogy Soros meg akarta tiltani, hogy “dézsmát szedjen” a híveitől.
Ehhez képest igazán nem számít sokat többséget hazudni az ember mögé, akitől évi 269 millió forint normatív állami támogatást kap, és aki
még saját fia vallási mozgalmának is véget vetett,
amikor a Hitgyüli veszélyes konkurenciát látott a Felházban, hogy bizonyítsa, a rezsim és az Orbán-család egyáltalán nem akarja rontani Német Sándor üzletét, és megfosztani őt a híveitől, és ezzel a dézsmájától.
Valamit valamiért. Ha a üzletről van szó, nem sokat számít a Tízparancsolat.