A NER megalapítása, a “keresztény”-“nemzeti” rendszerváltás óta. 
A történet- és politikatudományok szerint a nyilvános beszédek funkciója nem azok tartalma, hanem a ténye:
a nyilvánosság előtti megjelenés a hatalom birtoklásának és szilárdságának demonstrációja.
A jobboldal számára október 23-a szimbolikus ünnep, amit nagy erőkkel igyekeznek átfazonírozni illiberális forradalommá. (Lásd még: Dózsa László , 1942-.)
Orbán Viktor számára az 56-os felkelés különösen jelentős, az érdemi politikai pályafutása is a forradalom vezetőinek 1989-es újratemetéséhez kötődik. De emlékezetes még az a karakán kiállása a szélsőjobboldallal szemben, amikor 1992-ben Göncz Árpád a kormánypártok által szervezett kifütyülése után és miatt nem ment el az állami rendezvényre az Operaházba,
Ennek megfelelően a Fidesz az elmúlt években szinte mindig szervezett megemlékezésnek nevezett politikai nagygyűlést az évfordulón, amelyen természetesen mindig a párt első emberének beszéde volt a fő esemény.
A 2010-es fülkeforradalom és illiberális rendszerváltás óta olyan nem volt még, hogy volt Fidesz-gyűlés, de nem Orbán beszélt. Olyan már előfordult, hogy nem volt nagygyűlés, és akkor Orbán nem is beszélt természetesen. De
olyan még nem esett meg, hogy Orbán beszélt, de nem volt Fidesz-nagyrendezvény.
Most először van ilyen.
- 2010-ben Orbán a Kossuth téri nagygyűlésen mondott beszédet október 23-án.
- 2011-ben a miniszterelnök az Európai Tanács ülésén vett részt, nem volt Fidesz-tömegjelenet.
- 2012-ben a Kossuth téren beszélt, Békemenet is volt. A Belügyminisztérium szerint több százezer résztvevővel.
- 2013-ban ismét volt Békemenet, Orbán a Hősök terén beszélt.
- 2014-ben se Békemenet, se Orbán-beszéd, se különösebb magyarázat.
- 2015-ben legalább indoklás volt: akkor Orbán megint az ET ülésén vett részt.
- 2016-ban ismét a Kossuth téren beszélt, az ellenzék kifütyülte.
- 2017-ben már a Terror Házánál tartott beszédet. Csak meghívóval lehetett részt venni, hogy az ellenzékiek ne tudják megzavarni.
- 2018-ban ugyanez: beszéd a Schmidt Mária épülete előtt, szabad téren, de a hallgatóságot előzetesen szűrik és szervezik.
- 2019-ben már ez sem. Orbán ugyan mond beszédet, de már csak zárt körben és zárt térben, a Zeneakadémián.
Kétszer fordult tehát elő a NER megalapítása óta, hogy a miniszterelnök az uniós csúcs miatt nem volt Magyarországon október 23-án. Egyszer, hogy indoklás és magyarázat nélkül nem volt központi-államinak nevezett Fidesz-nagygyűlés. És kétszer, hogy zárt körben, saját emberei előtt beszélt, de szabad téren.
2019 az első év, hogy zárt térben beszél.
Hogy ez azzal függ-e össze, hogy
nem bíztak benne, sikerül-e megakadályozni, hogy az ellenzékiek megzavarják a szabadban elmondott kormányfői beszédet, vagy azzal, hogy a Fidesz Budapesten megbukott az önkormányzati választáson, esetleg azzal, hogy nem bíztak benne, sikerül-e érdemi méretű hallgatóságot szerzeni Orbánnak. az nem tudható.