Fideszes fideszesnek farkasa.
Lázár János egy héttel a polgármesterválasztás előtt látta jónak, hogy megdicsérje az ellenfél jelöltjét. Az egykori parlamenti Fidesz-frakcióvezető egy rádióinterjúban az ellenzéket ekézte, hogy az önkormányzati választást arra akarja használni, hogy pozíciókat építsen ki, majd leváltsa a kormányt.
De közölte: azért vannak kivételek. Például ő is ilyen volt, amikor hódmezővásárhelyi polgármesterként együttműködött az akkori szocialista kormányzattal. Továbbá ilyen a jelenlegi szegedi polgármester is:
én Botka Lászlótól soha nem hallottam, hogy Orbán Viktort lámpavasra kellene küldeni, (..) vagy hogy le akarná csukatni a kormánytagokat, a Fidesz vezetőit.
Ebből lehetett akár arra gondolni, hogy Lázár éppenhogy diszkreditálni akarja Botkát azzal, hogy Fidesz-kollaboránsnak állítja be. Hogy ez nem igaz, azt onnan tudhatjuk, hogy a szombati szokásos szegedi látogatására érkező Kubatov Gábor saját propagandalapjában külön interjút szentelt annak, hogy
Lázár megdicsérte Botkát.
A pártalelnök, aki komisszárként kifejezetten feladatul kapta, hogy vegye át a szegedi Fidesz- és az önkormányzati kampány irányítását, azt állította,
Lázár a Fidesz ellen dolgozik:
Lázár János egy kiváló stratéga, védi a városát, ahol él. Így aztán az érdeke az, hogy egy alkalmatlan városvezető kerüljön Szeged élére és Botka László pontosan ilyen. Ha Szegedet egy erős, kormánypárti polgármester irányítja, akkor Hódmezővásárhely vezető szerepe megkérdőjeleződik. A fejlesztési forrásokból is jóval kevesebb jut majd Hódmezővásárhelynek.
Kubatov és Lázár konfliktusa nem előzmény nélküli. Az utóbbi bő egy évben azon csaptak össze, ki irányítsa Szegedet (de legalábbis a szegedi Fideszt).
- Lázár teljesen átvette, szétverte és saját embereiből újraalkotta volna a helyi pártszervezetet.
- Kubatov, aki ezt megakadályozandó ment (vagy küldetett) a csongrádi megyeszékhelyre, annyit elfogadott, hogy ne fideszes pártpolitikust állítsanak szembe Botkával, hanem próbálkozzanak civil jelölttel, ám nem Lázár favoritja, Szabó Bálint, hanem a politikában addig ismeretlen milliárdos építőiparos, Nemesi Pál mögé állt be a Fidesz. (Itt írtunk erről.)
A belső ellentétről tehát eddig is lehetett tudni, de most szintet lépett a dolog. Nyilvánosan először deklarálták ellenérdekelt félnek a másikat: Kubatov gyakorlatilag azzal vádolta meg meg Lázárt, hogy ártani akar a Fidesz kampányának, azért dicséri Botkár, és azért akar ártani, mert kell neki a pénz.
Azaz áruló.
Egy héttel a választás előtt legalábbis szokatlan egy ilyen erős minősítés saját párttárssal szemben.
Ráadásul pont akkor, amikor már Orbán Viktor is jónak látta felszólítani az embereit, hogy legyen béke, szeretet és egyetértés ne gyalázzák egymást. Alig egy hete, a Fidesz-kongresszuson az újraválasztott elnök – beszédének elején, amikor talán még ébren vannak – azt mondta:
A bajtársiasság a legfontosabb dolog. Politikai pártként és szövetségesekként is ezen fordul meg a sorsunk. (…) Barátaim, ugyan melyikünk nem tévedett még az elmúlt harminc év során? De összetartottunk, de zártuk a sorainkat, vállt a vállnak vetettük, őszinték voltunk egymáshoz, és végül minden nehézségből mindig kilábaltunk. Ezért vagyunk mi fent, és az egymást folyton-folyvást eláruló liberális baloldal pedig ezért van lent. Ronald Reagan ezt nevezte a tizenegyedik parancsolatnak. Igen, a politikában szükség van a tizenegyedik parancsolatra. Ez úgy hangzik, ne mondj rosszat a fideszes társadról. Ezt majd még gyakorolni kell. És ahogy belföldi ellenlábasaink fogynak, s egyre inkább komolyan vehető ellenfél nélkül maradunk, ez a tizenegyedik parancsolat is egyre fontosabbá válik. Egyre kevésbé az ellenfél támadásai és egyre inkább a bajtársiasság abroncsai tartják össze a közösségünk dongáit.
Kubatov most tehát megszegte az elnöki parancsolatot, mert rosszat mondott egy másik fideszesről. Nem is akárkiről, és nem is akármit. (Lázár nem is említette se Kubatovot, se más szegedi fideszest.)
Orbánnak létkérdés, hogy egybentartsa a párját, mert más nem maradt neki. Külpolitikai ambíció (lásd még: “a lázadás éve”) kudarcba fulladtak. Legfeljebb a status quo fenntartásában reménykedhet, meg abban, hogy a magyar hátország megmarad neki. De az is csak addig, amíg van pénz, és csak akkor, ha az ellenfél megosztott, a Fidesz meg nem.
Belháborúkról legutóbb 5 éve lehetett hallani (Orbán-Simicska, öregek-urizáló fiatalok, Lázár-Rogán), most már évek óta nagyjából csend van. A Lázár-Kubatov harc viszont valami újnak a kezdete lehet.